belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Fel, torreádor!

Davis - Kupa-döntő Spanyolország válogatottja a 2000-es években ötödször vitte el a pálmát

Noha kicsit rezgett a léc, a spanyol férfi-teniszválogatott megőrizte tizenkét esztendős hazai veretlenségét, s Argentína csapatának 3:1-es legyőzésével – 2000, 2004, 2008 és 2009 után – ötödször is elhódította a Davis Kupát. Ez tény.

Árvay Sándor| Népszabadság| 2011. december 5. |10 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Postmaster | 2011. december 8. | 10:17:48

teniszke
Elolvastam utólag, amit írt, nagyon érdekes.
Engem a doppingnál is jobban érdekel a hórihorgas teniszezők teljesítményének kiegyensúlyozatlansága. Az, hogy mennyiben okozzák ezt a fizikai adottságok, esetleg a testsúly, nehézkesség, rugalmatlanság stb.
Még érdekesebb a középtermetű és meglehetősen fantáziátlan játékú Ferrer megbízható játéka. Az egész játékosban van valami robotszerű precizitás, ami hosszú távon, lám, beválik.
Federer kivételes zsenijének elismerésében osztozom.
Én több játékosnak is tudok szurkolni egyszerre, ezért nagyon örülök Djokovics fantasztikus évi teljesítményének is. Teljesen ellentétes karakter, mint Federer, de sokszínű egyéniség és kiszámíthatatlan teniszező, aki a jövőben is az élvonalban maradhat.
Külön örülök, hogy színészi adottságait is elismerik, és egy amerikai filmben főszerepet kap.
Abban pedig biztos vagyok, hogy előbb-utóbb fontos szerepet játszik majd a szerb sportéletben, a fiatal sportolók nevelésében sőt, talán a politikában is.
Bárcsak nekünk is lenne ilyen karizmatikus sportolónk, bármelyik sportágban!

teniszke | 2011. december 7. | 13:55:02

A tenisznek ezen a szintjén nemigen drogoznak (kivételek persze vannak), hanem speciális étel- és szerfogyasztók. Ezek nem doppingszerek a szó klasszikus értelmében, bár az élettani hatásuk sokkal erősebb a hétköznapiaknál, mint pl. egy Béres, vagy a fokhagymalé, stb. Az valóban igaz, hogy nagyok a különbségek, ki mit és mennyit fogyaszt...
Federer azért különleges zseni, mert neki ezen a téren sem kellett soha extra mértékig elmennie, s - ezzel összefüggésben - nem is volt annyit sérült, ami - figyelembe véve az ezen a szinten nélkülözhetetlen fizikai követelményeket - egyszerűen fantasztikus...

ruszt | 2011. december 6. | 09:52:55

Postmaster,
Chang sok éven keresztül volt világranglista második, négy GS döntőt játszott, és ő is 175 cm volt, ha jól emlékszem. Gondolom, hogy valamilyen szinten minden top játékos drogozik, de nem mindegy, hogy ezáltal 10%-ot javul, vagy 80%-ot. Söderling esetében ez utóbbi következett be, Nadal vagy Djokovic esetében az előbbi. Federer vagy Murray teljesítményén nem vettem észre ilyen ugrást. Persze már az is kérdés, egyáltalán mit nevezünk drogozásnak.
Söderling nekem nem kimondottan szimpatikus, de nem is ellenszenves.

Postmaster | 2011. december 6. | 09:11:14

ruszt | 2011. december 6. | 07:54:36
Szia. Igen Söderlinggel kapcsolatban én is gondoltam erre, de például Nadalnál is tavaly év elején, ahogy olyan váratlanul összeomlott az influenzájával.
Nekem Söderling attól függetlenül nagyon szimpatikus és hiányolom.
A testmagassághoz: milyen érdekes, hogy Ferrer a 175 centijével hogy állja a sarat...

ruszt | 2011. december 6. | 07:54:36

Szia Postmaster,
Én ezt nem látom újdonságnak. Mindig is voltak 2m közeli teniszezők, soha nem tudtak igazán átütő sikert elérni. Gondolj Kajicekre vagy Rossetre. Del Potro azért tűnik jobbnak, mert sokkal jobban mozog a pályán, mint általában az óriások, és technikailag képzettebb is. Ezzel együtt lehet, hogy ő sem jut tovább az egy-egy nagy eredménynél. Söderling szerintem drogozott, de azt nem lehet a végtelenségig csinálni következmények nélkül. Vagyis nem számítanék rá a jövőben komoly erőként. Erre mutat a teljesen váratlan, nagyon gyors javulása és a folyamatos csúszása lefelé. Persze tévedhetek.

Postmaster | 2011. december 6. | 05:22:37

Szia, ruszt!
Persze, ezek tények. Mégis, érdemes lenne alaposan elemezni a kétméteres teniszezők játékát. Egy ideig úgy tűnt, mindenkit le fognak söpörni a pályáról az iszonyú adogatásaikkal, utóbb azonban kiderült, az ő játékuk a legkiszámíthatatlanabb. Még Isner a legbiztosabb pont: ő beállt a kiszámítható szerva és semmi más színvonalra. Az viszont maga a teljes bizonytalanság, mi fog történni Del Potro, Berdych vagy Söderling következő mérkőzésén. Tényleg, mi van Söderlinggel? Semmit nem hallani róla.

ruszt | 2011. december 5. | 19:46:31

Postmaster,
Azért két éve a US Open döntőjében tudta hozni. Kérdés, hogy a sérülése nélkül meddig jutott volna. De ez másokra is igaz, ott van pl. Kuerten. És legfőképpen Nadal, aki simán tarthatna 2-3 GS győzelemmel előbbre, ha nem bajlódott volna sérülésekkel. Federer ebben is különleges - részben a játékstílusából adódóan szinte soha nem kellett kihagynia sérülés miatt. De ilyen is volt már - pl. Sampras.

Postmaster | 2011. december 5. | 17:24:26

ruszt,
igen, Del Potro nagyságáról is szólt a mérkőzés, nemcsak Nadaléról. Talán furcsán hangzik, de a hatalmas argentinban mégis van valami törékenység, ideiglenesség. Mintha soha nem tudná igazán hozni a legjobb formáját...

ruszt | 2011. december 5. | 13:34:18

Del Potro nyilvánvalóan képes lehet megverni Nadalt bármilyen borításon, mint ahogy Federert, Djokovicot és Murrayt is. Ez fordítva is igaz. A kérdés az, hogy milyen gyakran lesz képes ezt megtenni. És ez a kérdés ezután a meccs után is ugyanúgy kérdés maradt, a statisztika egyelőre ellene dolgozik. De így volt ez Djokovic esetében is éveken át.

Postmaster | 2011. december 5. | 08:07:25

Valóban, a közönség volt a harmadik főszereplő, s olyan volt a hangulat, mint a futballmeccseken, nem véletlenül halkítottam le egy idő után a készüléket. Pedig kíváncsi lettem volna Taróczy Balázs kommentárjára.

HIRDETÉS
Nadal mámora
Nadal mámora
REUTERS Javier Diaz

Az pedig szubjektív (tudósítói) vélemény, ezért lehet vitatkozni vele: minden idők talán legélvezetesebb salakpályás mérkőzését vívta vasárnap délután a sevillai Stadio Olimpico publikuma előtt a spanyol Rafael Nadal és az argentin Juan Martin del Potro. Ahhoz, hogy a több mint négyórás csata helyet kérjen magának a legnagyobb meccsek sorában, nem egyszerűen a főszereplők tudása szükségeltetett, hanem több olyan remek „fűszer” is kellett, amely külön-külön is élvezetes, de együtt egészen különleges ízvilágot kínál. Lehet ugyanis, hogy ugyanez a párosítás, s akár még ugyanez a meccskoreográfia, mondjuk, Wimbledonban vagy a US Open döntőjében nem nyújt ilyen élményt...

De a Davis Kupa más.

Hiába volt az első napi két egyéni spanyol győzelem, s aztán a szombati páros előre megjövendölt sima argentin sikere (Nalbandian, Schwank–Lopez, Verdasco 6:4, 6:2, 6:3), a zárónap ezernyi izgalmat ígért, hiszen a 2:1-es vezetés még hazai környezetben sem garancia a győzelemre. A Davis Kupa elhódítását remélte a teniszmeccsen rekordot jelentő 27 650 tagú szurkolósereg mindkét tábora, amely a mérkőzés utolsó pillanatáig egyedi hangulatot teremtett. Ez már-már varázserőt adott a sokszor önkívületben küzdő „gladiátoroknak”. A délamerikai drukkerek még az obstrukció gyakorlatát is sikerrel kölcsönözték a politikusoktól: amikor a mérkőzés kritikus szakaszában hosszú perceken át ünnepelték a sorozatban hibázó, s levegőért kapkodó honfitársukat, meccs lassító demonstrációjukkal nemcsak Nadal lendületét törték meg, hanem a pihenővel, a biztatással az egyre jobban fáradó Del Potróba is erőt öntöttek.

HIRDETÉS

Nem ez volt az egyetlen nagy fordulat a mérkőzésen.

Kezdődött azzal, hogy Del Potro az első játszmában valósággal lesöpörte a pályáról Nadalt. A spanyol kétségkívül feszülten játszott, de nem ő játszott gyengén, hanem az argentin teniszezett félelmetesen. A kérdés csupán az volt, hogy ki fárad bele az ütésekbe: aki adja, vagy aki kapja... A pénteken 4 óra 45 perces, drámai mérkőzésen vereséget szenvedő argentin lábaiban (és lelkében) nem volt érzékelhető a fáradtság. Del Potro 6:1, 1:0, negyvensemmire vezetett, s ő adogatott. Ekkor azonban elveszítette adogatását, s noha 4:4-ig még tartotta a lépést, a szett végére összecsuklott. Nadal feléledt, magára talált, s a meccsnek ebben az időszakában már ő irányította a játékot. Majd amikor a negyedik játszmában már (úgynevezett breakelőnnyel) 2:0-ra vezetett Nadal, jött az argentin szurkolók mámoros segítsége, és Del Porto, mint a főnixmadár, a poraiból támadt fel. Úgy tetszett, kiharcolja az ötödik játszmát, egyben akár az ötödik mérkőzés lehetőségét az argentin válogatott számára. Ám amikor a szettnyerésért adogatott, 5:3-nál és 30:30-nál kettős hibát ütött, s a játszmalabda helyett Nadal egyenlítése, majd a rövidítés következett, amelyben ponthoz sem jutott az argentin, hetet számoltak rá... Ezzel együtt, mostani játékát látva, nem lenne csoda, ha 2012-ben már Djokovics, Federer és a most még csak megszorongatott Nadal társaságában emlegetnék a sportág legjobbjai között.

Rafael Nadal tehát – 1:6, 6:4, 6:1, 7:6-os győzelmével – valóra váltotta az ibériai álmokat. Ám az ötödik spanyol siker nem csupán az ő érdeme, hiszen a világrangsor ötödik helyén álló David Ferrer biztos pontszerző, s ne feledjük, az idei sorozatban Feliciano Lopez bravúrja is kellett az amerikaiak ellen, miként az is tény, hogy 2008-ban Argentínában a sérült Nadal nélkül is nyertek a spanyolok. Mostani diadalukkal címvédőként kezdhetik februárban a Davis Kupa jubileumi, századik küzdelemsorozatát.

Címkék: tenisz
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    10 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS