Sírva, munkaszünettel ünneplik az ország első aranyérmét
Napokon át tartó munkaszünettel ünnepli az óceániai szigetország története első olimpiai aranyérmét, amelyet a sportág tanítómestere, Nagy-Britannia válogatottjának legyőzésével szerzett.
Nem egy gát szakadt már át ezen az olimpián. Először nyert aranyérmet a Független Résztvevők csapata, akárcsak Koszovó. Az utóbbi nem olyan nagy csoda a tekintetben, hogy az új balkáni állam versenyzői először vesznek részt az ötkarikás játékokon, ám más ügy a Fidzsi-szigetek esete: a melanéziai ország csapata immár a tizenkettedik olimpiáján szerepel, ám mind ez idáig aközé a 74 állam közé tartozott, amely soha nem nyert érmet.
|
Fotó: Phil Noble / Reuters |
Most azonban megvan az első medál, amely mindjárt a legfényesebb is. Nem nagy meglepetés: rögbiben – illetve annak a héttagú változatában – született meg a 900 ezer lakosú sziget történelmi sikere. Az egykori brit gyarmaton nemzeti sportág a rögbi, 80 ezren űzik, a zászlót is a sportág legendája, Osea Kolinisau csapatkapitány vitte a megnyitón. A meccsek idején a szigeten lényegében kihaltak az utcák, 10-15 ezres stadionok teltek meg, amelyekben kivetítőkön követték a meccseket a nézők. Az olimpia előtt maga Frank Bainimarama miniszterelnök jelentette be, hogy kik kaptak helyet a tizenkét tagú riói keretben.
Az elterjedtebb, tizenöt játékost felvonultató rögbiben is élcsapat a Fidzsi-szigetek válogatottja, de a héttagúban még jobb, nem véletlenül világbajnoki címvédő: a csapatot jellemző kreativitás, sok váratlan passz és futás itt jobban kidomborodik. Mivel a rögbi csaknem egy évszázad után, 1924-et követően került vissza az olimpiai sportágak közé, már sejteni lehetett, hogy nem kell sokáig várni a Fidzsi-szigetek első olimpiai érmére.
Nem is keltett csalódást a szigetország együttese: a csoportban Brazília csapatát 40:12-re, Argentínáét 21:14-re, az Egyesült Államokét 24:19-re győzte le, de nem jelentett gondot a negyeddöntőben Új-Zéland (12:7) és az elődöntőben Japán kiejtése (20:5) sem. A dramaturgiát mintha Hollywoodban írták volna: a döntőben a „tanítómester", Nagy-Britannia volt az ellenfél. Illetve, ez enyhe túlzás, mert még edzőpartnernek is alig-alig feleltek meg az európaiak: a szünetben már 29:0-ra vezettek a fidzsiek, akik aztán 43:7-re győztek.
A lefújás után a játékosok és a stábtagok körbe állva, egymást átkarolva, sírva énekeltek spirituális dalokat. Az emberek az utcára vonultak otthon, a fővárosban, Suvában, az egész nemzetet egyaránt üdvözítő diadal után a kormány munkaszüneti napot rendelt el. (A sziget lakosságát alapvetően bennszülöttek, indiai bevándorlók és a gyarmatosítók leszármazottjai alkotják, s bár a rögbit szinte csak a bennszülöttek űzik, a sportág össznemzeti ügy.) Bízunk benne, hogy a helyi gazdaságot nem rendíti meg ez az örömittas hét: már a korábbi három meccsnap nyomán is munkaszünetet rendeltek el az egész országban.
Rövid hét
A rögbi – a golffal együtt – a 2009-es koppenhágai döntés révén, 1924 után került vissza az olimpia programjába, elsöprő, 81:8-as szavazati aránnyal. A sportágnak – az Európában elterjedt 15 tagú változata mellett – létezik 12-es, 10-es és 7-es, vagyis skót verziója is; az utóbbi mellett tette le a voksát a NOB, mert ebben a legpörgősebb a küzdelem. Három játékos vesz részt a tolongásban, és nagyobb tér van a futásra is. Nem mellékes szempont, hogy a 15-ös rögbimeccsek másfél órájával szemben csupán kétszer hétpercesek a találkozók (a bronzmeccs és a döntő kétszer tízperces), a torna négy nap alatt ment le, a csapatok napi két mérkőzést is játszhattak.