Repülők landolás előtt
„Akármi történjék is a nagydöntőben, ilyen forgatókönyvet senki sem írhatott. Hihetetlen, mit ért már el a csapat ebben az évben!" - lelkendezett Ed Snider, a pennsylvaniaiak tulajdonosa, miután Mike Richards csapatkapitány hétfő éjjel a magasba emelhette az NHL keleti főcsoportgyőzelméért járó trófeát. Ki gondolta volna ezt akkor, amikor az alapszakasz utolsó napján, szétlövést követően csípték csak el a rájátszás utolsó előtti kiemelését? Vagy amikor - csaknem példátlanul a profi jégkorongliga történetében - 0:3-ról (és a mindent eldöntő hetedik meccsen is 0:3-as állásról) fordítottak a Bostonnal szemben a keleti elődöntőben? A konferenciadöntőig csodacsapatnak számító Montreal ellen már könnyen ment a „repülő" philadelphiaiaknak, akiknek öt meccs elég volt ahhoz, hogy átlépjenek a kanadaiakon. Hétfőn 4:2 volt a végeredmény Richards kapitányhoz méltó játékával (egy gól, két assziszt); a Canadiensnek igazán csak a meccs elején volt némi esélye. Kelet mindenképpen az „utolsókból lesznek az elsők" iskolapéldája: a maratoni alapszakasz értelmét némiképp megkérdőjelezve az utolsó két kiemelt vívhatott meg a Stanley Kupának legalább a közelségéért.
Hogy még közelebb férhet-e ahhoz az ilyen messzire tizenhárom éve nem jutó, kupát pedig 1975 óta nem nyerő Philadelphia, ahhoz a Chicagónak is lesz egy-két szava. A nagydöntő első két meccsén, szombaton és hétfőn ráadásul a „szeles város" fogadja Kelet bajnokát. Ha úgy vesszük, a nyugaton győztes Blackhawks még inkább ki lehet éhezve a győzelemre, ugyanis 1961-ben hódította el legutóbb a kupát. (Erre legfeljebb a legidősebb szurkolók emlékezhetnek.) Nyugaton mindvégig unalmasabban alakult a rájátszás: a Flyershez hasonlóan főleg kanadai játékosokkal felálló Blackhawks eleve divízióbajnok volt, majd sem a Nashville, sem pedig a Vancouver nem jelentett számára komoly akadályt. A legvégén laza 4:0-lal lépett túl a főcsoportgyőztes San Jose-i „cápákon".
