Tovább fojtogat a FIFA-polip

Nem elírás: három.

Nem kell paranoiásnak lenni, hogy gyanúsnak találjuk: miközben a drukkerek világszerte kínjukban röhögnek a korrupciós ügyeken, csupán triónyi ország óhajtja a tényleges változást. Champagne amúgy tizenegy esztendőt töltött a FIFA kötelékében, és nagyon is jellemző, hogy 2010-ben az a katari Mohamed bin Hammam „intézte el”, akit azóta korrupció miatt egy életre eltiltottak minden futballal kapcsolatos tevékenységtől.

Hammam utóda az ázsiai konföderáció élén éppen Blatter másik kihívója, a feddhetetlennek tetsző Ali bin Al-Husszein. De a jordán herceg kapcsán se kergessünk hiú ábrándokat: ő jelenleg a FIFA alelnöke, Blatter közvetlen munkatársa.

Elsősorban mégsem Ázsiában kell keresnünk a szövetségeseit, merthogy az AFC tagországainak élén jórészt Blatter-szimpatizánsok állnak. (Ez könnyen érthető, ha a 2002-es dél-koreai és a 2022-es katari vb-re gondolunk.) A herceg viszont maga mögött tudhat több európai szövetséget. Oroszország a 2018-as vb-rendezés miatt lojalitásból nyilván Blattert támogatja.

Ebbe a meglehetősen kusza viszonyrendszerbe érkezik a népmesei legkisebb fiú módjára a portugál Luis Figo. Noha neki a tárgyalóasztal mellett a zöld gyepről is van „némi” tapasztalata, leginkább talán a negyedik jelölt, az Ajax élén csaknem másfél évtizedet töltő, 2008 óta a holland szövetséget irányító, azaz markáns sportvezetői tapasztalatokat felmutató Michael van Praag személye indukálná a reformokat.

A siker – azaz Blatter leváltása – érdekében elképzelhető, hogy a közeljövőben tovább fogyatkoznak az elnökjelöltek. Hibás stratégia volna ugyanis elaprózni a Blatterrel szembeni szavazatokat, hogy aztán a svájci legyen a nevető sokadik. S ha a helyzet még nem volna eléggé bonyolult: szinte minden jelöltről felröppent már a pletyka, hogy Blatter embere, vagy csak azért indul, hogy megossza a szavazatokat. Tessék kibogozni, mi az igazság.

A hetvennyolc esztendős – a FIFA-ban éppen negyven éve tevékenykedő – Blatter amúgy mindent bevet a siker érdekében: lefogyott, nehogy gyenge egészsége aláássa tekintélyét, s még az idáig lenézett női futballt is támogatja.

Champagne lemondó nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy a nemzeti szövetségek vezetői tartanak a mostani kurzustól. A visszalépő francia azt sugallja: a FIFA olyan „polip”, melynek Blatter a feje. A többé-kevésbé olajozottan működő szervezetben úgy adják-veszik a szavazatokat, akár az aprómarhát a vásárban. Ne lepődjék meg senki, ha az idén afrikai vagy dél-amerikai futballelöljárókkal fut össze karib-tengeri luxusnyaralásán.

S hogy mi lesz a labdarúgással?

Ez a szurkolókon kívül senkit nem érdekel.