Fél évvel ezelőtt az ausztrál nyílt bajnokság döntőjében Serena Williams és Marija Sarapova a tenisz minden szépségét felvonultató, „eposzi”meccset játszott egymással, ebből csütörtökre semmi sem maradt. Igaz, kettejük wimbledoni párbaja nem döntő volt, csak elődöntő, de olyan, amelyben másodpercekig se volt kétséges, ki nyer.

A 6:2, 6:4-es végeredmény valami olyat sugall, hogy legalább a második játszmában Sarapova versenyben volt a már „naptári” Grand Slamjére (a US Open, Melbourne, a Roland Garros után kell Wimbledonnak jönnie) váró amerikai világelsővel, de ez csak a látszat. Gonoszkodás nélkül mondom, Serena úgy verte meg ősi orosz ellenfelét, ahogyan akarta. Utóbbiról szokás mondani, hogy „ha formában van, annyit tud hibázni egy szettben,mint mások három meccs alatt sem”. Az első szett körülbelül ennyit mutatott a szép Marija képességeiből. Sarapova 0:2 és 1:5 után tudott csak gémet nyerni, a második játszmában meg csupán 2:2-ig volt (úgy, ahogyan) „pariban” ellenfelével.

Egyetlenegy gémre emlékszem, amelyben igazi játék volt: a kilencedikre. Sarapova 40:15-re vezetett, de Williams gyorsan egyenlített, sőt meccslabdához is jutott, de azt elrontotta. Egyenlőnél az amerikai megint megkontrázott egy adogatást, ám ez a labda „véletlenül” visszajött, olyannyira, hogy a rákövetkező két labdát már – szép játékkal – Sarapova nyerte meg, és egy gémre megközelítette az amerikait. Érezve ezt a közelséget, Serena Williams előhúzta azt a fegyverét, amelyet csak alkalmanként vet be: a védhetetlen szervát. A fegyver „elsült”, négyszer egymás után. A következő játékot nullra, a szettet 6:4-re nyerte, tehát szombaton ő az egyik döntős.

Ha létezik olyan, hogy indigót teszünk két játék közé, akkor most példa gyanánt elővesszük a másik elődöntőt, a gyakorlatilag két éve befutott spanyol (valójában basz-kvenezuelai) Garbine Muguruza és a tíz éve profiskodó lengyel Agnieszka Radwanska meccsét. Ellentétben azzal, amit talán bárki gondolt volna, a labdabiztosságáról és ravaszságáról ismert, három évvel ezelőtt ugyanitt már döntős lengyel lány teljesen alárendelt szerepet játszott a tavaly már elődöntőt ízlelő spanyollal szemben. Legalábbis az első szettben (6:2). Muguruza ekkor lenyűgözően játszott, szórta a jobbnál jobb szervákat, s kivált a védhetetlen ütéseket. Radwanskának az a – teniszkörökben jól ismert – taktikája, hogy kicsalja ellenfeléből a ki nem kényszerített hibákat, nem működött.

Muguruza: Jöhet Serena! Glyn Kirk / Reuters

A második szett elején, amikor Muguruza megint gyorsan elvette Radwanska adogatójátékát, olyan fintort láttam átsuhanni az arcán, mint néhány nappal ezelőtt Murray-nak, amikor a Karlovic elleni meccsén a hátát fájlalta. Hogy tudniillik kár az egészért. De ez csak a látszat volt. Hirtelen, minden átmenet nélkül, a Radwanska-féle „gumifal” fölemelkedett, és ezt Muguruza nem bírta idegekkel. Csapkodta a labdákat vonalon túlra, és 4:3-nál – a mérkőzésen először – elbukta a szerváját. Radwanska egyenlített, nyert még egy gémet, jöhetett a döntő szett.

Meg az indigó. Tudniillik itt is csak 2:2-ig volt igazán versenyben a vesztes lengyel; mire magára lelt, már 5:2-re vezetett a spanyol. Amikor is kiderült, hogy Agnieszka nem az a típus, aki feladja. Nyerte a saját szerváját, és 5:3-nál két labdája is volt ahhoz, hogy ellenfele brékelőnye füstbe menjen. De, hogy a füsthasonlatnál maradjak, mind a két előny elszállt, egyenlőre álltak.

Ekkor jött egy érthetetlen közjáték. Muguruza vonalközeli ütését Radwanska a háló érintésével sikeresen parírozta, ám még ütés közben (kívülről outot kiabáltak be) fölemelte a kezét, és kérte a sólyomszemet. Ha nem kéri, övé a pont. De „baromit” tévedett, mert a videobíró jónak ítélte a spanyol lány ütését, ilyenformán a pont az övé lett. A bírák némák voltak. Előnyből végül Muguruza egy szép tenyeres röptével erőszakolta ki a 6:3-at. Majdnem húsz év óta az ő személyében van újból spanyol női döntőse Wimbledonnak. Az elődöt Sanchez-Vicariónak hívták, egyébként kikapott Steffi Graftól.

P. s. Jó hír: elődöntős a Babos, Peya magyar, osztrák vegyes páros, miután legyőzte a másodikként kiemelt Soares, Mirza brazil, indiai kettőst.