– Általánosítani nem lehet; elképzelhető, hogy egy-egy gyógyszergyár mindkét oldalon érdekelt.
– Márton Anita, a legjobb magyar atléták egyike nyilatkozta néhány napja a Metropolnak: „Akinek nincs pénze, az úgy is lebukik. Ha mindenki doppingolna, nem lennének jobbak az eredmények, csak szorosabbak a versenyek.”
– Anita sok igazságot mondott, de nemrégiben Marija Sarapova is fennakadt a vizsgálaton, márpedig neki eléggé sok pénze van.
|
„Nagyon sokan buktak le meldoniummal, de még senkit sem tiltottak el”
Veres Viktor / Népszabadság |
– Ha már az orosz teniszezőt említette: az utóbbi hetek slágertémája a meldonium. Sarapova arra hivatkozott, nem olvasta a neki küldött e-maileket, melyekben arról tájékoztatták: a szer januártól tiltólistára került. Magyar esetről még nem hallottunk; e szerint a hazai sportolók gondosabbak?
– Álságos az, amit Sarapova magyarázatként előadott. Jobban járt volna, ha nem mond semmit, egyebek közt azért sem, mert hatalmas stáb segíti őt. Mi már tavaly hírlevélben, e-mailen értesítettünk mindenkit, a változás a honlapunkra is felkerült. Itthon a meldoniumot tartalmazó Mildronate nem törzskönyvezett gyógyszer, szerintem kevesen használták. A világban nagyon sokan buktak le meldoniummal, de versenyengedélyük felfüggesztése után még senkit nem tiltottak el. Ennek az az oka, hogy a szakemberek azt hitték, a szer kiürülési ideje néhány hét, de a vizsgálatok során kiderült: akár három hónap is lehet. Tehát ha valaki például novemberben szedte be, amikor még nem szerepelt a tiltólistán, az illetőt nem lenne ildomos megbüntetni.
– Sokan hangoztatják: mivel a doppingolást úgy sem lehet megszüntetni, ne is legyen ellenőrzés. A szurkolónak, amikor megtapsol egy világcsúcsjavítót, felugrik egy szép gól után, nem az jut eszébe, hogy a futó, illetve a csatár doppingolt.
– Persze a nézőt abban a pillanatban az nem érdekli, de nem mindenki csal, és nem csukhatjuk be a szemünket. Erkölcsről, sorsokról, fiatalok egészségéről van szó.
– Ebben az esetben sem igaz a magányos elkövető elve: a legtöbben az edző, a sportorvos tudtával doppingolnak. Önöknél jelentkezett már bárki, hogy engem kényszerítenek a csalásra, és segítsenek?
– Konkrét esetről nem tudok, az viszont nagyon is elképzelhető: ha egy versenyző nem hajlandó beszedni a szert, a klubjában vagy a válogatottban megfenyegetik, hogy kiteszik a csapatból.
– Az nem lenne visszariasztó, ha egy doppingolót büntetőjogilag is felelősségre vonnának?
– A büntető törvénykönyvben 2013 júliusától szerepel: aki árulja a szert vagy hozzásegít valakit a doppingoláshoz, azt kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. Olaszországban a vétkes sportolót is büntetik.
– A MACS kapott már fenyegetést?
– Évekkel ezelőtt igen, akkor rendőrségi ügy is lett az esetből. Mindenesetre jobb helyzetben vagyunk, mint az orosz kollégák. Arrafelé semmi pénzért nem vállalnék hasonló munkát, hiszen ott a doppingellenőrök korán halnak...
Közhasznú
A Magyar Antidopping Csoport közhasznú nonprofit kft., amely a Nemzeti Doppingellenes Szervezet feladatait és jogkörét az európai uniós, nyílt közbeszerzési pályázat nyerteseként látja el. Az állam tavaly 1100 vizsgálatot finanszírozott, az idén ez a szám 1500 lesz. Tavaly 2200 külföldi megrendelés is érkezett. Hét esztendeje például a Hungaroringen F–1-es pilótáktól, többek között Alonsótól és Vetteltől vettek mintát. A MACS 35 ellenőre az olimpiára készülő sportolókat a játékok évében minimum három alkalommal vizsgálja. Az eredményeket a Bécshez közeli Seibersdorfban, a Nemzetközi Dopppingellenes Ügynökség akkreditált laboratóriumában állapítják meg. Ha Budapest lenne a 2024-es játékok házigazdája, akkor sem lenne szükség itthon hasonló intézményre.
