Ne szerezz!

A NOB nem volt könnyű helyzetben, ez az eset jóval túlmutat a sport világán, s valószínűleg ezért is bizonyult engedékenynek a szervezet. A WADA csalódott, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem határozott szigorúbban.

– Tudni kell, a WADA csak javasol, a doppingellenes szervezeteket irányítja, felügyeli, az olimpiai nevezés nem tartozik a hatáskörébe – mondja dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. – Egyetértek a NOB döntésével, a kollektív büntetés sohasem jó, főleg nem valós tények, bizonyítékok hiányában. A McLaren-jelentés a Szocsiban rendezett téli olimpia visszásságait tárta fel, és – akárcsak a botrányt kirobbantó ARD televízió másfél évvel ezelőtti riportfilmje – államilag irányított doppingolással vádolta meg az oroszokat. Ezek alapján persze lehet következtetéseket levonni, de figyelembe kell venni az ártatlanság vélelmét is, hiszen nem minden orosz sportolóval kapcsolatban vetődött fel a doppingolás ténye. A WADA-nak több lehetősége van a bizonyításra, például nagy segítség a néhány éve bevezetett biológiai útlevél, valamint az, hogy tíz évre visszamenőleg is vizsgálódhat a szervezet; a pekingi és a londoni olimpia mintáinak újratesztelése során kilencvennyolc esetben derült ki utólag a tiltott szer használata.

Faramuci a helyzet, hiszen az olimpia kezdetéig már csak néhány nap van hátra, kétséges, hogy addig kiderülnek-e az új doppingvizsgálatok eredményei. – Nagyon kevés az idő. S ugye, nem elég egyszer ellenőrizni a mintákat: ha az A próba pozitív lett, azt a B teszttel is igazolni kell, ha a sportoló kéri. Nem véletlen, hogy az utóbbi napokban nagy a fejetlenség, a bizonytalan helyzet miatt sokan tiltakoznak is – folytatta dr. Tiszeker. – Tudni kell, az ötkarikás falu megnyitása, azaz július huszonnegyedike óta doppingszempontból már elkezdődött az olimpia, s már csak a WADA vizsgálódhat, a nemzeti doppingellenes szervezetek nem.

Naivitás lenne azt hinni, hogy csak az oroszok csalnak: többek között fehérorosz férfi, valamint román férfi és női kajak-kenusok, bolgár, fehérorosz, kazah, orosz súlyemelők sem szerepelhetnek az olimpián.

– Kérdés, mi lesz a kenyai atlétákkal, őket nem tiltották ki az összes versenyről – magyarázza a MACS vezetője. – Nyílt titok, hogy az ország magaslati edzőtáborában szabadon lehet hozzájutni tiltott szerekhez, e fölött nem hunyhatnak szemet az illetékesek.

Szóval, nagyon sok minden az utolsó pillanatban derül majd ki, például a magyarok is várnak még vizsgálati eredményekre.
– Az itthon levett mintákat egy ausztriai kis faluban, ­Seibersdorfban, a WADA által akkreditált doppinglaboratóriumban elemzik – tájékoztat Tiszeker. – A település nemcsak a kiválóan felszerelt és szigorúan őrzött intézményről híres: atomenergiai kutatóközpont is található ott. A múlt hét szombatján jártam a laborban, nagyüzem volt, az utoljára levett mintákat akkor kapták meg. A MOB és az állami sportirányítás előírásai szerint az olimpikonokat a játékokat megelőző egy évben minimum háromszor kellett ellenőriznünk.

Természetesen a doppingérzékenyebb sportágak versenyzőit ennél többször is vizsgáltuk; az egyetlen súlyemelő, Nagy Péter – kis túlzással – doppingellenőrökkel kelt és feküdt. Az állam ebben az esztendőben ezerötszáz mintavételt rendelt tőlünk. Negyven munkatársunk van, a költségvetésünk egy évre négyszázötmillió forint, ebben az összegben az iroda fenntartásának a költsége, az eszközök vásárlása, a bérek is szerepelnek. Annak örülhetünk, hogy a pekingi és a londoni olimpia újratesztelt és pozitív eredményt hozó mintái közül egy sem volt magyar sportolóé, legalábbis még nem kaptunk efféle értesítést. Az első körben ötvenhárman buktak meg, a másodikban negyvenöten. Remélem, hogy az osztrákoktól sem kapunk rossz hírt, s Rióban is minden rendben lesz. Legutóbb tizenkét éve volt magyar doppingeset a játékokon, nem is egy, hanem öt (lásd keretes írásunkat – a szerk.). Azóta az olimpián tiszták a magyarok.

Most is minden versenyszám első öt helyezettjét és kisorsolt sportolókat vizsgálnak majd, ugyanakkor az olimpiai faluban is lesznek ellenőrzések. A ­WADA néhány hónapja megvonta a brazil doppinglabor működési engedélyét, majd nemrégiben mégis visszaadta az akkreditációt.

– Bejött a tippem, megjósoltam, hogy így lesz – mondja a MACS vezetője. – Nem nagyon volt más választás. Az európai laborok nagyon messze vannak, a montreali nemkülönben, így logisztikailag szinte lehetetlen lett volna időre teljesíteni az előírásokat. A negatív eredményt ugyanis huszonnégy, a pozitívat negyvennyolc, az EPO analízisét pedig hetvenkét óra alatt kell nyilvánosságra hozni. Az ottani felszerelés jó, most toboroznak analitikusokat, vegyészeket, a külföldi intézmények kölcsönadják legjobb szakembereiket.
Szinte városi legenda, hogy az amerikai sportolókat azért nem vizsgálják a játékok helyszínén, mert ellenkező esetben a teljes küldöttség hazamenne.

– A mai világban ez szinte elképzelhetetlen. Gondoljunk csak bele, egy győztes azt mondaná az ellenőrnek: amerikai vagyok, hozzám ne tessék jönni! Eléggé életszerűtlen, ugye? – teszi fel az akadémikus kérdést Tiszeker Ágnes, akit (akárcsak Pekingbe és Londonba) Rióba is meghívtak mint független megfigyelőt. Elvileg ellenőriznie nem kell, az akkreditációja nem erre szól, de – tette hozzá – sosem lehet tudni...