Mayweather legutóbbi vereségét e sorok írója testközelből láthatta és közvetíthette az atlantai olimpia pehelysúlyú elődöntőjében. Ott a bolgár Todorov győzte le; ennek pedig már lassan húsz éve, és azóta az „ifjú vándor” nem pihen. Ugyanabban a súlycsoportban (57 kg) bokszolt a mi Nagy „Csonttörő” Jánosunk és egy argentin, bizonyos Juan Pablo Chacon, aki a profik között egyedül győzte le Kovács Istvánt. Azt, ugye, mondani sem kell, hogy Atlantában egy súlycsoporttal lejjebb Kokó ötkarikás bajnok lett...
Mayweather – csakúgy, mint Vlagyimir Klicsko – az olimpia után profinak állt és eddigi 47 hivatásos meccsén veretlen maradt úgy, hogy nagypehelysúlytól a nagyváltósúlyig sorra szerezte a világbajnoki címeket. A közönség azonban mindig látni akarja egy ilyen legenda megdicsőülését vagy esetleges bukását. A bokszrajongók tehát mindenképpen jól járnak: ha Mayweather kikap, akkor történelmi vereség szemtanúi lesznek; ha viszont a favorit nyer, akkor egy legenda halhatatlansága bizonyosodik be.
Mayweather igazi rosszfiú. Nagyszájú, aki soha senkivel sem foglalkozik önmagán kívül. Lenézi ellenfeleit, elképesztően arrogáns, állandóan a gazdagságával kérkedik, Ferrarikkal mutatkozik, dollártengerben fotóztatja magát, pénzt szór a diszkóban a nép közé, testőreinek Rolex órával szerez meglepetést. Szakmailag azonban nem tud hibázni, óriási „sakkjátékos”, szenzációs szemekkel, pillanatok alatt felveszi ellenfele harcmodorát. „Szabadalma” a fedezékes hajlás, ezért nagyon nehéz megütni, rendkívüli reflexeivel szinte gördül az ütések elől...
Pacquiao ezzel szemben mintapolgár, és sokkal népszerűbb. Igazából nincs amatőr múltja. Ő valóban azért kezdett el bokszolni a Fülöp-szigeteken, hogy megéljen. Elképesztő nyomorban tengődött: úgy mondják, a rettenetes szegénységben nevelőapja megette a kutyájukat. Ő pedig igazi utcagyerek volt, lopásokból tartotta fenn magát. A szorítóban a légsúlyból indult – szilaj, őszinte, támadó harcos –, és az igazi áttörést számára a Barrera elleni 2003-as mérkőzés jelentette. Ellenfele óriási sztár volt San Antonióban, ennek ellenére Pacquiao úgy verte „szanaszét”, hogy Barrera edzője ugrott be a ringbe, négy másodperccel a 11. menet vége előtt! „Pac Man” ezután öt-tíz kilogrammot lépdelt felfelé, és sorra nyerte a meccseket úgy, hogy légsúlytól a váltósúlyig „agyonütötte” ellenfeleit. Jó példa erre az Oscar de la Hoya elleni mérkőzése, amelyre két súlycsoportot „ugrott” fel – légből váltóba –, és a 8. menetben De la Hoya feladta a meccset, pedig ő addig soha nem adott fel mérkőzést. (Szomorú tény, hogy De la Hoya nemrégiben jött ki az elvonóról.)
Pacquiao 2009-ben és 2010-ben volt a csúcson, amikor Miguel Cotto és Antonio Margarito legyőzésével a nagyváltósúly királya lett. A 2012-es év decemberében azonban pályafutása megtört, mert Marquez egy kontra jobbhoroggal a hatodik menet végén, súlyos fej KO-t mért rá, amelytől az eszméletét is elveszítette. A krisztusi korban, 33 évesen még arról is szó esett, hogy Pacquiao visszavonul, hogy aztán a Fülöp-szigeteken, Sarangaui tartományban legyen politikus (kongresszusi képviselőnek is választották hazájában). Ezúttal biztosan nem bújik majd mentelmi joga mögé... Bár a siker neki is a fejébe szállt: magánhadsereget tartott fenn, állítólag azért, hogy politikai ellenfelét eltetesse láb alól, drogkereskedő maffiózókkal haverkodott, megérintette az ital, ő pedig „megérintette” a nőket. Ez már nem fért bele a szerény, vallásos, a szegényeknek pénzt osztó jó fiú imidzsébe, mint ahogyan a karrierjén is folt esett, hiszen már ötször szenvedett vereséget, 57 győzelme mellett.
|
Szuperlatívuszokban nincs hiány Steve Marcus / Reuters |
Érdemes még megemlíteni, hogy az utóbbi tíz évben kizárólag ők ketten vezették a tekintélyes Ring Magazin súlycsoportoktól független ranglistáját: 2005 és 2008 között Mayweather, 2008-tól 2011-ig Pacquiao volt az első, majd 2012 óta ismét Mayweather viszi a prímet. Pacquiao nyolc, Mayweather öt súlycsoportban volt világbajnok.
A szakemberek 55:45 százalékban Mayweather győzelmére fogadnak, mert ő kevesebbet „kopott” az évek során. Pacquiao, a korábbi KO-király (38-szor nyert így) 2009 óta nem ütött ki senkit.
Csak azt tudnám – Palik László „klasszikusát” idézve –, hogy hová tűnt Todorov...
Sport1, vasárnap hajnali 2 óra