Gyurta Dániel hallgatja Kiss László tanácsait
Fotó - Kovács Anikó - A felesége megbékélt már?

- Meg hát, bár sokat még nem látott vasárnap óta sem. Miután megreparáltam az ­autót, az Európa-bajnokságot lezáró sajtótájékoztatóra voltam hivatalos, úgyhogy csak most, délután tartok hazafelé. És már megígértem neki, hogy elviszem nyaralni.

- A lelátón kész felüdülés volt a mögöttünk hagyott hét nap is...

- Azt elhiszem, de a partról azért kicsit megterhelőbb volt a verseny. Persze elégedett vagyok, nagyon is. Még szép: nyertünk hat aranyat, három ezüstöt és négy bronzot, fantasztikusan teljesített az egész csapat.

- A rajt előtt csupán annyit mondott, hogy mindenképpen jobb eredményt vár a négy évvel ezelőtti, szintén budapesti Eb-n elértnél. Most már elárulhatja: van valahol egy cédula, amelyre a tervezett pontos éremszámot felírta?

- Ilyen nincs, viszont most már nem kell titkolóznom: ­eggyel több első helyben bíztam a hatnál. A később három számban is győztes ­Hosszú Katinkában a nyitónapon, négyszáz méter vegyesen benne maradt az arany. Talán ha három nappal hamarabb érkezik haza Amerikából, az is összejön.

- Mi lepte meg a legjobban?

- A legnagyobb örömöt a női gyorsváltó sikere okozta, bár ebben - noha ki sosem mondtam előzetesen - komolyan reménykedtem. A legmeglepőbb talán Jakabos Zsuzsa remek szereplése, továbbá Kozma Dominik jó formája volt. Nem szeretném elkiabálni, de azt hiszem, ő lehet a jövő nagy sprintere.

- Mi nem lepte meg egyáltalán?

Kiss László: A szurkolók által teremtett miliőre nem találok jelzőt
Népszabadság - Móricz Simon - Hosszú, Cseh és Gyurta parádéja. Egészen különlegesen jó érzés kimondani: az ő első helyezéseik a papírformát igazolták.

- És a közönség? Szintén hozta a papírformát?

- A szurkolók által teremtett miliőre nem találok jelzőt. Talán az 1991-es perth-i világbajnokságon tapasztaltam hasonló eufóriát, mint itt, a Margit-szigeten. Amikor hatezer ember üvölt, drukkol egyszerre, az ebben a sportágban is pluszenergiákat mozgósít a versenyzőkben, és ezért nem lehetünk elég hálásak a nézőknek.

- Nem is olyan régen, Dar­nyiék, Egerszegiék idején rendre úgy szólt az értékelés, hogy jó-jó, van egy-két világklasszisunk, sportági bázisunk azonban nincs. Ma már nemcsak ­úszóink, úszósportunk is van, ugye?

- Nehéz dolga lenne annak, aki manapság ennek az ellenkezőjét akarná állítani. Az ötvenkilenc fellépő versenyző húsz klubból - tizennégy vidéki és hat fővárosi egyesületből - érkezett, a tizenhárom érmet pedig kilencen szerezték. Bár a számok mindent elmondanak, annyit azért hozzátennék: a részvevők zöme a 2012-es londoni után még akár további két olimpián is szerepelhet.

- Ha már olimpia: mit sejtet Budapest Londonra tekintve?

- Akik most nyertek - leszámítva persze a váltót -, két év múlva is odaérhetnek az első helyre. Bár legutóbb, Pekingben még hatalmas volt a tengerentúli fölény, az ameri­kaiak és az ausztrálok elsősorban az akkor még jórészt kizárólag általuk használt csodaruháknak köszönhették sikereiket. Tavaly, a római vb-n már jóval kiegyensúlyozottabb eredmények születtek. Úgyhogy semmi ok az önbizalomhiányra, de ennél többet hadd ne mondjak. Már csak azért, mert most tényleg van mire szerénynek lennünk.

Kapcsolódó cikkek: Kapás Boglárka ifjúsági olimpiai bajnok! | Úszó Eb: két kettős magyar győzelem a végére | Úszó Eb: Mutina bronzérmes 200 gyorson | Úszó Eb: három arany egyetlen délután | Úszó Eb: tökéletes nap volt!