– Bárány Attila elnök úrral azt beszéltük meg, hogy ha ezen a poszton viszonylag rövid idő alatt jó eredményt érek el, akkor több előrelépési lehetőség is nyílhat. Az edzősködés azonban egy másik szakma, ami ráadásul új a számomra; előbb még ki kell derülnie, van-e hozzá tehetségem. Egyelőre nagyon élvezem, jó látni, hogy a játékosok igyekeznek végrehajtani, amit kérek, és érvényesíthetem az elképzeléseimet.
|
Biros bemutatkozik
Koncz György / Népszabadság |
– Edzői bemutatkozása éppen arra a napra esett, amelyen tizenhat esztendeje első olimpiai aranyérmét nyerte Sydney-ben. Eszébe jutottak az oroszok elleni döntő pillanatai?
– Jó, hogy az újságírók mindig számon tartják a dátumokat, és emlékeztetnek bennünket a korábbi nagy sikerekre. A Szentes elleni meccs előtt egy másik médium azt tudatta velem, hogy napra pontosan huszonegy éve játszottam első meccsemet az egri csapatban. Én nem nagyon tartom fejben ezeket az időpontokat. Bár az első olimpiai győzelem napját korábban mindig tudtuk, mert Dénes (Kemény, az akkori szövetségi kapitány – a szerk.) az évfordulókon mindig szétküldött egy SMS-t. De most ő sem írt.
– Milyen érzésekkel készül október 9-i egri búcsúmeccsére, amelyen tiszteletét teszi – többek között – Benedek Tibor, Kásás Tamás, Madaras Norbert, Kiss Gergely, Kis Gábor, Varga Dániel is?
– Biztos, hogy különös élmény lesz, tele érzelemmel. A többiek számára is, mert – bár az én búcsúmeccsemként hirdették meg – sokan szintén búcsúznak: többen már visszavonultak vagy a befejezés határán állnak. A Biros Péter barátai elnevezésű együttes mérkőzik meg az egri csapattal, négyszer ötperces meccsen. Lehet, hogy már nyikorognak a csontok, de ígérünk néhány nagy gólt.
– Látta azt a promóciós videót, amely a Szomszédok című kultikus teleregény stílusában reklámozza a búcsúmeccset volt válogatott – csapattársai előadásában?
– Persze. Meglepetésnek szánták, és nagyon jól esett. Függetlenül attól, hogy nem mindenki született színészóriásnak, mint Benedek Tibi nagypapája és papája...
