Hét fő a pályán
A 20:19-es siker elképesztő izgalmak után született meg, s a kapitánnyal messzemenően egyet lehet érteni: a magyar csapat legfőbb jellemzője a küzdés volt maga. A tréner persze mondott mást is: például azt, hogy a kapusposzton és a Mészáros Rea által vezényelt védekezésben egészen parádés produkciót nyújtott a társaság, ugyanakkor a támadójátékot rendkívül gyengének minősítette.
Pontosabban, akadt azért valaki, aki feltétel nélkül dicsérhető volt elöl is: az első félidő hajrájában a pályára küldött – a csoportmeccsek után Klivinyi Kinga helyére becserélt –tizennyolc éves ígéret, Tóth Gabriella mutatványai tele voltak spiritusszal, s bizony, ha ő (és két hajrágólja) nincs, akkor lehet, hogy most lehorgasztott fejjel hallgatjuk a magyarázatokat arról, miért nem sikerült...
Küzdő jelleg. Tomori a „darálóban” Mirkó István |
Na, de nézzük,mi is történt a debreceni Főnix csarnokban, amíg elérte a negyven fokot a szombat esti láz! A magyar–román meccsek mindig különleges hangulata már a bemelegítés alatt áthatotta az arénát, amikor pedig fölsorakozott a himnuszokhoz a két ország válogatottja, s felhangzott a vendégek nemzeti muzsikája, a hazai kemény mag többségében koromfekete pólóba öltözött tagjai hátat fordítottak a küzdőtérnek, és túlüvöltötték a hangszórókat is.
A forró légkör egyébként is indokolt lehetett volna, hiszen mindkét együttes számára „élet-halál” kérdése volt a győzelem, amely tovább táplálhatta a reményt az elődöntőbe jutásra. Németh András játékosai két, a rivális kézilabdázói egy ponttal érkeztek a középdöntőbe, s az esetleges vereség búcsút jelentett az álomtól. Az előjelek sorában a mérsékelten kedvezők közé tartozott, hogy az utóbbi fél évben egymással kétszer is megmérkőző felek mostani találkozója alapvetően eltért a korábbiaktól.
A románok ezúttal számíthattak a „True and only”, vagyis az „igazi és egyetlen” felirattal köszöntött világklasszis átlövőjükre, Cristina Neagura, honfitársaink viszont nélkülözni voltak kénytelenek az anyai örömök elé néző Görbicz Anitát. Ezzel együtt Neagut – mi több, eleinte az összes kolléganőjét is – annak rendje és módja szerint sikerült „kivenni” a játékból, minek nyomán tátott szájjal bámultuk az eredményjelzőt, amelyen tíz perc múltán nagy nullát láttunk Románia neve mellett.
Igaz, a másik oldalon sem zuhogott a góleső, ám Szucsánszki meg Tomori hatékonyan vetette magát a játékba: a 23. percre sikerült is meglépni (8:5). Fegyelmezetten és ötletesen kézilabdázott a magyar együttes, ám – noha a szünetbeli 10:8-as állás biztató volt – hátradőlésre a legcsekélyebb ok sem mutatkozott, mert az ellenfél semmi áron nem szándékozott leszakadni. Olyannyira nem, hogy a második felvonás derekán megfagyott az erekben a vér, mert a vetélytárs a mérkőzés folyamán először átvette a vezetést (13:14), s mivel ebben az időszakban Neagut mind kevésbé – vagy inkább semennyire sem – sikerült tartani, a minden akciójukat a jobbkezes bombázóra kihegyező szomszédok meglódultak (15:17).
A túlsó kapunál viszont elfogyni látszott az ötlet a betonbiztosan bekkelő riválissal szemben, ám ekkor jött Tóth, és az ifjúság pimasz határozottságával egymás után két „dugót” is beragasztott Ungureanu kapujába. S a tinédzservirtus jó hatással volt a többiekre: az 57. percben Bódi a jobb szélről visszavette a vezetést (20:19), amit aztán – tessék, ilyen is van –már nem is adtak ki a kezükből a lányok. A hajrá őrületéről legyen elég annyi, hogy az utolsó román lövést a dudaszó pillanatában hárította a mindvégig remeklő Kiss Éva.
A még előttünk álló napok előtt alighanem a higgadtság a legfontosabb követelmény (a pályán és a pályán kívül egyaránt), úgyhogy érjük be a végén két szikár mondattal: 1. a győzelemmel megmaradt az esély a négy közé jutásra; 2. folytatás ma este fél kilenctől Dánia ellen.
Középdöntő. I. csoport (Debrecen): Magyarország–Románia 20:19, Dánia–Lengyelország 28:19, Norvégia–Spanyolország 29:26. Az állás: 1. Norvégia 6 pont, 2. Magyarország 4 (75:69), 3. Spanyolország 4 (82:77), 4. Dánia 3, 5. Románia 1, 6. Lengyelország 0.
II. csoport (Zágráb): Németország–Montenegró 27:20, Svédország–Franciaország 29:26, Hollandia–Szlovákia 30:20. Az állás: 1. Hollandia 6, 2. Svédország 5, 3. Montenegró 4 (75:68), 3. Franciaország 4 (71:67), 5. Németország 0 (78:95), 6. Szlovákia 0 (62:79). A mai program: Románia–Spanyolország (16), Norvégia–Lengyelország (18.15), Magyarország–Dánia (20.30).
Az Európai Kézilabda Szövetség összeállította a csoportmérkőzések álomcsapatát. A szuper hetes: Solberg (norvég) – Borscsenko (ukrán), Kudlacz (lengyel), Gulden (svéd), Löke (norvég), Oden (svéd), Martin (spanyol).