A műfű immár villámgyorsan meghódította a világot. Előnye a valódi gyeppel szemben a minimális fenntartási költség. Ott, ahol az időjárási viszonyok miatt lehetetlen a fű karbantartása, előszeretettel alkalmazzák. A FIFA propagálja, hisz olcsó és gyorsan lerakható. A játékosok utálják, mert még mindig sérülésveszélyes, a sötét felület rettentően felforrósodik a napon, és kíméletlenül lehorzsolja az ember bőrét a becsúszásoknál.
A kapusok a vetődések során különösen gyakran kerülnek közeli kontaktusba a műfű gumigranulátumaival. Beszámolóik szerint az anyag nem csupán a sebeikbe, de a fülükbe, a szájukba is belemegy, sőt egy-egy közelharc során az apróbb darabokat és a gumiport be is lélegezhetik. Nem nehéz gyanakodni a pici fekete szemcsék és a daganatos megbetegedések közti összefüggésre.
„Az autógumik főként sztirol-butadiénből, azaz műkaucsukból készülnek, amely a molekulaszerkezetét illetően nem valami barátságos anyag – mondja dr. Bíró Szabolcs vegyészmérnök, az úgynevezett gumibitumen-technológia feltalálóinak egyike. – Ennek ellenére igen stabil: a vulkanizálás során kénnel merevítik a szénhidrogénláncokat, így a végtermék jelentősen ellenáll a környezeti hatásoknak. Emiatt 230 fok fölött beszélhetünk csupán hőbomlásról, a súrlódás okozta hőmérséklet-növekedés pedig a futballpályán elhanyagolható. Az UV-sugárzás sem okoz olyan elváltozást a szerkezetében, amely káros anyagok környezetbe jutását segítené elő. A műkaucsuk olyan ellenálló, hogy vízszűrésre is alkalmazhatják, éppen azért, mert semmiféle káros hatását nem ismerjük. Ám arról, hogy lenyelve milyen hatással lehet ránk, számomra nem ismertek hiteles forrásból származó kutatási eredmények.”
Az amerikai környezetvédelmi hatóság több karcinogén, azaz rákkeltő anyagot – ólmot, higanyt, benzolt, arzént – talált vizsgálatai során az autógumi-darálékban. Ennek fényében ijesztő, hogy az őrlemény felmelegedve bizonyos kutatások szerint gázokat bocsát ki magából: egy connecticuti kísérlet során aromás szénhidrogének, benzol és metilén-klorid magas koncentrációját mérték a pályák fölött. Norvégiában egy hasonló vizsgálat acetont és sztirolt is kimutatott abban a magasságban, amelyben a gyermekek mozognak. Igaz, létezik egy sor ezeknek ellentmondó kutatási eredmény is.
|
Hátraarc - valódi füvet fektetnek egy műfüves rétegre a berni Stade de Suisse-ben
Michael Buholzer / Reuters |
Aggasztó azonban, hogy az abroncsok pontos összetétele nem ismert: akár az élelmiszer-ipari termékeknél, a gyártók titkosítják azokat. Egyes kutatók nem zárják ki az egészségkárosító hatást, mások meg úgy is biztonságosnak ítéltek pályákat, hogy azokon előzőleg ólommaradványokat találtak. Az amerikai hatóság köti az ebet a karóhoz: szerinte nincs összefüggés a daganatos megbetegedések és a műfű között. Mégis mind többen követelnek átfogó vizsgálatokat. Sokan pedig – különösen az NBC tévécsatorna dokumentumfilmje után – nem engedik műfüves pályára gyermeküket. New York egyes kerületeiben 2008, Los Angelesben 2009 óta nem használnak műfüvet. San Franciscóban és New Jersey-ben szavaznak arról, kell-e a városnak mesterséges gyep.
Griffin tucatjával kapja az USA pályáiról a darált gumival teli poharakat, hogy bevizsgáltathassa tartalmukat. Sorra érkeznek az e-mailek is, amelyben újabb és újabb játékosok mesélik el küzdelmüket a rákkal. Túlnyomó többségük leukémiáról és nyirokrendszeri daganatokról számol be.
Az MLSZ pályaépítési programjának keretében eddig nagyjából 250 pálya épült, 2016-ig körülbelül ezer új játékteret adnak át. Ezek között sok a műfüves. E pályák a FIFA ajánlásai alapján, a legmodernebb technológiával készülnek. A szakemberek szerint senkinek sincs félnivalója.
Létezik egyébként tökéletesen biztonságos, természetes puhítóanyag is, a parafaőrlemény. Egy hátránya van: nagyságrendekkel drágább, mint a gumi.
Kérdés, milyen árfolyamon számítjuk az egészséget.
