galéria megtekintése

Világsztár világsztár hátán Székesfehérváron

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 07. számában
jelent meg.


Őri B. Péter
Népszabadság

Már a sajtótájékoztatón is leesett a tudósító álla. Világsztár világsztár hátán. A szervezőket dicséri, hogy a Gyulai István emlékére zajló atlétikai Magyar Nagydíjon fantasztikus mezőny vonul fel ma délután és este Székesfehérváron. Néhány nagy név ízelítőül: Justin Gatlin, Veronica Campbell-Brown, La-Shawn Merritt, Mutaz Essza Barsim, Aries Merritt.

Az amerikai Justin Gatlin már edzett is a helyiek által „Bregyónak” nevezett, hivatalosan Székesfehérvári Atlétikai Központnak keresztelt létesítmény pályáján. Ott, ahol ma több mint 40 ország háromszáznál is több sportolóját láthatja a publikum. Bár a nyolcvanas évek második felében a Népstadionban tartott Budapest Nagydíjakon is volt kinek tapsolni – ott versenyzett többek között Carl Lewis vagy Edwin Moses –, ennyi atlétasztár még sosem érkezett Magyarországra. A múlt hét végi párizsi Gyémánt Liga-viadal és a fehérvári verseny programjában tíz szám azonos; öt franciaországi győztes, a száz ottani résztvevőből pedig negyvenöt itt lesz.

Gatlin: erő, izom
Gatlin: erő, izom
Szabó Miklós / Népszabadság

A harminchárom éves Gatlin nemrégiben 100 és 200 méteren is a világ idei legjobb eredményét érte el (9,74, illetve 19,57), tehát bombaformában van. Ő Párizs helyett a magyar versenyt választotta, itt a rövidebb távon indul, s a héten még Lausanne-ban is szerepel. A Népszabadság kérdésére, miszerint milyen az itteni pálya, és nem zavaró-e, hogy világosban lépnek rekortánra – a tervek szerint jövőre készül el a Fejér megyei városban a világítás –, azt válaszolta: „Nagyon jó így is a helyszín. Van, aki szereti a villanyfényt, van, aki nem, s mivel erős a mezőny, remek futás lesz.” A várható nagy meleg sem zavarja az olimpiai és világbajnok sprintert: „Mintha el sem jöttem volna Floridából, olyan itt az idő...” Arról is érdeklődtünk: ha majd abbahagyja a sportolást, edző lesz-e? Nem adott egyértelmű választ. Egyelőre még futni akar. Gyorsan. Bár hozzátette: annak, hogy most világcsúcsot döntsön, „még nincs itt az ideje”.

 

A Gyulai István Memorial másik kiemelkedő sztárja Mutaz Essza Barsim, a fedett pályás világbajnok, olimpiai bronzérmes katari magasugró, aki szabadtéren már 243 centit is teljesített. Gatlinnel együtt ők ketten állnak a számoktól független abszolút világranglista élén, másképpen: a jelenlegi két legjobb férfi atléta kápráztatja majd el a „Bregyó” közönségét.

Érdemes figyelni még a női 100 m díszvendégére, a Gatlinéihez hasonló címekkel büszkélkedő jamaicai Veronica Campbell-Brownra, valamint további három amerikaira: a 110 gáton világcsúcstartó (12,80) Aries Merrittre, az e számban világbajnok Jason Richardsonra meg a 400-as olimpiai és világbajnok LaShawn Merrittre. Utóbbi arról nevezetes, hogy Michael Johnson után ő a második atléta, aki 400-on 44, 200-on 22 másodpercen belüli időre volt képes.

A magyarok közül a londoni játékokon győztes kalapácsvető Pars Krisztián, az olimpiai második helyezett diszkoszvető, Kővágó Zoltán és a fedett pályás vb-bronzérmes súlylökő, Márton Anita esélyes a győzelemre.

Ez lesz

A program. 12.50: női kalapács.

14.40: férfikalapács. 16.00: megnyitó. 16.50: férfigerely. 17.05: női súly. 17.25: férfi magas. 17.30: női 400 m gát. 17.40: férfitávol. 17.55: női 100 m. 18.05: női 1500 m. 18.19: férfi 400 m. 18.20: férfidiszkosz. 18.30: férfi 3000 m akadály. 18.55: női 100 m gát. 19.15: férfi 110 m gát. 19.22: férfi 1500 m. 19.40: férfi 100 m.

Nem éppen Szalma-láng

A férfitávolugrás is izgalmas versenyt ígér. Itt lesz például a dél-afrikai fedett pályás világbajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes Godfrey Khotso Mokoena, aki már 850 centiméterig is repült. A magyar rekord nem kerül veszélybe: azt 1985 óta Szalma László tartja.

A Vasas korábbi atlétája ma harmincéves jubileumot ünnepel: a Népstadionban, az Építők versenyén 1985. július 7-én érte el a 830 centis eredményt.

– Az egyik szemen sír, a másik nevet. Egyrészt öröm, hogy még mindig én vagyok a csúcstartó, másrészt bosszankodom, hogy itthon három évtizede senki sem tudta megdönteni a magyar csúcsot – mondta érdeklődésünkre a Testnevelési Egyetem atlétikai tanszékének vezetője. – A sikertelenséget a szakemberhiány is magyarázza, és bár az utóbbi évtizedekben sok tehetséges távolugrónk volt, a nagy eredmény eléréséhez mindannyiukból hiányzott valamilyen képesség.

Érdekesség, hogy a szám 895 centis világcsúcsát is jó régen, 1991-ben ugrotta az amerikai Mike Powell. Az azelőtti legjobb eredmény pedig 1968-ban született, amikor a szintén amerikai Bob Beamon 890 centis „űrteljesítménnyel” kápráztatta el a mexikói olimpia közönségét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.