Az olimpia alpesi számait így városhatáron belül, igaz a Mennyei béke terétől 90 kilométerre rendezhetik meg. Csak a közlekedést kell megoldani. A tervek szerint 2022-re a a gyorsvasút – a jelenlegi kétórás út helyett – húsz perccel alatt éri majd el a belvárosból a környéket, amelyet a hegygerincen futó Nagy fal tett Kínán túl is híressé. Itt, Yanqingban lesznek a szánkó- és bobversenyek is. Az összes itteni létesítményt a pénteki bejelentés után kezdik csak építeni.
|
Öröm a 2022-es síugróversenyek helyszínén
China Daily / Reuters |
A leghosszabb útra a sífutók és -ugrók, a biatlonosok, valamint a hódeszkások és a síakrobaták kényszerülnek majd. A Peking központjától észak-keleti irányban 190 kilométerre fekvő Zhangjiakou jelenleg csak négyórás autóúttal érhető el, ám a pályázatban a szervezők megígérték, addigra a vonat hetven perc alatt eléri a helyszínt. Hogy hó is lesz-e menetrend szerint, már jóval fogósabb kérdés. Pekingben kifejezetten hidegek a telek, januárban nem ritka a mínusz 20 fok sem, viszont kevés a csapadék, így minden bizonnyal hóágyúzással tudják csak biztosítani a megfelelő körülményeket. Ez azonban a szükségesnél is több környezeti beavatkozást vetít előre.
A tervek szerint a kínaiak a 2008-as nyári olimpia hét helyszínét hasznosítják majd újra. A csodálatos Madárfészekben tartanák a téli játékok nyitó- és záróünnepségét – ahogyan 14 évvel azelőtt a nyári olimpiáét. A környéken álló létesítmények fogadják a jégkorong, a curling és a műkorcsolya eseményeit, és az atléták, a kísérők és a sajtómunkások elszállásolásával sem lesz különösebb problémája a városnak.
Amikor az évezred elején Pekingnek adta a NOB az olimpiai játékokat, a döntés támogatói azzal szerelték le a tibeti elnyomás és az emberi jogok megsértése miatt Kínát alkalmatlannak tekintők táborát, hogy éppen a világjátékok hozzák majd el a várva várt nyitást. A mostani, Kuala Lumpur-i döntés meghozói már nem hivatkozhatnak ilyen költői célokra. Az ugyanis látható, hogy Kína semmivel sem lett nyitottabb, megengedőbb és demokratikusabb a nyári olimpia megrendezésétől. A NOB most inkább arra hivatkozhat, hogy egyszerűen elfogyott az alternatíva.
A pályázás során Peking összes európai vetélytársa visszalépett. Münchenben a polgárok utasították el az olimpiát, de bedobta a törülközőt a svájci Graubünden, a norvég Oslo és a svéd Stockholm is. Ezeken a helyeken számított az emberek támogatása meg a kiadások elviselhető szinten tartása, s mivel mindkettő terén a pesszimisták kerültek többségbe, a 2022-es játékokra Peking mellett végül kizárólag Almati, Kazahsztán volt fővárosa aspirált. Az emberi jogok oldaláról nézve csak két rossz választása volt a bizottságnak, ismerték be a civilszervezetek is, s a kettő közül akkor már Peking látszott a biztos pontnak. Ehhez képest némi meglepetésre a NOB mindössze 44:40 arányban döntött a kínai főváros mellett (egy delegált tartózkodott).
Az olimpiai láng így háromszor egymás után éri majd el Görögországból Ázsiát: 2018-ban a dél-koreai Pjöngcsang nyitja a sort a téli játékokkal, két évvel később Tokió fogadja a nyári olimpiát, majd következik Peking. A földrészt ezt követően szinte biztosan elhagyja a láng. A Budapest által is célba vett 2024-es világversenyre még nincsen ázsiai jelentkező, bár a megfigyelők azzal számolnak, hogy Baku a szeptember 15-i határidőig jelzi pályázási szándékát.
A NOB most zajló, 128. közgyűlésén Bach kritikus szavakkal illette a 2024-es versenytől visszalépő Boston illetékeseit. Szerinte az amerikai bizottság jól tette, hogy megvonta a várostól a pályázás jogát, mivel ők kívülről csak annyit láttak, hogy „minden nap előkerül valami új projekt, és azzal együtt új felelősök és új ötletek". Bach azt is elmondta: a NOB-ban elvárják, hogy amerikai tagszervezetük – az előzetes ígéretekhez híven – versenybe küldje az ország egyik városát. A kandidáló minden bizonnyal Los Angeles lesz. A kaliforniai metropolisz az egymilliósnál kisebb Bostonhoz viszonyítva nem éppen az Agenda 2020 modellvárosa, de Pekinghez képest még kicsinek is mondható...
