A szomszédi viszony nem sok német–lengyel barátságot szült a történelem során, ezért heves összecsapásra volt kilátás, ám nagy béke honolt a pályán, és megtörtént az is, amit kevesen gondoltak előzetesen: az első félidő egyetlen, kaput eltaláló lövés nélkül telt el. Sőt próbálkozásból sem sokkal több akadt. A csapatok nem tudtak újat mutatni egymásnak, nagyon szűk területeket hagytak a támadásokra, így a mezőnyben zajlott a küzdelem, annak ellenére, hogy a németek valamennyivel többet kezdeményeztek.

Joachim Löw német szövetségi kapitány csupán egy helyen változtatott az ukránok ellen győztes csapatán, a sérüléséből felépülő Hummels vette át Mustafi helyét a védelem tengelyében, a sokat bírált Götze maradt az egyetlen klasszikus csatár.

Hiába nem működött ezúttal a gépezet, Löw a szünetben sem cserélt, ráadásul majdnem azonnal gólt kapott a világbajnok: a 46. percben Grosicki jobb oldali beadása után a meccs helyzetét hagyta ki Milik, akinek csak a fejét kellett volna a labdához érintenie, hogy az a kapuba jusson, de elvétette a mozdulatot.

Újabb lengyel lehetőségek adódtak ezután: Milik majdnem betalált egy cseles szabadrúgásból is, később jó lövőhelyzetben hatalmas lyukat rúgott, Lewandowskit pedig ziccerben szerelte meste­rien ­Boateng. A németek legnagyobb helyzetét Özil hagyta ki, lövése után a léc alá tartó labdát Fabianski kapus tornázta ki bravúrral. Schürrlét és Mario ­Gomezt is bevetették a hajrában a németek, de ez sem hozott áttörést támadásban, így aztán megszületett a torna első 0-0-ás döntetlenje, ami a legjobban az ukránoknak fájt, akik ezzel kiestek.