Egervári Sándor: lobog a tűz a fiúkban
- Reggeli után vannak: jóllaktak?
- Megvan még az étvágy, ha erre céloz... Noha a csehek és az olaszok elleni nyolcad-, illetve negyeddöntő sokat kivett a játékosokból, emiatt a többség rehabilitációs kezelésekre jár, továbbá átmozgató edzéseken vesz részt, a szemekből azt olvasom ki: továbbra is lobog a tűz a fiúkban.
- Túl azon, hogy bárhol négy közé jutni tapsot érdemlő produkció: hová kell tenni ezt az eredményt?
- A magyar futball egészét nézve mi messze felülteljesítettünk. A világ legjobbjaival is versenyképesek vagyunk, és talán azt sem kell magyarázni, hogy Európából a magyar csapat jutott a legtovább. Kiestek a németek, a vb-esélyesnek gondolt spanyolok, a szenzációsan futballozó uruguayiak, úgyhogy az eredmény kimagaslóan jó. Ezzel együtt az itt történtekből a magyar labdarúgás egészét érintő konklúziót nem lehet levonni.
- Említette, hogy a világ legjobbjaival is versenyképesek. Ezt akkor is tartja, ha több együttes, így az itáliai sem a topcsapatával lépett föl?
- Olaszországban több tízezer hasonló korú játékos van; a merítési lehetőség jóval nagyobb, mint nálunk. Azt tehát, hogy ellenünk „csak" a tizenkettedik vagy a tizennegyedik olasz szerepelt, nem érzem helyes megközelítésnek. Magyarország futballja Itáliáénál több tekintetben is hátrébb áll; ott nem fordulhat elő, hogy egy poszt lyukas. Nálunk lámpással kell keresni például jobb oldali védőt.
- Mit profitálhat Egyiptomból a hazai közeg?
- Vannak kiemelkedő képességű futballistáink, ám az nem állítható, hogy felvennénk a versenyt a világ felnőtt élvonalával. A legnagyobb probléma az, hogy a legfontosabb időszakban, tizennyolc és huszonkét éves kor között kevés meccs van a játékosok lábában; sokan, például Koman, csak a kispadon vagy a tartalékcsapatban kapnak helyet, így messze nem érik el képességeik maximumát. Ez a torna mérföldkő lehet, hogy aztán az arra érdemesek előrelépjenek; beépülhessenek az A válogatottba. Ami biztos: ez a korábban szintén jól menedzselt generáció fogékony, tehetséges és egységes garnitúra, amely - bár kevés ideje volt - rendkívül éretten reagált a vb előtti csapatfrissítésre, a taktika átszabására is.
- Hová tovább?
- A ghánaiak elképesztően robbanékonyak, erősek, a két csatáruk, Osei és Adiyiah, továbbá a tízes mezben játszó Ajew remek futballista; a sikerhez bravúr kell. Ha a kontráikat sikerül megfékeznünk, akkor megfoghatjuk őket, főként, mert képesek vagyunk arra, hogy az eltiltott Koman nélkül is gólt szerezzünk. Amúgy a négy között már bármi megtörténhet. És jó kimondani, hogy ebben a bármiben végre mi is benne vagyunk...
