Azért ilyen „kicsi” a szám, mert az infrastrukturális fejlesztések nem szerepelnek a sorban. Az pedig legalábbis árnyalja a képet, hogy az „úgyis elkészül” kategóriában kap helyet a 3-as metró felújítása és meghosszabbítása, az 1-es metró felújítása, az elővárosi vonatok és a 2-es metró közötti közvetlen kapcsolat megteremtése, a 6-os és a 7-es HÉV meghosszabbítása a belváros felé, s mindemellett olyan tételek, mint a hídfelújítások vagy a villamosrendszer teljes megújulása.
Ha ez nem lenne elég, az autópályák rendbetétele, továbbá a Liszt Ferenc reptér és a belváros közötti gyorsforgalmi út megépítése is szerepel a lajstromban. Az utóbbi persze szinte biztosan elkészül. Elvégre a beruházást már a 2020-as labdarúgó Eb csoportmérkőzéseire és negyeddöntőjére szóló pályázat alkalmával megígérte a kormány.
Sartori a bizakodó hangnem ellenére visszafogott volt, amikor a megvalósításról beszélt. Zárásként pedig leszögezte:
„Az olimpia ne cél legyen, hanem csak pillére a hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervnek.”
Az előadást követő beszélgetés résztvevői – bizonyos feltételekkel – reálisnak tartják az ötkarikás álom megvalósítását. Borkain kívül Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom vezetője, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, valamint Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke ült az asztalnál.
Oszkó arról beszélt,hogy a rendezés beleilleszthető a magyar gazdaság aktuális ciklusába. Szerinte az összeg, amellyel a KPMG számol, kigazdálkodható, mivel éves szinten a GDP 0,1-0,2 százalékát teszi ki. A fejlesztésre elkülönített summával kapcsolatban pedig megjegyezte: „A szociálpolitikai költekezésnek nincs értelme fejlesztéspolitikára költött összegek nélkül, és ez fordítva is igaz.” Erre mutatott rá Szalay-Berzeviczy is, aki hangsúlyozta: az olimpiai pályázat nem a szegénységgel szembeállítható gondolat, mindemellett kormányzati ciklusokon átívelő, összefogást igénylő projekt.
A Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy miből következne az átlátható, korrupciómentes, így pénzügyileg fegyelmezett előkészítés a 4-es metró történetének, a Margit híd felújításának, valamint a paksi atomberuházással összefüggő adatok titkosításának ismeretében, Szalay-Berzeviczy így felelt:
éppen az olimpiai rendezést megillető érdeklődés segíthetne az ügyön, hiszen a nemzetközi és a magyar sajtó különös figyelmet fordítana majd a projektre, így a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapná a megvalósítás.
A feltűnően optimista Oszkó ezt azzal egészítette ki: a magyar társadalom civilizációs fejlődésének is része lehet a visszaélések megakadályozásában.
Lapunk felvetette: morálisan vállalható-e az, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket a legtehetősebb hazai régióra összpontosítják, miközben hatalmas a kelet-magyarországi területek lemaradása. Oszkó azt válaszolta: egyelőre csupán a pályázat lehetőségéről beszélünk, s éppen e dilemmákat kell részletesen átgondolni. Megjegyezte azt is: az ország méretéből következően e beruházások segíthetik a többi országrészt, s előmozdíthatják a társadalmi mobilitást. Szalay-Berzeviczy pedig rámutatott: a Pricewaterhouse Coopers korábbi megvalósíthatósági tanulmánya azt vetítette előre, hogy a pénz 50 százalékát vidéken kell felhasználni. Ugyanakkor Borkai elmondta: Budapestre koncentráló játékokban gondolkodnak.
A nyári játékokhoz kapcsolódó paralimpiáról egy alkalommal esett szó. Amikor a kollégák egyike megjegyezte: nem esett róla szó.
Németóra
A hamburgi olimpia drukkerei hétfő este abban a csarnokban ünnepelték belföldi előnyüket Berlin pályázatával szemben, ahol 2024-ben az ötkarikás kézilabdatornát rendeznék. A Német Olimpiai Bizottság elnökségét mégsem a már most alkalmas sportlétesítmények száma, hanem a helyi polgárok elkötelezettsége győzte meg. A szervezet számára komoly arcvesztést jelentett, hogy a müncheni szavazók elutasították a városukba tervezett téli olimpiát. Úgy érezték, még egy kudarc már nem fér bele a pályázat előtt kötelezően előírt népszavazáson. Míg Berlin lakosainak 55 százaléka támogatja a játékok megrendezését egy reprezentatív felmérés szerint, Hamburgban ez az arány 64 százalék. A Német Olimpiai Bizottság közgyűlése szombaton dönt véglegesen a kandidáló helyszínről. (G. M.)
