A közgazdászokat is megbabonázza az Eb
Ezekben a napokban a hazai gazdaságpolitika véleményformálói is futballfüggővé válnak, több, a Népszabadság által megkérdezett szakember is bevallotta, hogy mostanában kevesebb időt tölt a táblázatok, grafikonok böngészésével, mert leköti a figyelmét az Európa-bajnokság. A válaszolók közül egyedül Oszkó Péter áll kívül a körön: eddig egyetlen meccset sem látott, de szerinte az Eb első szakasza, a csoportkör még nem is tartogat annyi izgalmat, amennyit az egyenes kieséses szakasz. (A kérdést a hétfői meccsek előtt tettük fel.)
Próbálok kevés időt tölteni a képernyő előtt, de nem megy, muszáj nézni az Eb-t – ismerte el a Népszabadságnak Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem tanszékvezető tanára. A volt jegybankelnök eddig csak jó meccset látott, talán a német–portugál lógott ki szerinte a sorból kicsit, de azért arra sem panaszkodott. Mellár Tamás egyetemi tanár a nyitómeccset (Lengyelország–Görögország) érezte gyengébbnek a többihez képest. Persze a közgazdászok a kettes számról is teljesen eltérő álláspontra tudnak helyezkedni, ezért nem meglepő, hogy Szalay-Berzeviczy Attila ezt a mérkőzést az élvezhetők közé sorolta. Mindannyian megjegyezték ugyanakkor, hogy meglepően erős az Eb kezdése, pedig ebben a szakaszban általában jóval óvatosabbak a csapatok.
Bod Péter Ákosból nehezen tudtuk kiszedni, melyik csapattal szimpatizál. Végül kibökte, hogy a lengyelekkel, de arra már nem vállalkozott, hogy az esélyeiket latolgassa, vagy, hogy megjósolja a tornagyőztest. Úgy érzi, ha ezt tenné, akkor a tippje szorításába kerülne, s már nem tudná ugyanazzal a szemmel nézni a meccseket.
Mellár Tamás régebben a németeknek drukkolt, de pillanatnyi kedvencei az oroszok, bár „ez a történelem miatt nem magától értetődő”. Az oroszok játékának szellemessége fogta meg a közgazdászt. Meggyőzőnek találta még a horvátok első félidei játékát (az írek ellen). Mindezzel együtt úgy látja, az olaszok és a németek fognak valahogy eljutni a döntőig. Ami az Eb lebonyolítása alapján nem lehetetlen: ahhoz, hogy hamarabb ne találkozzanak, a csoportjukban nem végezhetnek ugyanazon a helyen. Tehát ha a németek nyerik a csoportjukat, az olaszok nem végezhetnek az első helyen a saját négyesükben, s ugyanez érvényes a második helyre is. Ez a „törvény” érvényes a német–spanyol döntő megvalósulására is.
A latin foci egyébként bejön a közgazdász elitnek: többen a vasárnapi olasz–spanyol meccset nevezték meg a legjobbnak az eddigiek közül. Szalay-Berzeviczy Attila pedig egyenesen odáig jutott a gondolatmenetében, hogy a brazilokat hiányolta az Eb-ről – természetesen viccből. A közgazdász is kiemelte egyébként a horvátokat és az oroszokat – a kettes szám tehát időnként ugyanazt juttatja a szakemberek eszébe.
A BÉT volt elnöke az egyetlen e társaságban, aki a helyszínen látott mérkőzést: Lviv-ben a Németország–Portugália meccset volt szerencséje élőben megnézni. Ezzel nem ért véget a turné, további négy mérkőzésre van jegye – köztük a döntőre is. Eddigi tapasztalatairól így számolt be a szakember: „Ami a képernyőn látszik, az Eb-színvonalú. A lvivi stadion belső része lehetne akár Londonban is, ami viszont kívül vár a szurkolókra, az nagyon lehangoló. A puszta közepén, félig, vagy annyira sem kész infrastruktúra fogadja az embereket. Parkolók nincsenek, földtúrásokon kell átbukdácsolni a stadionig, szerények az étkezési lehetőségek, a szigetelés lemaradt a stadionról, ezért több helyen nagy beázások nyomai látszanak az esőtől. A jegyszedő rendszer nem működött, ezért egyesével engedték be a szurkolókat, ami elképesztő tumultust és kibírhatatlanul hosszú várakozást eredményezett a beengedéskor. A rendőrség pedig se nem kedves, se nem segítőkész, és csak oroszul értenek.” Hozzátette: az, hogy Lvivben ezt tapasztalta, még nem jelenti azt, hogy máshol, például a lengyelországi stadionok környékén ne lehetne jobb a helyzet.
Az Eb amúgy nem csak arra jó, hogy sportélményekkel gazdagodjanak a véleményformálók, döntéshozók. A labdarúgó-Európa-bajnokság olyan, mint a tenisz, remek alkalom a kapcsolatok építésére, ápolására – említ meg egy járulékos hasznot Hamecz István, a jegybank egykori alelnöke. Ahogy tehát a teniszpálya mellett fontos döntések születnek, úgy a meccsnézés is több lehet a szórakozásnál.
