galéria megtekintése

A mágus gyerekes öröme - Verebes József halálára

3 komment


Hegyi Iván

Hetvennégy éves korában elhunyt Verebes József, aki (két periódusban) tizennégy találkozón a labdarúgó-válogatott szakvezetője, s a nyolcvanas években a Győri ETO kétszeres, valamint az MTK egyszeres bajnokcsapatának edzője volt. Dirigálta a Videoton, a Honvéd, a Diósgyőr és rövid ideig a Vasas csapatát is.

Fotó: Németh Ferenc / MTI

Legelső NB I-es mérkőzése után címlapfotó volt a Képes Sportban, mert 1961 februárjában még gólt is szerzett a Salgótarján elleni 4-1 alkalmával a Friedmanszky, Orosz, Albert, Verebes, Rákosi összetételű FTC-csatársorban (Üllői út, 25 000 néző). Ám a ragyogó kezdet ellenére sem lett belőle társaihoz hasonló labdarúgó, edzőként viszont a hazai egeket ostromolta.

Húsz évvel a ferencvárosi bemutatkozás után olyan csapatot épített Győrött, hogy afféle itthoni parádékat még a Palotai-, Korsós-, Povázsai-, Keglovich-féle BEK-elődöntős (!) garnitúrával sem rendezett az ETO, amilyeneket a Hannichhal, Póczikkal, Burcsával, Szabó Ottóval, Szentessel, Hajszánnal kiálló együttes tartott nemegyszer.

 

E társaság 102-50-es gólkülönbséggel nyerte el a bajnoki címet 1982-ben, és a következő évadban (már „csak" 82-37-tel) úgy duplázott, hogy a győri stadion átlagnézőszáma 16 637-re emelkedett. Nyolcvanegy végén akadt olyan két hét, hogy előbb az Ózdot intézte el 9-2-vel, majd a Szegedet 8-0-lal a Győr...

Verebes Józsefet nem hiába hívták „mágusnak", akár Helenio Herrerát, a catenaccio atyját. Pedig egészen eltérő filozófiájuk volt, már ha a magyar varázslónak volt filozófiája egyáltalán. Az ösztönös tréner két dologban hitt igazán: a támadásban és a szuggesztióban. Igaz, egy védővel hitette el, hogy Híres Gábor a legjobb középhátvéd Európában: magával Híressel. Az ETO-nál szerényebb képességű MTK-t meg szintén a bajnoki címig vitte. Meg is született a nóta a Hungária körúton: „Meglátja, mester, menni fog!"

Gyerekes örömmel kuncogott a gólnál és a győzelemnél. S bár nem kerülte a konfliktusokat, a labdarúgókörökben mindig szeretettel emlegették, mert különleges egyéniségével a pályán kívül is bárkit el tudott bűvölni. Mágushoz méltón.

Most abban reménykedem, hogy ez a delejes ember előveszi a pálcáját, és visszahozza önmagát közénk. Bár neki odafenn sem lesz idegen: a szabadon szárnyaló szakvezető sosem járt a föld közvetlen közelében.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető