Büntető következik
Ezek az óhajok is jelzik: a szurkolók egy része a legkevésbé sem ért egyet a ma hatályba lépő törvénymódosításokkal, amelyek a stadionok rendjének megteremtését célozzák. A fanatikusok korábban több fórumon is élesen tiltakoztak a jogszabály ellen, mivel az –érvelésük szerint – bűnözőkként kezeli a drukkereket.
A kormány az utóbbi évtizedek botránysorozata miatt döntött úgy, hogy szigorítással igyekszik távol tartani a huligánokat a sportlétesítményektől. Kétségtelen, az új szabályozás alapjaiban változtathatja meg az arénák és környezetük légkörét. Jelentős visszatartó erő lehet ugyanis, hogy az, aki erőszakos ellenállást tanúsít a rendezők jogszerű intézkedéseivel szemben, két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Persze a legsúlyosabb büntetési tételt aligha osztogatják majd mindennap a bíróságok; sokkal gyakrabban fordulhat elő, hogy a vandálokat kitiltják a sportlétesítményekből.
A legnagyobb felhördülést okozó pontok egyike szerint a szurkolóknak személyes adatokkal is szolgál niuk kell a meccsre járásért, azaz a rendezők azonosíthatják a találkozókon részt vevőket annak érdekében, hogy a rendbontást vizsgáló eljárás során pontosan meghatározhatók legyenek a vétkesek. Mi több, a drukkernek, ha be akar jutni a mérkőzésre, bele kell egyeznie, hogy hang- és képfelvétel készülhet róla. Ugyancsak vitatott az a paragrafus, amely lehetővé teszi a rendezői felszólítást az eseményről eltávolított „szurkoló” személyazonosságának igazolására. Amennyiben a kivezetett nem tesz eleget a felhívásnak, úgy a biztonságiak a rendőrök kiérkezéséig, de legfeljebb három óráig visszatarthatják, feltéve, ha képfelvevő eszköz látóterében teszik ezt. (Bizonyos intézkedések ebben az évadban még nem lépnek életbe, mert alkalmazásuk feltétele a beléptetőrendszerek felszerelése.)
„Előrelépést jelent a törvény megalkotása” – szögezte le kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. Úgy véli: az előirányzott büntetési tételek nagyobb visszatartó erőt jelenthetnek, mint a korábbiak. „Nyugat-Európa több országában hasonlóan szigorú jogszabályokkal tartják fenn a rendet. Ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés az alkalmazás mikéntje, vagyis az, hogy a törvénysértő személyek valóban megkapják-e büntetésüket vagy megússzák a jogsértéseket. Ha a hatóság azonnal reagál, esetleg gyorsított eljárásban állítja bíróság elé a vétkeseket, akkor hamar láthatóvá válhatnak a jogszabály eredményei” – magyarázta.
Pajor-Gyulai László, az MLSZ sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: a szervezet minden olyan intézkedést támogat, amely a stadionok rendjének megteremtését segíti elő. A futballszervezet igyekszik informálni a druk- kereket a törvénymódosítás részleteiről: a holnapi Magyarország–Svédország Eb-selejtezőre készült műsorfüzet például egy teljes oldalon foglalkozik a jogszabály részleteinek magyarázatával. „A szövetség partnerként, nem pedig bűnözőkként tekint a szurkolókra. Csányi Sándor, azMLSZ elnöke többször is kijelentette: az ultrákra szükség van, mivel hangulatot tudnak teremteni az arénákban, azokra a huligánokra azonban semmiképp sincs, akik a balhé kedvéért mennek bármelyik létesítménybe.” Pajor-Gyulai hozzátette: a jogszabály csupán az első lépés a cél felé, mert a kluboknál komoly infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy a rendszer optimálisan működjék.
A klubokat változómértékben érintik a változások. Győrött kevés gondja volt a vezetőségnek, mivel az ország legmodernebb létesítményeinek egyike ad otthont az együttesnek. Klement
Tibor, a sportvállalkozás ügyvezetője így tájékoztatta lapunkat: „Egyelőre nem volt jelentősebb teendőnk a jogszabállyal kapcsolatban, a kamerarendszer például már kiépült. Olyan apróságokat kell még elintéznünk, hogy a jegyekre rávezessük a képfelvétel rögzítéséről szóló információt.” Dudás Hunor, a Diósgyőr elöljárója elmondta: a klubnak még nem volt komolyabb feladata, ugyanakkor a jövő év július elsejéig ki kell építeni a beléptetőrendszert, és ehhez a tervek már elkészültek. George F. Hemingway, a Honvéd tulajdonosa szintén azt közölte: a Bozsik József stadionban csupán a beléptetőrendszert kell üzembe helyezni. A beruházás ötven-hatvanmillió forintot emészt fel, ám a kormány ígéretet tett arra, hogy ebben a fejlesztésben segíti majd a csapatokat.
Újabb meccs kezdődik tehát a sporthuliganizmus ellen; az állam eddig nyeretlen.
