Zsúfolt VIP-páholy - A Videoton-álomprojekt
Amikor Garancsi István üzletember megvásárolta a székesfehérvári garnitúrát, az együttes a kilencedik helyen állt az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban. Három év sem telt el, és a vidéki csapat az idei pontvadászat legfőbb esélyeseinek egyike, a legnagyobb költségvetéssel működő magyar klub, amely már a nemzetközi porondon is megmérethette magát, eltökélt célja, hogy néhány éven belül felléphessen a Bajnokok Ligájában. Egy sportvállalkozás ilyen felfutásának elsődleges feltétele a pénz, és a Videotont az utóbbi időben – talán nem véletlenül – megtalálták a bőkezű magyar szponzorok.
A „zuhanyhíradóban” a mecénások megjelenésének okaként nem a kimunkált marketingstratégiát, a tudatos üzletpolitikát emlegetik, hanem a miniszterelnök személyét. Az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémiának egy ideje VIP-páholya van a stadionban, ahová a kormányfő nem csupán elvétve, amúgy illendőségből jár el.
A Hernádi Zsolt irányította Mol, valamint a Magyar Fejlesztési Bank éppen a székesfehérvári klubot találta alkalmasnak a támogatásra, illetve reklámfelületek bérlésére. E cégek persze korábban is invesztáltak a magyar futballba, ám az első Orbán-kormány idején még az Újpest együttesében véltek felfedezni olyan potenciált, amely érdemessé tette az egyesületet a szponzorálásra. (A 2002-es politikai váltás után az ismert támogatók egymás után hagyták el a lila-fehér csapatot.)
Persze, a nagyvállalatok pénzügyi forrásai sem végtelenek, talán ez magyarázza, hogy a Mol például szerződést bontott Talmácsi Gábor motorversenyzővel, valamint Szávay Ágnes teniszezővel állítólag pontosan annak érdekében, hogy a Videoton fő támogatója lehessen.
Pánczél Andrea, az olajtársaság kommunikációs direktora a Népszavának adott nyilatkozatban azzal indokolta a korábbi kontraktusok megszüntetését, hogy a versenyzők nem hozták az elvárt eredményeket. Az igazgató szerint a futball viszont sokat fejlődött az utóbbi években, a színvonal közelebb került az európaihoz. Ennek némileg ellentmond, hogy a Videoton nyeretlenül maradt alul a szlovén Mariborral szemben az Európa Liga selejtezőjének második körében.
Reagálnak a riválisok
A magyar mamutcégek feltűnését a Videoton környékén nem hagyták szó nélkül a riválisok drukkerei. Az immár bajnokesélyes székesfehérvári csapat augusztus 21-i, az FTC elleni meccsén a fővárosi együttes szurkolói alpári stílusban előadott rigmusokkal „kínálták meg” a Sóstói Stadion VIP-páholyában ülő miniszterelnököt. Őt – a Sport TV-nek adott interjúja szerint – nem rázta meg különösebben az eset, Dóczi Tamás sportszociológus sem lát semmi meglepőt a verbális támadásban. „Ha egy ismert üzletember vagy politikus közel kerül egy klubhoz, akkor az természetes, hogy az ellenfelek fanatikusai üzennek neki. Nem volt ez másként Berlusconi Milanjánál vagy Franco Real Madridjánál sem.” A Testnevelési Egyetem munkatársa úgy véli: ilyenkor az ellenfelek drukkerei élnek a lehetőséggel, és a „hatalom csapataként” tekintenek a kiválasztottnak vélt együttesre.
A fehérvári szurkolók kevésbé megértőek: Kupeczik Krisztián, a Videoton Baráti Kör Egyesület elnöke gyomorforgatónak tartja, hogy éppen a fradisták próbálják most a „kormány csapataként” beállítani a Videotont, miközben évtizedeken át az FTC jutott a legtöbb állami támogatáshoz.
– Színtiszta irigységről van szó – állítja a szurkolói szervezet vezetője. – Idejönnek a rivális csapatok drukkerei, körbenéznek, és azt látják, hogy néhány év alatt valósággal kivirult a Sóstói Stadion, ráadásul bajnokesélyessé lépett elő az a Videoton, amelynek 2007-ben még a licencét is elvették.
A székesfehérvári csapat feltámadása és a politika közötti összefüggésről visszafogottan beszél. – Mi csak annyit látunk, hogy az utóbbi időben egyre több támogató áll a csapat mellé. Nem tudjuk, de nem is érdekel minket, hogy ebben van-e szerepe Orbán Viktornak – mondja Kupeczik.
Azzal, hogy a kormányfő ma már nyíltan vállalja a Videoton iránti elkötelezettségét, különösen érdekessé vált, hogy miként lábalt ki a csapat alig néhány év alatt története legmélyebb válságából. Sokan úgy tartják, hogy a 2007 őszén a semmiből érkező új klubtulajdonos, Garancsi István valójában „Orbán embere” volt, akit az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-elnök háttéremberként állított a Videoton élére.
– Én is hallottam ezt a legendát, amibőlazonban egy szó sem igaz – szögezi le Garancsi István. – Olyan pletykák is elterjedtek, hogy régi baráti viszony fűz Orbán Viktorhoz, ehhez képest csupán 2008-ban, már klubtulajdonosként találkoztam vele először. Megtisztelő, hogy gyakran megfordul a VIP-páholyban, rendszeres jelenlétével sokat segíthet például az újabb támogatók megszerzésében, de higgye el, a Videoton felvirágoztatása alapvetően az én üzletem.
Mégis, Garancsi 2007-es felbukkanása a futballéletben azért okozott megdöbbenést, mivel a brókerként és pénzügyi tanácsadóként is ismert nagyvállalkozó korábban még nem járt a magyar foci közelében.
– Fogalmunk se volt, hogy ki lehet, Fehérváron senki nem ismerte őt – említi Kupeczik Krisztián. – Az első szurkolói találkozón azt ígérte, hogy három éven belül bajnoki címig és nemzetközi kupaszereplésig juttatja a csapatot. Hittük is, meg nem is.
Garancsi István azt mondja, bármennyire hihetetlen, de senki nem kérte őt fel erre a feladatra, két-három évig tartó hezitálás után saját döntése alapján vágott bele a fehérvári projektbe.
– Alapvetően üzleti vállalkozásnak tekintem a futballklub újjáépítését és működtetését. Abból indultam, ki, hogy a nemzetközi szintű labdarúgás a világ minden táján a szórakoztatóipar egyik nyereséget termelő ágazata. Ha valaki kellő pénzügyi háttérrel, szakértelemmel és türelemmel vág bele a munkába, akkor egy futballklub üzemeltetése hosszabb távon nagy biznisz lehet Magyarországon is.
A biznisz persze áttételesen is értendő, hiszen a világban egy komoly együttes mögött álló tulajdonos szinte automatikusan bebocsátást nyer először a helyi, majd az országos, később akár a nemzetközi elitbe is, azaz olyan kapcsolatokra tehet szert, amelyre labdarúgás nélkül aligha. Abramovics például pénzzel soha el nem érhető rangot vívott ki magának Londonban – nem mintha ez Székesfehérvárról olyankönnyű volna.
Profit előtt marketing
– Nem létezik üzleti alapú futball marketingstratégia nélkül – szögezi le érdeklődésünkre dr. Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. A kluboknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szurkolók igényeit kielégítsék, a terméket, azaz a futballt családi szórakozásként pozicionálják. A marketingszakember úgy véli: a megfelelő médiatámogatás a Sport TV-vel kötött szerződés nyomán adottnak tetszik az élvonalbeli klubok számára, így az egyesületeknek immár arra kell törekedniük, hogy valódi élményt nyújtsanak.
„A vásárló mérlegel, amikor szórakozni indul: a meccsnek felül kell múlnia a színházi előadást vagy egy új filmet ahhoz, hogy győzzön a versenyben. Ehhez minőségi produkció szükséges.” A szakember hozzáteszi: „A magyar futballban nemigen akad példa arra, hogy profi szakemberek irányítsák egy csapat marketingpolitikáját, sőt a klubok ügynökségek szolgáltatásait sem veszik igénybe. Márpedig amatőr kommunikációs háttérrel nem lehet profi munkát végezni.”
Mindez a legkevésbé a Videotonra vonatkozik. A fehérvári drukkerek – akik az elmúlt három évben megkedvelték Garancsit – úgy látják, hogy szisztematikus munka kezdődött a csapatnál, amely egyre jobban hasonlít egy nyugat-európai profeszszionálisan működő klubhoz. Tetszik nekik a Vidi új honlapja, az online jegyvásárlás bevezetése, a Vidi-tévé elindítása, a Vidi-shop megnyitása, de az is, hogy szurkolói ötlet alapján futballkapu formájúra alakították át a sta dion melletti buszmegállókat.
Garancsi: Miért a Videoton?
Kulcskérdés a székesfehérvári történetben, hogy Garancsi István miért éppen Székesfehérváron vágott bele a nagyszabású kísérletbe. Az üzletember azt mondja, hogy olyan klubot keresett, amelyet szinte az alapoktól kell felépíteni, márpedig a fehérvári klub akkor a szakadék szélén táncolt. A csapatot működtető Fehérvár FC Kft. 2007 őszén közel egymilliárd forintos adósságállománnyal küszködött, az MLSZ visszavonta az együttes licencét.
A megmentői szerepért cserébe Garancsi totális hatalmat kért és kapott: előbb a többségi tulajdont szerezte meg, majd rövid időn belül kivásárolta a kisebbségi tulajdonosokat – köztük a székesfehérvári önkormányzatot –, és a klub egyedüli urává vált. Belépésével 2007-ben rendeződött a klub és az önkormányzat viszonya is: a cég bérleti díjat fizet a stadion használatáért, a város pedig évi százmillió forintot ad az utánpótláscsapatok fenntartására.
– Akkor kezdtünk el bizakodni, amikorkiderült, hogy Garancsi rendezte a csapat köztartozásait, visszaszerezte az együttes licencét, aztán kifizette a játékosokat is, akik akkor már hónapok óta nem kaptak fizetést – mondja Kupeczik Krisztián. – Ami az eddig elért eredményeket illeti, sokra tartjuk az előző szezonban begyűjtött bajnoki ezüstérmet, Szuperkupa-ezüstérmet és Európa Liga-selejtezőt, ám a most zajló bajnokságban szeretnénk megünnepelni a klub történetének első bajnoki címét.
Más oka is lehetett annak, hogy Garancsi éppen Fehérváron vágott bele a futballprojektbe, a sóstói pálya ugyanis az ország legmodernebb stadionja. A létesítményre már a 2007-es tulajdonosváltás előtt mintegy kétmilliárd forintot költöttek: a 2002-ben megindult stadionrekonstrukciós program keretében a magyar állam és a székesfehérvári önkormányzat fele-fele arányban osztozott a költségeken. A három ütemre bontott beruházást az önkormányzat tulajdonában lévő Sóstói Stadion Üzemeltető és Szolgáltató Kft. bonyolította le, ennek során megújultak a lelátók, az edzőpályák és a villanyvilágítás, kiépítették a kamera- és beléptetőrendszert, valamint új öltözőket és VIP-szektort alakítottak ki. A munkálatok egy része forráshiány miatt elhúzódott, így még jelenleg is tart a médiaközpont és az irodák kialakítása. A felújításból egyébként a futballklub is kivette részét: az idén nyáron Garancsi finanszírozta a gyepszőnyeg cseréjét.
A szakmai munka irányítása 2007 óta dr. Mezey György feladata, akit a tulajdonos sportigazgatóként az elsők között szerződtetett, tavaly nyáron pedig a tréneri teendőket is rábízta. Nyilván nem véletlenül, hiszen ezzel megerősödött a Videoton és a felcsúti Puskás Akadémia kapcsolata, hiszen egészen a közelmúltig az akadémia szakmai munkáját is Mezey doktor irányította. Az együttműködést aztán tavaly tavasszal egy két évre szóló megállapodással fűzték szorosabbra. Ennek értelmében az Orbán Viktor által alapított akadémia legtehetségesebb diákjainak – külföldre igazolásuk előtt – a Videoton első csapatában kell szerepelniük, ezenkívül több korosztályos bajnokságban is Videoton–Puskás Akadémia néven közös csapatokat indítanak. A székesfehérvári együttesnek azért előnyös a szerződés, mert bérleti díj fejében rendszeresen használhatja a felcsúti komplexum világszínvonalú létesítményeit, köztük a műfüves fedett tesztcsarnokot.
Ami az anyagi háttér megteremtését illeti, első menetben Garancsi saját vagyonából pumpált pénzt a Fehérvár FC Kft.-be. Hogy mennyit, azt nem árulta el, de összességében nyilván több százmilliós tételről lehet szó. – Túl van misztifikálva ez a dolog, hazai szinten valójában nem kell horribilis összeg egy futballklub talpraállításához – állítja. – Én például korábban más léptékű befektetésekhez szoktam hozzá, amelyekhez képest a Fehérvár FC Kft. felfuttatása nem számít grandiózusnak.
Hogy pontosan mennyi pénzből gazdálkodik a Fehérvár FC Kft., arról viszont nincsenek hivatalos adatok. Garancsi István a cég gazdálkodásának legfontosabb részleteit, így a játékosvásárlásokra fordított öszszegeket, valamint a szponzoroktól befolyó támogatásokat üzleti titokként kezeli. Hiába szembesítettük őt azokkal a számokkal, amelyek a médiában keringenek, nem kívánta kommentálni azokat. Egyetlen megjegyzést tett csupán: szerinte a klubbal kapcsolatban megjelent találgatások a valóságnál jóval nagyobb összegekről szólnak. A szaksajtó a fehérvári büdzsét egymilliárd forint fölé saccolja, ami azt jelenti, hogy anyagi lehetőségeit tekintve a Videoton ma már megelőzheti a Debrecent.
Garancsi István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: fogalma sincs, hogy a Videoton költségvetése hova so rolható a hazai klubok között.
– Csak a saját cégemről van pontos képem,a többi csapat gazdálkodásáról nincsenek hivatalos információim, a sajtóban megjelent számokat pedig nem tekintem hitelesnek – mondja Garancsi.
Ehhez megjegyzendő és messze nem csupán a Videotonra értendő: amíg nincs hiteles, konkrét számokkal átlátható gazdálkodás a magyar futballban, addig nem csupán a tisztánlátás, hanem a sokat emlegetett „megtisztítás”, a teljesítményelv maradéktalan betartása is nehéz.
Furcsa adásvételek
A fehérvári játékosvásárlásokról is csupán a média közölt – hivatalosan meg nem erősített – adatokat. Eszerint a Videoton az elmúlt télen 1,5 millió eurót, míg az idén nyáron további 2 millió eurót költött új játékosokra. Ezt azonban Garancsi kérdésünkre határozottan cáfolta.
A játékostranszferek mindenesetre alaposan felborzolták a kedélyeket a szurkolók körében. – A nyáron drága pénzen vett Bozovic kapus meg a Svédországból szerződtetett Djordjic és Mutumba jelenleg nem férnek be az első csapatba. – De miért nem? – kérdezi Kupeczik Krisztián. – Mi a gond?Nem elég jók?
Djordjic és Mutumba megvásárlása kitűnő üzletnek tetszett annak fényében, hogy Berzi Sándor, a fehérvári klub korábbi ügyvezetője egy svéd lapnak adott interjújában az egyik játékost Roberto Baggióhoz, míg a másikat Ronaldinhóhoz hasonlította. Kupeczik szerint a szurkolók tudni szeretnék, ha ezek a focisták ekkora sztárok, miért nem kapnak lehetőséget a Videoton első csapatában.
– Az nem fog menni, ebben a kérdésbenugyanis a szakmai stáb teljes autonómiát élvez, a munkájáról pedig csupán annyit beszél, amennyit jónak lát – mondja Garancsi István. – Tulajdonosként csak az anyagi hátterét teremtem meg a játékosvásárlásoknak, de kizárólag a Mezey doktor által vezetett stáb dönt arról, hogy kit veszünk meg és kit adunk el. Abba sem szólok bele, hogy kik játsszanak, és kik üljenek le a padra. Viszont ha a csapat ezzel a kerettel nem tudja teljesíteni a kitűzött célt, akkor a felelősséget is a szakmai vezetőknek kell viselniük. A játékosállomány összetételét kritizálóknak Garancsi azt üzeni, hogy a Videoton ma már három felnőtt- és három utánpótlás-válogatott játékost ad a nemzeti csapatokba.
Ennek ellenére az eddigi játékosvásárlások alapján kétséges, hogy a székesfehérvári együttes versenyképessé válhat az európai középmezőnyben, a minőségi futballistákhoz ugyanis rengeteg pénz kell. Csak öszszehasonlításképpen: a Metaliszt Harkov, a Debrecen Európa Liga-ellenfeleinek egyike két brazil játékost igazolt a nyáron. Az ukrán csapat Cleiton Xaviert, a Palmeiras irányítóját 4,5 millió euróért vette meg, a szupertehetséges Taisont pedig 6,3 millióért. Csak a két játékos vételára a Videoton többéves költségvetése, és akkor a fizetésük még szóba sem került...
Szponzorok Fehérváron
A Videoton legnagyobb szponzora 2010 tavaszáig a spanyol érdekeltségű Grupo Milton volt, amely – nem hivatalos információk szerint – évi 300 millió forinttal támogatta a klubot. Kovács Bence János, a sávolyi Balatonring és a pátyi golffalu építését tervező cég vezetője állandó vendégnek számított a fehérvári VIP-páholyban, ám idén tavasszal hirtelen elmaradt a Sóstói Stadionból. – Közös megegyezéssel bontottuk fel a támogatói szerződést, mert a Grupo Milton magyarországi beruházásai leálltak – mondja Garancsi István. – A főszponzor szerepét 2010 nyarától a Mol vette át.
Éppenséggel az olajipari cég hamarabb is beszállhatott volna a támogatók közé, Garancsi István és Hernádi Zsolt, a Mol elnökvezérigazgatója ugyanis nem csupán üzletfelek, de régi jó barátok is. Garancsi azt állítja, a 2007-es klubvásárláskor semmilyen ígérvényt sem kapott Hernáditól arra, hogy a Mol előbb-utóbb támogatni fogja a Videotont. – Akkor még nem is kérhettem volna ilyet, hiszen a klub romokban hevert, tisztázatlanok voltak a belső viszonyai. Előbb vonzóvá kellett tennem a klubot a szurkolók és a szponzorok számára.
Garancsi nem tagadja, hogy az imázsépítésben kulcsszerepet szán a VIP-páholynak. Kezdettől fogva olyan meghatározó gazdasági-közéleti személyeket akart Fehérvárra csábítani, akik a meccseken való rendszeres megjelenésükkel társadalmi eseménnyé tehetik a fehérvári találkozókat. Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját például az elsők között „szúrta ki” magának.
– Régóta baráti kapcsolatban álltunk,és tudtam róla, hogy szereti a labdarúgást – mondja Garancsi. – Mégis hibáztam: kétéve friss klubtulajdonosként a kaposvári idegenbeli meccsünkre hívtam meg először. Rosszul sült el: gyatra játékkal kikaptunk. Eltartott egy darabig, amíg hajlandó volt lejönni a Vidi meccseire.
Garancsinak – aki lelkes támogatója volt, hogy az OTP-főnök vegye át az MLSZ irányítását – végül sikerült rászoktatnia a Videoton-meccsekre. Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy a VIP-páholy bérlőinek – évi 300 ezer forintért – extra szolgáltatások járnak. A meccsek napján például kis névtáblákat tesznek ki a VIP-vendégek állandó parkolóhelyére, piros ruhás hoszteszlányok gondoskodnak ételről-italról a kényelmes bútorokkal felszerelt, szeparált páholyokban. Aki csak a notabilitások közelében akar lenni, évi 150 ezer forintért bérelhet VIP-széket. Szabad páholyt már nem találni, mindegyik elkelt. Az OTP-n, a Molon és a Puskás Akadémián kívül még több mint egytucatnyi cég képviselői fordulnak meg a meccseken.
– Sokan azt hiszik, hogy az OTP is pénzeli a Videotont, de ez nem igaz – mondja Garancsi István. – Csányi Sándor rendszeres jelenléte azonban felér egy reklámkampánnyal, személye számos támogatót vonzhat a csapathoz.
A klub 2009 elején kötött névhasználati szerződést a Videoton Holdinggal. Sinkó Ottótól, a cég vezérigazgatójától megtudtuk, a lépést elsősorban a klub és vállalatcsoport közös múltjának felvállalására irányuló gesztusnak tekintik, üzletpolitikai szempontból – exportpiacaikból adódóan – erre nem volna szükségük. A névhasználathoz kapcsolódóan a Videoton Holding nem nyújt anyagi támogatást a csapatnak, viszont az utánpótlást pénzzel is segítik, továbbá létezik egy kisebb összegű reklámszerződés is a felek között.
A tulajdonos középtávú üzleti tervei között az szerepel, hogy a Videotonból nemzetközi szintű középcsapatot farag. Számításai szerint sikeres szereplés esetén az UEFA -tól megszerezhető pénzekkel, a növekvő tévés bevételekkel, az 5-6 ezer főre feltornázható nézőszámmal és a szponzori támogatásokkal előbb önfenntartóvá, majd nyereségessé tehető a klub. Mindez azt jelentené, hogy néhány éven belül a saját pénzéből már nem kellene kiegészítenie a cég bevételeit.
A kitörési pont azonban ma még nem látszik. Az akadémiákról eddig nem érkezett Európa-klasszis labdarúgó, és annyi tőke sincs a rendszerben, amennyi a felzárkózáshoz kellene. A „futball, üzlet, politika” hármas fogatban jelenleg mindenki a maga helyét keresi. Hogy megtalálja-e? Erre korai felelni.
Adatlap
A klubot 1941-ben alapították Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven, 1968-ban szerepelt először az élvonalbeli bajnokságban, és akkor vette fel a Videoton nevet. Aranyérmet még sohasem szerzett az NB I-ben. Az együttes története legnagyobb sikerét az 1984–85-ös évadban érte el, amikor bejutott az UEFA Kupa döntőjébe. A finálé első találkozóján 3-0-ra alulmaradt hazai pályán a Real Madriddal szemben, ám a visszavágón Májer Lajos góljával 1-0-ra nyert.
Garancsi István
1965-ben született Mátészalkán, Debrecenben járt középiskolába, közgazdászdiplomáját a pécsi egyetemen szerezte. Szakmai pályafutását a takarékszövetkezeti szektorban, valamint brókerként kezdte, évekig irányította az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezetet, és a résztulajdonában lévő Takarékbróker Rt.-t, jelenleg igazgatósági elnök a Duna Takaréknál. A takarékszövetkezeteknél ismerte meg és lett jó barátja a Mol első embere, akinek közvetítésével építhette tovább kapcsolatait.
Nemcsak menedzserként, hanem vállalkozóként is több lábon áll, így a tulajdonában lévő Futball Invest 2007 Zrt.-n keresztül az övé a Fehérvár FC Kft., valamint az egykori diplomataingatlanok vagyonkezelésével foglalkozó és az eladáskor komoly politikai hullámokat verő CD Hungary Kft., de egy pesti kávézó is. Évek óta tagja a Csányi Alapítvány felügyelőbizottságának. Garancsi nevét a nyilvánosság a CD Hungary Kft. 2001-es privatizálásakor ismerte meg.
A Budapest legszebb helyein fekvő diplomataingatlanokat birtokló és hasznosító állami céget egyébként az Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. értékesítette, mégpedig az OTP által alapított Magyar Ingatlan Befektető Kft. részére 18,2 milliárd forintért (az átlagos négyzetméterár nem érte el a 150 ezer forintot).
Az árat sokan túl alacsonynak tartották, mivel olyan értékbecslés is rendelkezésre állt, amely 30 milliárdra taksálta a CD Hungary ingatlanvagyonát. A támadások felerősödtek, miután kiderült, hogy a vevő ripszropsz! túladott a CD Hungary Kft.-n: 200 millió forintért a Garancsi István és Hernádi Zsolt által 20 milliós alaptőkével létrehozott Szinva 2001 Kft. tulajdonosa lett.
Garancsi – aki a bonyolult üzleti konstrukciót kidolgozta – akkor nem állt a nyilvánosság elé, az ügylet hátterét firtató kérdésünkre most is csupán annyit mondott: az állam nem a diplomataingatlanokat, hanem az azokat kezelő céget privatizálta, amelynek a tulajdonában ugyan valóban értékes ingatlanok szerepeltek, ám ezeknek a többségét a magánosítás előtt súlyos adósságokkal, kötöttségekkel terhelték meg.
