Serie A: elveszett paradicsom

A Serie A hajdanán a külföldi labdarúgók paradicsoma volt: attól kezdve, hogy a legendás svéd hármast, a Gren, Nordahl, Liedholm triót a negyvenes évek végén leigazolta a Milan, a világ legjobbjai érkeztek sorra Itáliába. (Bár Zsengellér „Ábel” már ’47-ben az AS Roma futballistája volt.)

Csak néhány nagy név, kapásból: Schiaffino, Altafi ni, Hamrin, Amarildo, Greaves, Law, Schnellinger, Sivori, Suarez, Platini, Zico, Matthäus, Gullit, Van Basten, Maradona, Cafu, Roberto Carlos, Batistuta, Ronaldo, Zidane, Szavicsevics...

Micsoda lista!

Most efféle felhozatalról álmodni sem lehet; noha a BL posztonkénti legjobbjainak a címvédő Inter négy légiósát – Julio Cesart, Maicont, Sneijdert, Diego Militót – választották meg, és a milánói kék-feketék körében egyébként se nagyon találni olasz futballistát, az itáliai szakértők azon keseregnek, hogy nincs igazi sztár a szombaton kezdődő bajnokságban. Illetőleg, egy van – Ronaldinho –, de ő sem az igazi már... Csillagok nélkül pedig nincs akkora közönség, nincs annyi szponzor sem, mint régebben, de ez spirális folyamat, hiszen éppen azért nincs, mert elveszett a vonzerő, az extraklasszisok sokasága. Jellemző, hogy a nyáron a legjobban igazoló Juventus

Bonuccit, Aquilanit, Kraszicsot, Pepét szerződtette, de hol vannak ezek a játékosok a torinói klub hajdani nevezetességeitől? Az Agnelli-birodalom a futballban a múlté – abból a szempontból is, hogy a híres família már csak a cégein keresztül működteti a klubot, ellentétben az egyetlen nagy mecénással, az Internazionalét a magánvagyonából fenntartó-üzemeltető Moratti családdal –, a Berlusconi-féle bankóhullás ideje pedig végképp lejárt, így a Milan lassanként az öregfiúk-bajnokságában lehet csak esélyes...

Nyilvánvalóan nem javított az olasz futball helyzetén a válogatott katasztrofális vb-szereplése sem, így aztán általában apatikus a hangulat, szemben Spanyolországgal, amelynek együttese – a futball történetében először – világbajnoki címet nyert. De a piac Ibériában is szűkül, függetlenül attól, hogy a Real Madrid megint bevásárolt (de a fehér klub sem „királyi” labdarúgókat igazolt), s hogy a Barcelona nem takarékoskodott David Villa megvételekor. A nemzetközi pénzügyi válság Spanyolországot sem hagyta érintetlenül (sőt), ennek megfelelő a játékosmozgás élénksége.

Szintén ma kezdődő bajnoksága előtt a másik dél-európai labdarúgó-nagyhatalom csak azért nincs hegemón helyzetben a latin futballban, mert a BL-trófeát az internacionális milánói alakulat őrzi...

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.