Olimpiai lottó: minden szám nyer
Amint az köztudott, a költségvetés elfogadása óta élénk disputa zajlik arról, hogy mennyi állami támogatás illeti a magyar sportot, ám a vita nyomán szinte szó sem esik az egyéb lehetséges források felkutatásáról. Ebben a közegben különösen örömteli, hogy két közgazdász, Váczi János és dr. Berkes Péter merőben újszerű ötlettel állt elő. A szakemberek az olimpiai lottó bevezetésében látják a kiutat, s a kutatók által felvázolt struktúra igen érdekesnek tetszik.
Az elképzelés szerint a Szerencsejáték Zrt. egy, a skandináv lottóhoz hasonló játékot hozna forgalomba. A szelvényen azonban nem számok, hanem a huszonnyolc nyári, valamint a hét téli olimpiai sportág piktogramja jelenne meg. A nyeremények nagyságrendje a skandináv rokonhoz hasonló mértékű lenne; csak viszonyításképpen: a várható fődíj 205 millió forint a negyedik héten.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy mindebből mi haszna a sportnak, azon a néhány tetszetős grafikán kívül, amelyre ikszelni lehet? A válasz Montecuccoli szentháromságára hajaz: pénz, pénz, pénz. A kutatók szerint ugyanis csak egy jogszabály-módosítás szükséges ahhoz, hogy a játékadó címszó alatt futó összeget a sportköltségvetésbe forgassák.
A szakemberek számításai szerint egyáltalán nem aprópénzről van szó. „Amikor modelleztük a játék működését, akkor úgy számoltunk: a Szerencsejáték Zrt. játékpiacán az olimpiai lottó nyolcszázalékos részesedést hasíthat ki magának. Ebben az esetben a játék összes bevétele meghaladná a 12 milliárd forintot, aminek a 12%-os játékadója másfél milliárd forint extraforráshoz juttatná a versenysportot” – mondja Váczi. Aki szerint nem jelentős tétel az említett összeg, annak jó tudni: a sportági vezetők a MOB-bal karöltve egymilliárd forintért könyörögnek az utóbbi hetekben a kormánynak, mert érvelésük szerint anélkül összeomlik az olimpiai felkészülés.
Ám első blikkre kétségesnek tetszik, hogy a szerencsejátékok piacán elérhető-e a megcélzott részesedés. Váczi emiatt nem aggódik, ugyanakkor kiemeli: „Az olimpiai lottónak csak jelentős médiatámogatással érdemes elindulnia. Egy országos televízió támogatása szükségszerű, mert ebben az esetben a „nyerő piktogramokat” fő műsoridőben, esetleg egy magazinműsor keretében sorsolnák ki. Ráadásul a szakszövetségek könnyen érdekeltté tehetők abban, hogy propagálják a lottót a szakág rajongói körében...”
Hogy miért? A bevételnek csak egy részét osztanák szét a sportfinanszírozás éppen aktuális logikája szerint, egy másik részt annak függvényében juttatnának el a szakszövetségekhez, hogy mennyien ikszeltek az adott sportágra. Azaz: a fogadó, amikor bejelöli egy-egy szakág ábráját a fogadólapon, akkor nemcsak a nyeremény érdeké ben dönthet egy piktogram mellett, hanem akár tudatosan támogathatja kedvenc sportágait.
Az ötlet mindenesetre hamarosan nemzetközi színtéren is bemutatkozik. A két kutató tanulmányát, amelyben a rendszer működését és elveit vázolják fel, februári számában közli az International Journal of Sport Communication című szaklap. Kétségtelen: nem túl gyakran bukkannak fel magyar kutatók munkái az angolszász szakirodalomban...
„Nagyon bízom benne, hogy megvalósulhat az ötlet, amely Virág György eszét és kreativitását dicséri. A feltaláló nemzetközileg is levédette az olimpiai lottót, azaz bárhol a világon csak az ő engedélyével vezethetik be a játékot. Kutatótársam és én az idea tudományos hátterét vizsgáltuk meg” – említi a közgazdász. Akármilyen meglepő is, ilyen játék sehol sem fut a világban. Bár a londoni olimpia szervezési költségeinek támogatására működik egy lottó, de az a hagyományos formában zajlik, csak a bevételek egy részét utalják az ötkarikás szervezőbizottságnak.
Hamarosan kiderül, hogy a magyar sporttársadalom képviselői és a politikai döntéshozók fogadókészek-e az ötletre a permanens „hangbirkózás” közepette.
