Római dilemmák

Nincs kockázat a kijelentésben: Rómát még hónapok, évek múlva is emlegetni fogják. Pedig a vasárnap véget ért "vizes" világbajnokság úszóversenyei a legkevésbé sem osztották meg a sportolókat, a vezetőket és az érdeklődőket. Tudniillik valamennyien ugyanazt állítják: így nem mehet tovább, mert előbb-utóbb (ha már meg nem történt) nevetségessé válik a sportág.

Nekünk mindenekelőtt az öt esztendő után újra nagyot "dobó" Gyurta Dániel és a magát először igazán "kifutó", majd egy éve Amerikában készülő Hosszú Katinka aranyérme miatt van okunk a jókedvre, az évek óta húzóember Cseh László Phelps (lásd még: "földön kívüli") távolléte dacára elmaradt győzelmei nyomán pedig a csalódottságra. Nemzetközi méretekben 43 világrekord, illetve kétség kétség hátán sorakozik a mérleg két serpenyőjében.

Csak hogy plasztikusabb legyen: a legutóbbi - 2007-ben, Melbourne-ben rendezett - vb-n 14 alkalommal javították meg a világ addigi legjobb eredményét a topversenyzők. Vagyis hozzávetőleg a számok egyharmadában. Most - nagyjából - a számok mindegyikében. (Ami, persze, ebben a formában nem igaz, hiszen akadtak olyan versenyek, amelyekben nem dőlt meg a rekord, s olyanok is, amelyeknek az előfutamai és elődöntői láttán kétpercenként estünk hanyatt.) A teljesség kedvéért: a magyarok révén 24 országos, továbbá 8 Európa-csúcs született.

És akkor most kellene a nagy műsort egy héten át nyomon követő tudósítónak valami okosat, előremutatót és megcáfolhatatlant mondania a történtekről, ám nincs könnyű helyzetben.

Naivan (álnaivan?) magyarázhatná kizárólag azzal a dézsából ömlő csúcsesőt, hogy a fellépők többsége olyan "űrruhát" viselt, amelyekről tudományosan igazolták: viseletükkel akár tizedmásodpercek "spórolhatók" meg. Nyugtathatná azzal az úszás jövőjéért aggódókat, hogy bár Rómában kétségkívül elkezdődött egy korszak, ugyanott le is zárult, hiszen a szinte áttetsző "szkafandereket" januártól betiltják, világversenyen először és utoljára az olasz fővárosban ráncigálhatták magukra azokat a sportolók.

Ám a teljes kép alighanem árnyaltabb valamelyest.

Michael Phelps, a világ valaha élt legeredményesebb sportolója szinte önkívületben ünnepelte amúgy tényleg fantasztikus győzelmét 100 méter pillangón. Amikor a néhány nappal korábban időtlen idők óta először vereséget szenvedő extraklasszis beért a célba, és fölnézett a táblára, megtépte hagyományos úszódresszét. "Látjátok, ebben is lehet nyerni!" - valami ilyesmit sugallt az arca, és azt hiszem, mélyen igaza volt.

Áttételesen ő is arra utalt, hogy könnyű lenne a "balhét" - sosemvolt "sztárok" hirtelen tündöklését, addigi legjobbjukhoz viszonyított fölfoghatatlan, olykor másodpercekben mérhető javulását - csak a szerelésekkel magyarázni. Valamikor a vb közepe táján az ARD német tévétársaság hozakodott elő először a témával, miszerint Rómában nem végeznek vérvizsgálatot, csupán vizeletmintákat elemeznek. Noha - állítják szakértők - ez utóbbiakból is kimutatható majdnem minden, az úgynevezett vérdopping természetesen nem. Az egyik helyi lap odáig ment a konklúziógyártásban, hogy "az úszó-világbajnoksághoz képest a Tour de France patyolattiszta verseny"...

Róma a technikai és a "tradicionális" dopping sajátos elegye volt - vonják le a következtetést a képben lévők... Mi több, akad, aki úgy fogalmaz: az új dresszek formájában megjelent technikai dopping csupán a valóságos stimulánsok elfedését szolgálta.

A tudósító viszont semmi okosat, előremutatót és megcáfolhatatlant nem tud mondani. Alternatíva híján inkább lelkendezik.

Micsoda világbajnokság volt...!

Rómából jelenti kiküldött munkatársunk,
Bruckner Gábor

Michael Phelps és Milorad Csavics rajtja száz méter pillangón: egy világcsúcs a negyvenháromból
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.