belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. március
18. csütörtök
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

Takarékossági okokból nélkülözik a szükséges terápiát az idősek?

A legsúlyosabb választás, ki kapjon ellátást

A magyar egészségügy legnagyobb titkai közé tartozik, hogy az orvos miként választ kezelést a súlyos és különösen az idős betegek számára. Ami az egyik oldalról gyógyítási szabadságnak látszik, az a másikról takarékosságnak – vagy épp hátrányos megkülönböztetésnek.

Danó Anna| Népszabadság| 2010. február 3. |20 komment

nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Aszklépiosz | 2010. február 3. | 17:03:29

Szeretnék a témával kapcsolatban egy új könyvet és weboldalt ajánlani.
Tavaly év végén jelent meg a Népszabadság egykori munkatársának, Köbli Anikónak Aszklépiosztól a betegjogokig c. szociográfiája, amely a magyar egészségügyet a betegjogok szemszögéből vizsgálja. Ezzel párhuzamosan megszületett a www.aszklepioszforum.hu weboldal, amely a könyvhöz hasonlóan a társadalmi párbeszédet sürgeti ezekben a kérdésekben (is).

stefankoenig | 2010. február 3. | 16:22:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bohombika | 2010. február 3. | 15:44:57

Az igazi képmutaás pedig az, amikor az aktív eutanáziát még említeni sem szabad. Én részemről nem szeretnék olyan betegségekben kínlódva meghalni, mint pl. egy szájrák. Vagy vegetálni kómában évekig. Nem csupán azért mert költséges, de értelmetlenül teszi tönkre egy egész család életét. Persze ameddig a gyógyszergyáraknak az idősek nagy üzletet jelentenek, nem fogják megkönnyíteni annak a halálát aki pedig egyértelműen azt szeretné. Ami pedig a legdühítőbb, annyiféle jogom van mindenhez papíron, de a békés halálhoz nem. Az nem elég jó üzlet!

imisti | 2010. február 3. | 14:54:02

Jó lenne egyszer már azt is tudni,hogy egyes (vagy esetleg minden)gyógyászati ellátás miért kerül annyiba,amennyibe kerül?Már csak azért is ,
mert a szívkatéter ,gondolom én,nem egyszer használatos,és a hozzávaló eszközök sem,az orvos,meg az ápolószemélyzet pedig fix fizetést kap munkadíjként!Ha jól tudom,akkor mérlegelésre ,a cikkben írtak meggondolására
nem kerülhet sor,mert ha igen,akkor fel kell számolni a kórházszövetséget,az orvosi kamarát,és a társadalombiztosítást egyaránt,mert ahhoz,hogy magamra maradva meghalhassak gyógyítható betegségben,ahhoz rájuk nincs szükségem!

baracskai | 2010. február 3. | 12:46:25

Nem takarékossági okokból nélkülözik a szükséges terápiát az idős betegeknél, hanem azért, mert a gyógyító személyzetnek nincs affinitása az idősekhez. Nem szereti ez a társadalom az idős embereket, ezért a velük való mindenféle foglalkozás esetleges és a pillanatnyi érdekeknek megfelelő.
"Ami megy, el kell engedni, ami jön, el kell fogadni".

zeni | 2010. február 3. | 11:32:29

Hát persze így a logikus! Nem csak olcsóbban lehet kihozni a kezelést, de akár 2-5 évnyi nyugdijat is meglehet takaritani! Ja és ne feledkezzünk meg a temetés ÁFÁ-járól sem, gondolom abba még extra fogyasztási adót nem építettek be, majd legközelebb hiszen mégis csak pofátlanság a nyugdíjkorhatárt 10-20 évvel túlélni!

teniszke | 2010. február 3. | 11:07:43

Mi ezen a meglepő? Ahogy fogy a pénz a gyógyítási kasszában, úgy csökken a lehetőség a gyógyításra, s nyilván azt tolják ki belőle, aki sokba kerül és kevés az "ellentételezés". Menjen öngondoskodni...Más - főleg angolszász - országokban az orvosoknak táblázataik vannak, ahol benne van, hogy hány éves kortól, milyen tünetekkel, milyen további életesélyekkel mennyi áldozható egy betegre. Ha nem fér bele és nincs saját tőkéje, annyi...Efelé haladunk mi is jó pár éve, csak érdekes módon erről elfelejt értekezni a NSZ szakértő háziszerző Bitó professzora és újságírója. Nem szégyen, ha nem áldozunk rá többet, mint....csak akkor tessék ezt őszintén megmondani az érintetteknek.

pakesz | 2010. február 3. | 10:41:37

mellesleg itt a napszabiban volt egy olyan kerdes hogy hat elinditsak-e a tarsadalmi vitat hogy akkor a 80+ az ne kaphasson extra draga ellatast hanem csak a generikus gyogyszereket a vernyomasara meg a verhigitasra...
ja csak elkezdtek volna...
mert ez olyan tema hogy lenacizzak meg a tipikus baloldali ertelmiseget is :)

a mai helyzet meg az hogy nem beszelnek rola de csinaljak :)

pakesz | 2010. február 3. | 10:32:23

"Hammada Fleet | 2010. február 3. | 10:03:30"

ertem en, te a sokmillios ellatast a 80+ -nak adnad a masik meg 60 evig szenvedjen, ne fizessen adot ne legyen gyereke...
de a 80+ az rogton mindent, elvegre oneki mar nincsen sok hatra

"Azt légyszi belevonni a kalkulációba, hogy a nyolcvanéves néhány évtizedig fizette az egészségügy életben tartását."
es mi van ha nem? elofordulhat? olyan sokszor mondtak ezt hogy deledogoztakazeletuket, de biztos hogy ledolgoztak???

ja de nem kapjon minden 80+ barmifele eljarast, kapjon a 20 eves is meg mindent, vigyek le az adokat, ne is kelljen egyaltalan melozni...

Hammada Fleet | 2010. február 3. | 10:03:30

"pakesz | 2010. február 3. | 09:38:25"
pakesz, ez a gondolatmenet Auschwitzban még csak-csak elment volna. Azt légyszi belevonni a kalkulációba, hogy a nyolcvanéves néhány évtizedig fizette az egészségügy életben tartását. Így biztosan módosulni fog az egyenleg.
Az már egy más kérdés, hogy meg kellene állapodni a társadalommal arról, hogy vagy "az egészségügy nem üzlet" és továbbra is a központi nagykalapból fizetünk mindent, és akkor mindenki tudja, hogy oda megy az adója (és nem ugrál, hogy biztosan elcsalták), vagy pedig kimondjuk, hogy mától kezdve az egészségügy üzlet, amit lehet korrekten is művelni, és megállapodunk a feltételekben. De akkor erről legyen vita és ne lázítás, mint ahogy fideszék csinálták.

pakesz | 2010. február 3. | 09:40:47

pillanat ugyebar itt draga eljarasokrol beszelunk? mert en arra ertettem, egy vernyomascsokkentot nyugodtan irjanak fel 80+ -oknak is

pakesz | 2010. február 3. | 09:38:25

ha belegondolok hogy egy 80+ kap meg egy bizonyos ellatast amitol szaladgalni tud vagy egy 20 eves fiatal aki nem csak hogy szaladni fog hanem teljes erteku munkaero lesz es adozni fog meg gyerekeket csinal, hat akkor nem kellene hogy kerdes legyen a takarekoskodas...
csak ez egy hazug tabutema

StopSzmog | 2010. február 3. | 08:58:37

Úgy látszik, a koron kívül a páciens neme is befolyásolja a kezelést:

"70 évnél fiatalabb infarktusos betegek 70-80 százalékánál elvégezték a beavatkozást. Ugyanezt a kezelést a hetvenévesnél idősebb férfiaknak az 50 százaléka, a nőknek csak a 40 százaléka kapta meg. Nyolcvan felett az arány még rosszabb, akkor már csak a férfiak 30, a nőknek 20-25 százaléka jutott a terápiához"

Vajon miért e különbség férfiak és nők között?

Pasinszki | 2010. február 3. | 08:53:17

Tessék csak megnézni a mellékelt grafikont! A 70 éves életkornál törések látszanak a függvényeken. A szív- és érrendszeri, valamint a légúti szövődményeknél csökken a függvény meredeksége, a kórházi halálozásnál nő. (Vélhetőleg azért, mert aki a föntebbi két szövődmény valamelyikébe hal bele. az már nem ott, hanem a halálozási statisztikánál jelenik meg.) De semmi nem utal arra, hogy kevésbé gondosan látnák el az idős betegeket!

Megjegyezném: Mindenki megöregszik, aki nem hal meg fiatalon!

medve1942 | 2010. február 3. | 08:43:41

Emlékezetem szerint a ceausescui korszak romániai orvosainak gyakorlata "élenjáró" volt a 70 feletti kriptaszökevények (bocs, de mindjárt én is az leszek, ha leszek, mondhatok már ilyesmit) operálási gyakorlatában. Ha az ember rendszeresen figyeli a világ legnézettebb orvossorozatát, a Dr. House-t, még ott is felfedezhet erre utaló jeleket.

Hammada Fleet | 2010. február 3. | 08:41:39

A cikk akár korrekt is lehetne, ha szemérmesen megjegyezné, hogy a doktor urak csúszóért mérik a drágább és jobb életesélyeket biztosító kezeléseket. Amíg nincs csúszó, addig marad a tilitoli meg a gyógyító tevékenység szorgos leadminisztrációja.

egysegelem | 2010. február 3. | 07:58:26

"..mégsem állítható, hogy a gyógyításban bárki kor alapján szelektálna.."

Ez baj, az orvosnak kotelessege lenne szelektalni, aki mar leelte az eletet es a kezelese irrealisan draga, arra sajnos nem jut, a fiataloknak pedig meg kell adni az eselyt. Mivel a kassza veges, szelektalni kell. Csak nem szabad errol lesutott szemmel beszelni hanem nyiltan kell. Nincs annyi befizetes hogy mindenkire jusson megfelelo modon, akkor pedig szempontok kellene, es mi mas lenne az elsodleges ha nem a kor. Ezt az idoseknek is el kell fogadniuk.

baracskai | 2010. február 3. | 07:50:12

A magyar "egészségügyben" van egy mondás: " Aki nem hal meg IDEJÉBEN, az megöregszik ". Ez a mondás kifejezi a krónikus idős emberek és hozzátartozóik kínjait, szenvedéseit, kiszolgáltatottságait, megalázottságait, reménytelenségeit és az "egészségügyi" ellátórendszer és személyzete apatikus közönyét, rezignáltságát. A politikai marketingben állandóan napirenden tartott "nyugdíjügynél" ez a probléma sokkal súlyosabb, s kifejezi a magyar társadalom idősekkel szembeni részvétlenségét. Teljesen igazak azok az állítások, hogy az idősebb ember betegként csak egy pénzügyi szempont, az "egészségügyben" könyörületre, érdemi gyógykezelésre ne számíthatnak. Egy esélyük van: az idősnek és családjának legyen igen sok pénze, s tartsonak állandóan készenlétben egy-egy belgyógyászt, neurológust, diabetológust, pszichiátert, gyógytornászt, gyógymasszőrt, logopédust, szakápolót, s végül, de nem utolsósorban egy lelkészt.

kobak | 2010. február 3. | 07:31:35

Förtelmes dolog de mégis van benne ráció .
Kölönösen így van ez ha azok helyébe képzelem magam akik kezelésére nem futja .
Szerintem a méreg drága eszközöket használni kell a gyógyításra .
A jól képzett és ember ember orvosok pedig gyógyíthassanak .
De az hogy fogfájással jöjjön vissza 1 hónap mulva ,- és az első találkozásnál ezt közlik csak , ennek költségét papíron is kezembe nyújtják ez erősíti a hitemet hogy szorgos népünk gyözni fog .

roemer | 2010. február 3. | 07:08:39

"..az orvosok döntésre, szakzsargonban: sorolásra kényszerülnek.."

Még szerencse. Így legalább van miért paraszolvencia cimszó alatt lenyúlni az amúgy is kiszolgáltatott, szerencsétlen beteget.

"..mégsem állítható, hogy a gyógyításban bárki kor alapján szelektálna.."

A világért sem.




Magányosan
Magányosan
Népszabadság - Reviczky Zsolt

Tavaly októberben egy televíziós műsorban Kopp Mária elmesélt egy történetet: egy orvos azért kapott fegyelmit, mert idős betegét drágán kezelte, és ezzel megszegte az intézet „takarékossági” szabályait. A neves magatartás-kutató professzor utóbb kérdésünkre sem említett konkrét nevet és intézményt. Ugyanakkor számos, a neve elhallgatását kérő orvos elmondja, hogy mindez nem példátlan a hazai kórházi gyakorlatban. Vagyis: ha ez nem is nyílt gyakorlat, mégis sokszor előfordul, hogy a beteg kora fontos szemponttá válik a terápia kiválasztásában. Matkó Ida aneszteziológus, a betegjogvédelemmel foglalkozó Szószóló Alapítvány alapítója személyes élményét idézi példaként. Sógornője hetven múlt, amikor agyvérzéssel a szegedi belgyógyászati klinikára került. Az aszszony mozdulni alig tudott, de beszélni még képes volt. Az őt látogató rokonok csak napokkal később vették észre, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerei közül az egyiket nem kapja. A kezelőorvost Matkó Ida még szakmabeliként is csak nehezen tudta telefonvégre kapni. Ő aztán végül is elmondta, hogy abban az intézményben azt a bizonyos gyógyszert az intézetvezető utasítására a 65 év feletti betegek nem kaphatják.

Tény, hogy a lakosság öregedése mind nagyobb költségeket ró az egészségügyre. A gyakorlatban nincs a világon olyan gazdag ország, amely mindenki számára képes lenne biztosítani minden elérhető ellátást. Így a pénzszűke miatt az intézményvezetők, az orvosok döntésre, szakzsargonban: sorolásra kényszerülnek. Magyarországon a katasztrófák áldozatainak ellátási sorrendjén kívül nincs semmilyen írott szabálya annak, hogy kinek mit kell adni, ha szűkösek a gyógyító források.

A katasztrófaszabályok egyértelműek: azokkal, akik az orvosi segítségnyújtás ellenére is meghalnának, vagy nem túl súlyos a sérülésük, egyszerűen nem kell foglalkozni. Az elsők azok, akiknek azonnali segítségnyújtásra van szükségük az életben maradáshoz. Minden más esetben már azt sem egyszerű megmondani, hogy egy-egy tünet vagy betegség gyanúja esetén kinek és milyen vizsgálat, kezelés jár. Így a kezelésre szorulónak nincs más lehetősége, mint hogy rábízza magát az orvosra.

HIRDETÉS

A gyógyítás nem egzakt tudomány. Tudományosan igazolt, illetve még nem bizonyított feltételezések, megérzések elegye. Sokszor az orvosok előtt sem világos, hogy abban, amit épp tesznek vagy javasolnak, hol végződik a tudomány és hol kezdődik a megérzés. A beteg természetesen nem illetékes annak eldöntésében, hogy az A vagy a B terápia hatékonyabb-e, viszont azt csak ő döntheti el, hogy vállalja-e a többletrizikót. A kezelésről – a törvény szerint – nem is az orvosnak, hanem a betegnek kell döntenie, orvosi beavatkozás kizárólag az érintett hozzájárulásával végezhető. Tehát a páciens – az életmentő kezeléseken kívül – ha túl kockázatosnak tartja a terápiát, megtilthatja alkalmazását. De ehhez tudnia kellene, hogy mire készül az orvosa?

Más kérdés szembesülni azzal, hogy a pénzhiányba akár bele is lehet halni.

– A törvény betegjogi fejezete a gyakorlatban nem működik – állítja Kovács József bioetikus.

– A legtöbb esetben nincs megfogalmazva, milyen eljárás jár a kórházban, vannak ugyan protokollok, de azok betartását sem ellenőrzik, és ez beteget és orvost is kiszolgáltatottá tesz.

A szakember szerint évente 30-40 ezer olyan haláleset történik, amely előtt olyan orvosi döntésre van szükség – például mennyire legyen agresszív a kezelés –, amiről a betegnek kellene a végső szót kimondania, ám alig-alig hallani ilyesmiről. Orvosokkal, jogászokkal beszélgetve is az derül ki, hogy szinte elő sem fordul, hogy például az intenzív osztályokon a beteg akaratnyilvánítása (élő végrendelet) szerint történjen a halált megelőző kezelés. Kovács József szerint ehhez a törvény sem ad használható útmutatást. Bár a hazai sajtó időről időre ad hírt ellátatlan betegekről, egzakt módszerekkel mégsem igazolható, hogy bárki is az életkora miatt nem kapott volna meg valamilyen kezelést. Pedig van ilyen. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szervezett, Az emberhez méltó halál címmel megrendezett konferencián Élő Gábor, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatóhelyettese az újraélesztés meg nem kezdését, illetve az annak abbahagyásával kapcsolatos orvosi attitűdöket vizsgáló kutatása alapján állította: a kezelések korlátozása mindennapos gyakorlat az orvoslásban.

De egyéb jelek is vannak. Egy még be nem fejezett, aWHO támogatásával zajló vizsgálat adatai szerint az infarktussal kórházba kerülő, 70 év feletti betegeknél sokkal ritkábban végeznek katéteres szívkoszorúér-tágítást, mint a fiatalabb betegeknél. 2008-ban a 70 évnél fiatalabb infarktusos betegek 70-80 százalékánál elvégezték a beavatkozást. Ugyanezt a kezelést a hetvenévesnél idősebb férfiaknak az 50 százaléka, a nőknek csak a 40 százaléka kapta meg. Nyolcvan felett az arány még rosszabb, akkor már csak a férfiak 30, a nőknek 20-25 százaléka jutott a terápiához. Az adatokhoz Belicza Éva kutató hozzáfűzte: további elemzésre volna szükség annak eldöntésére, hogy a terápia alkalmazásában, pontosabban elhagyásában valóban a betegek kora vagy más egyéb okok játszottak-e közre. Könnyen lehet, hogy az infarktussal bekerülők katéteres koszorúér-tágítása ellenjavallttá vált a páciens egyéb betegségei miatt, vagy túl nagy kockázattal járt volna.

Az orvosi ellátás és a kor közöttiösszefüggésekrefigyelmeztetnek egyes adatok az Egészségmonitor Kft. és az Egészségbiztosítási Felügyelet közös jelentésében is. Ebben az áll, hogy a kor előrehaladtával mind súlyosabb keringési és daganatos betegeket gyógyítanak az egyre költségesebb terápiákkal, ám 45 év felett a kezelések átlagértéke jelentősen csökken. Az is látszik, hogy a fiatalabb betegek feleannyi időt töltenek kórházban, mint az idősebbek, de mindez csak 75 éves korig igaz – az ennél idősebbek ápolási ideje már drasztikusan csökken. Az elemzés egyik készítője, Vitrai József, az Egészségmonitor Kft. ügyvezetője szerint mindebből mégsem állítható, hogy a gyógyításban bárki kor alapján szelektálna. Ehhez sokkal több aprólékos és a különböző adatbázisokban rendelkezésre álló adatoknál is pontosabb információ kell. Ilyet azonban egyelőre nem gyűjt senki.

A dán adatokból jól látszik: műtétek után a szövődmények gyakorisága, súlyossága az életkorral arányosan nő. Az orvosok szerint, ha nagyobb a beavatkozás kockázata, mint a várható egészségnyereség, jobb, ha nem végzik el az operációt. Idősebb korban több a betegség, és mérlegelni kell, hogy az utókezeléshez szükséges gyógyszerek hatása elviselhető-e a beteg számára.

 
nyomtat email plusz mínusz kedvencek / megosztás
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.