Összeomlott a tömegközlekedés
A főpolgármester most szükségesnek látta közölni, hogy a napokban aláírják azt a szerződést, amely megteremti az alapját a buszok fokozatos cseréjének. Gondok vannak a vasúttal is, miként arról már beszámoltunk, a kemény hideg miatt vasárnap több pályaudvar nem tudott szerelvényt sem indítani, sem fogadni. Ezt természetesen a szokatlan hideggel magyarázták, de a ennél azonban jóval többről van szó: elmaradt a váltók kulcsrendszereinek tesztje és bizonyos esetekben a tervezett karbantartása is. A szokatlan hideg áldozatokat követelt: az elmúlt napokban 15 embert szállítottak csak Budapesten kihűlés miatt kórházba, közülük két ember életét nem sikerült megmenteni. A következő napokban enyhülés várható, de számítani lehet a balesetekre: jön az ónos eső.
Vidéken jobban bírták a buszok
A legtöbb vidéki nagyvárosban – ellentétben a fővárossal – nem okozott gondokat a kemény hidegben a tömegközlekedésben a járművek lefagyása. A korszerű, fiatal járműpark jól vizsgázott a zord időben, a koros pécsi buszok egy része azonban „megadta magát” a cudar időben.
Tegnap ismét több száz BKV-busz meghibásodott, befagyott a járművek légrendszere. A meghibásodások főként az elavult alkatrészek és a hideg időjárás miatt történt. Több vonalon is átcsoportosították az úton lévő buszokat. Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: várhatóan szerdán írja alá a kormány és a főváros azt a megállapodást, amely rögzíti, hogy 2011-től 18 milliárd, az azt követő években pedig 20 milliárd forintot fordítanak a BKV eszközállományának cseréjére. Ugyanakkor Kocsis István, a BKV vezetője vasárnap éjjel utasításba adta, hogy éjszaka is járatni kell a buszokat, hogy a járművek levegőrendszere ne fagyjon le.
A vidéki városok közül Debrecen például irigyelt helyzetben lehet a helyi tömegközlekedés szempontjából: júliustól száznegyven új Volvo típusú autóbusz járja a város utcáit. A járművek jól bírták a kemény hideget, egyetlenegy sem hibásodott meg – mondta a Debreceni Közlekedési Zrt. illetékese. Mint megtudtuk, a teljes géppark, a hozzá tartozó szervizhálózat és kiszolgáló rendszer létrehozása tizenkétmilliárd forintjába került a konzorciumnak. Hozzájuk tartozik a villamos- és a trolibuszhálózat fenntartása is, de ezekkel sem volt probléma a fagyos időben. Szolnokon is fiatal a járműpark: a Jászkun Volán az elmúlt években folyamatosan korszerűsítette a helyi tömegközlekedési hálózatot, így az itteni buszok átlagéletkora alig haladja meg az öt esztendőt. Sok vonalon két-három éves, a csuklósbuszoknál kisebb és gazdaságosabb, úgynevezett midibuszok szállítják az utasokat, s az alföldi város közlekedését a megállókba kihelyezett műholdas utastájékoztató rendszer is segíti.
Miskolcon, Székesfehérváron és Győrött nagyjából azonos átlagéletkorú a helyi autóbuszpark: 9–11 éves a járművek többsége. Mindhárom városban viszonylag zökkenőmentes volt a hétfői forgalom. A borsodi megyeszékhelyen a menetrend szerint elinduló 146 járműből tíz esetében az ajtónyitást, -zárást szabályozó légrendszerrel akadt probléma, de reggel fél kilencre mindegyiket megjavították. Székesfehérváron sem volt fennakadás, s ez – Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója szerint – a járműveik alapos téli műszaki felkészítésének köszönhető. A fehérvári helyi közlekedésben használt 59 járműből álló gépparkot folyamatosan fiatalítják, akár úgy is, hogy lízingelnek vagy bérelnek korszerűbb buszokat. Győrött és Szegeden is csak kisebb gondot okozott a hideg: kiestek ugyan járatok, ám közel sem olyan mértékben, mint a fővárosi közlekedési vállalatnál. A Kisalföld Volán és a Tisza Volán vezetői szerint nem csupán a budapestinél fiatalabb járműpark jelent előnyt, de az is, hogy a karbantartás rendszeres, s mindig szigorú, többnapos vizsgálattal ellenőrzik a téli felkészülést.
A vidéki nagyvárosok közül Pécsett volt a legrosszabb a helyzet a nagy hidegben. Ennek oka az, hogy a helyi buszok egy része meglehetősen koros: a Pécsi Tömegközlekedési Zrt. járműveinek kétharmada 3–10 éves Mercedes, harmada 15–25 éves Ikarus. Főképp az utóbbiakkal volt gond, legtöbbjük ugyanis a mínusz 13–18 fokos hidegben „megadta magát”, s így a társaság 143 járművéből 30 csak rövidebb-hosszabb javítás után tudott beindulni.
Káosz okozta a vasúti káoszt
Úgy tudjuk, a MÁV-ot csaknem teljesen felkészületlenül érte a hétvégi időjárás. Nem azért, mintha nem lettek volna az előrejelzés birtokában, hanem azért, mert műszakilag nem készültek fel a zord körülményekre. Elmaradt a kulcsrendszerek tesztje és bizonyos esetekben a tervezett karbantartása is. Forrásaink szerint ennek csak részben lehet oka a pénzhiány.
Egy, a cégnél dolgozó műszaki szakembertől úgy tudjuk: kis szervezettséggel a főpályaudvarokon néhány, kevés váltóállítást igénylő vágány fenntartásával biztosítható lett volna a forgalom – késések persze ekkor is lettek volna –, ha megfelelő számú szakképzett váltókezelőt tudnak mozgósítani. Azonban az egyébként elektronikus működtetésű váltók üzemben tartása váltókezelők hiányában az arra nem képesített dolgozók feladata volt. Így fordulhatott elő, hogy a fűtött váltókról lefolyó víz a nem fűtött váltórudakra ráfagyott, a hibát a kiküldött emberek nem ismerték fel. Az sem egyértelmű, hogy a váltók fűtőrendszere működött-e: az elszakadt fűtőszálak és az elöregedett, töredezett kerámia alkatrészek sok esetben egyáltalán nem melegítettek. A jégmentesítés és a tisztán tartás egyébként önmagában is sziszifuszi küzdelem volt a szél és a havazás intenzitása miatt.
Információink szerint a MÁV egyes, vezető beosztású munkatársai csak mosolyogtak a hivatalos indoklás azon részén, amely szerint a jégmentesítésre használt folyadék nem állta ki az idő próbáját. – Kérdés, milyen arányban hígították, mondjuk pénzhiány miatt – viccelődtek, hozzátéve: ez is ékes bizonyítéka annak, hogy elmaradt az eszközök és a berendezések kipróbálása. Ez okozhatta, hogy több helyen a váltókat fűtő berendezések is felmondták a szolgálatot. – Lehetett számítani a rossz időre, de ez csak akkor probléma, ha a műszaki gondokkal nincsenek tisztában az üzemeltetők. Ha éles helyzetben derül ki, hogy a váltók fűtése gondot okoz, az már késő – magyarázzák a vasutasok.
Úgy tudjuk, több helyen elmaradt a váltók szokásos őszi szabályozása. A vonatokat irányító berendezések ugyanis nemcsak az összefagyott fém alkatrészektől válhatnak működésképtelenné, hanem a nagy hidegben bekövetkező „hosszváltozástól” is. Ilyenkor a váltó mozgó sínrésze nem tudja felvenni a végső állapotát. Ez a hiba előre meghatározott eljárással, a beszabályozással elkerülhető lenne – vélik szakemberek. A MÁV Pályavasúti Igazgatósága ezt az információt nem erősítette meg, későbbre ígértek választ.
Lapunk információi szerint a forgalom megbénulásához néhány állomáson egyes vasutasok hanyagsága is hozzájárult. Néhány mozdonyvezető állítólag munkaideje lejártával elhagyta az általa vezetett teherszerelvényt, úgyhogy az órákra elfoglalta a váltóállítás nélküli áthaladást biztosító átmenővágányt. Ezek hiányában az ilyen állomásokon más vonatok csak váltókon áthaladva juthattak át. A Budapest–Újszász vonalon például hét ilyen szerelvény akadályozta a forgalmat. A vontatásért felelős MÁV Trakció szintén későbbre ígért választ.
Már 24-en hunytak el kihűlés miatt
Az idén már 24 ember halálát okozta kihűlés. A rendkívüli hideg időjárás miatt tizenöt embert szállítottak a mentők a Fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályára, közülük ketten meghaltak – mondta Zacher Gábor, a kórház vezető főorvosa. Azt javasolja az utcán élőknek, hogy a következő néhány napban mindenképpen keressenek maguknak száraz, fűtött helyiséget. Hiába enyhül ugyanis a hideg, a várható csapadék miatt életveszélyes minden szabadban töltött éjszaka. A kritikus mértékű lehűléshez sincs szükség nagy hidegre, a legyengült, rosszul táplált emberek számára a plusz néhány fok is életveszélyes. Szakemberek szerint a dohányzás és az alkoholfogyasztás a nagy hidegben csak ront a helyzeten. Az italnak és a cigarettának értágító hatása van, s ez is fokozza a test hőveszteségét. A szervezet kihűlése egyébként rossz közérzettel, gyengeséggel jár. Ha a kihűlt ember nem eszméletlen, meleg folyadékot ihat, ugyanakkor kerülni kell a koffein- és az alkoholtartalmú szereket.
Az átfagyott, vizes ruhában érkező hajléktalanokat a kórház látja el lakossági adományokból száraz, tiszta ruhaneművel. A kórház ruharaktárai azonban kiürültek. A nap 24 órájában várják a megunt, de még használható ruha- és cipő adományokat. Az intézmény címe: Budapest VII. kerület, Alsóerdősor utca 7. A debreceni hajléktalanszállók mellett a rendkívüli hideg miatt két fűtött konténert is nyitottak, valamint éjjel is nyitva tartják a nappali melegedőt. Közben hatvan ember folyamatosan az utcákat járja, teát és élelmet osztanak a hajléktalanoknak és igyekeznek őket a melegedőkbe, a szálláshelyekre vinni.
A pontos moszkvai gyors
Legalább negyvenen toporognak a szolnoki vasútállomáson hétfő délelőtt, tíz óra körül. Mindenki a tájékoztató táblát nézi, az információs pultoknál kígyózó sorok. Van, aki a Ferihegy egyes termináljáig szeretne „csak” eljutni, mert repülne Párizsba, de hiába számolt az odajutásra pluszidőt, most veszni látszik minden: sok vonat százhúsz percet, de van, amelyik ennél is többet késik. Még a viszonylag közeli Szentesről is tetemes időhátránnyal csattog be a kis piros szerelvény.
Ám hirtelen mennyei pillanat tölti be a csizmákról leolvadt hótól latyakos, sáros várótermet: pontosan érkezik az egyik nemzetközi gyors.
A moszkvai.
Az orosz főváros nagyjából ezernyolcszáz kilométerre fekszik Szolnoktól. Az országhatártól, Záhonytól ugyanazokon a síneken zakatol, mint a nyíregyházi, debreceni Intercityk s más gyorsvonatok, ám míg azok tegnap tetemes késésekkel gurultak be a pályaudvarra, s indultak tovább, a moszkvai Kijevszkij pályaudvarról Csopon át Budapestre közlekedő Tisza nemzetközi gyorsvonat Szolnokra mindössze háromperces késéssel érkezett. Mit lehet erre mondani?
Arra gondolhattunk, hogy talán ez vonat jobban hozzá van szokva a „nagy szibériai hidegekhez”.
Megkérdeztük a szolnoki vasútállomás illetékeseit is, vajon miért a moszkvai gyors volt pontos tegnap délelőtt, s érkezett meg – legalábbis Szolnokig – menetrend szerinti időben, deők is csak annyit mondtak: sejtelmük sincs.
Aztán Szolnoktól Budapestig – az utolsó száz kilométeren – a Tisza is késett hatvan percet.
Helyreállt a rend.
Doros Judit
