Sunyi uszítás a Barikád címlapján - plusz "miszisz" Morvai
A Gellért püspök kezébe adott hétágú gyertyatartóval a lapban lévő izraeli tematikákat óhajtják színezni, melyet így harangoznak be: izraeli térfoglalás a budapesti ingatlanpiacon. S itt nem feltétlenül tudatos a térfoglalás kifejezés használata, melyből azért a művelt olvasó hamar eljuthat a háború előtti és alatti náci propaganda élettér (lebensraum) kifejezéséig.
Pelle János, a hvg.hu publicistája a menórás Gellért kapcsán így fogalmaz: "Ilyesfajta ocsmány antiszemita uszítás utoljára a nyilas lapokban jelent meg. Talán Rajniss Ferenc, a Magyar Futár főszerkesztője vállalkozott volna egy ilyen címlap közlésére."
A Barikád főszerkesztője Pörzse Sándor, a Magyar Gárda egyik alapítója, a Jobbik vezető kampányarca. Akit "ellehetetlenítettek" az Echo TV-nél, aztán megütötte egy étteremben Szigetmonostor polgármesterét, s végül kikötött a hetilappá szervezett Jobbikos pártlapnál.
A menórás Gellért láttán arra lehet következtetni, hogy a Jobbik tovább szeretné radikalizálni a kampány idején a közbeszédet. S nem lehet kétségünk afelől, hogy Pörzse újságjában bármi megjelenhet Vona akarata ellenére.
A Jobbik nem megy a szomszédba antiszemita és rasszista hangulatokért. A Barikád valóban negyvenes éveket idéző lapszerkesztői trükkjei mellett "Miszisz" Morvai cigányokkal kapcsolatos felszólalással hívta fel magára a figyelmet az Európa Parlamentben. A (gyermekeiket iskolába nem járató) cigány szülők lányaikra hárítják át sok gyermekük gondozásának terheit, mondta Morvai, szerinte a legjobb az lenne, ha "megvonnák tőlük a családi pótlékot és a segélyeket".
A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint Morvai úgy viselkedik, mint a náci Németország fajbiológiai kutatóintézetének áltudósai.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint - aki a stop.hu-nak nyilatkozott - Morvai általánosító, rasszista nézeteket képvisel, amely nem a létező problémák megoldására összpontosít, hanem a cigányellenes indulatok továbbszítását célozza. "Az EP-képviselő kultúrantropológusként adja elő magát, de jobban tenné, ha maradna a kaptafánál" - tette hozzá. Horváth Aladár szerint az iskolába nem járás nem fajspecifikus kérdés, hanem társadalmi, szociológiai probléma, amely a leszakadó társadalomrészhez tartozóknál gyakrabban fordul elő.