Kitört a világháború, csak mi még nem nem tudjuk, viszont Szeretett Miniszterelnökünk már értesült róla - megsúgták neki a Hangok...
Össze is íratja a mikrobuszokat és a terepjárókat, hogy aztán ujjainak egyetlen csettintésére harcjárművekké alakuljanak.
A géppuskát majd felszereli valamelyik baráti cég, a fegyvereket pedig beszerezzük okosba - minden géppuska után néhány dollár lecsurog majd a megfelelő zsebekbe. Így küzdünk a világbékéért, merthogy ebből egyenesen következik, hogy a fegyver űrmérete és a lőszer paraméterei ritkán fognak egyezni, így az ősi szittya hagyományokat követő magyar harcos kénytelen lesz sajátkezűleg hajigálni a lőszert, minden dobásnál azt kiabálva, hogy BUMMM!
Erős győzelmi esélyeink lesznek.
Persze előtte azért nem lenne hátrányos eldönteni, hogy ki is az ellenség, mert a tévedés ebben a látszólag lényegtelen kérdésben adott esetben élet-halál problémává válhat.
Jelenleg még jó a helyzet, mert a pávatánc következményeképpen senkivel sem vagyunk túl jóba, és a nagy nemzetközi társasjáték valamennyi résztvevője egyként utál bennünket békétlenségünk és megbízhatatlanságunk miatt.
De ha egyszer, véletlenül elkötelezzük magunkat, bizton számíthatunk az ellenérdekelt fél masszív rosszindulatára.
Amerika megszokta, hogy vazallusai igazodjanak a döntéseihez, Oroszország pedig azt, hogy ellenséges környezet veszi körül, melyet csak némi kardcsörtetéssel kompenzálhat.
Ha Orbán azt képzeli, hogy képes megoldani az egy lyukból hideget és meleget szellentés ősi problémáját, akkor téved, - a mutatvány nem fog sikerülni, csak irgalmatlan büdös lesz körülötte.

Az Iszlám Állam elnevezésű förmedvény feltett néhány videót a világhálóra, ezeken a harcosai két nyakazás között fegyverrel ellátott Toyota terepjárók hosszú sorával vonulnak fel-alá a szír sivatagban, mint libák költözés idején.
Valószínűleg ez ihlette meg a Vezérlő Tábornokot.
Lelki szemei előtt megjelentek a Kárpátok bércein száguldó terepjárók, lobog rajtuk a nemzeti zászló, a szittya harcosok vad huj! huj! kiáltásaitól visszhangzanak a völgyek, és rác, oláh, tót, migráncs egyként retteg a Seregek Urától.
A mikrobuszok meg szállítják a kondért, az elemózsiát, az autószerelőket meg a szép markotányosnét, mindkét hóna alatt egy zsák babbal.
Időnként megáll a karaván, ilyenkor a dúskeblű és multifunkcionális hölgy elénekli a "főztem neked szárazbabot eleget" című slágert, ezzel is kinyilvánítva a magyar kultúrfölényt.
Ugyan a volt honvédelmi miniszter elmondta, hogy a terepjárók elkommunizálására azért van szükség, mert a Honvédség technikailag úgy lerohadt, hogy ha valahova menni kell, nincs sem elegendő, sem megfelelő jármű, de ez csak a szocik akadékoskodása, nemzetrerontás idején.
Márpedig a harckészültséget fenn kell tartani, ellenség is kell, mint falat kenyér,és a harchoz kell a nép megfelelő morális állapotának fenntartása.
Ehhez pedig a gyűlölet, mint nemzeti identitásteremtő és nemzeti összetartó tényező elengedhetetlen.
Hogy gyűlölni kit kell, arról pedig maga a Nagy Lótusz ad eligazítást, aki tanulmányozta és magáévá tette a XIX. és a XX. század összes erre vonatkozó tanítását, Istóczytól Hitleren, Sztálinon és Szálasin át egészen napjaink idiótáiig.
Hogy hajdan létezett olyan, hogy keresztényi szolidaritás az elesettekkel?
Hogy létezett magyaros vendégszeretet?
Hogy itt Mátyás király idején több humanista élt, mint ma humánus ember?
Lehet, csak azt felejtjük el, hogy a gyűlölet gyűlöletet szül, a gyűlölködő magatartás pedig a gyengék tulajdonsága.
Egy egységes, erős és magabiztos nemzetnek nincs oka a félelemre, ezért nincs oka a gyűlöletre sem.
Ami pedig a nők elleni nonverbális erőszakot illeti, mióta világ a világ, azóta a gyűlöletkeltés eszköze a nők védelmére való hivatkozás.
Nem vitatva természetesen azt, hogy amikor százezrek mozognak Európában, akadhat ilyen eset is, de az azért vicces, hogy a magyar sajtó egységes buzgalommal beszél a kölni szilveszteren megerőszakolt nőkről, nemes egyszerűséggel átlépve a fogalmak összekeverésén, merthogy van némi differencia a nemi inzultus (ráverek a nő seggére fakanállal. például), meg a nemi erőszak között.

Mindenesetre most elegendő jármű fog a Hit és a Nők védelmezőjének rendelkezésére állni, hogy elmenjen.
Hogy hova, azt mindenki bátran döntse el saját maga.
Ha elakadna, gondoljon a kör területének kiszámítására, rá fog jönni a helyes irányra...