pagenotfound

pagenotfound

Top 10: a magyar történelem legnagyobb tévedései

Errare humanum est, azaz tévedni ember dolog – így hangzik a mondás, ami nagyot tévedőknél népszerűbb, mint a „Megcsinálnám!"-aforizma radikális tinderezők körében. Nyilván az a pofa találta, aki a később aranylabdás Sevcsenkót elküldte Nyíregyházáról azzal, hogy alkalmatlan a futballra, aztán gyorsan keresett egy mellékállásban benzinnel machináló ukrán latintolmácsot, s lefordíttatta a megállapítást, hogy úgy látszódjon, történelmi előzményei is vannak a hatalmas elkúrásoknak. Vannak persze, ennek örömére állítottuk össze a magyar történelem legnagyobb tévedéseinek kollekcióját: Top 10 II. Ulászló királlyá választásától a törpeharcsák betelepítéséig.

10. II. Ulászló királlyá választása

A középkori uralkodókat a tallérjaik szerint Istentől kaptuk, II. Ulászlót azonban Prágából. De neki nem is volt pénze, „üres volt a feje néki, üresebb a zsebje", ahogy Petőfi írta a királyság intézménye elleni lejárató kampánya keretében született alkotásában, a Dobzse Lászlóban. Tényleg erős érv a köztársaságok mellett, hogy míg Schmitt Páltól viszonylag könnyen megszabadíthattuk a politikai rendszert, addig a szintén mindent aláíró középkori kollégát a haláláig el kellett tűrniük és tartaniuk a parasztoknak, a halászoknak és a pákászoknak. Az udvarházba és várba született nemesek persze jól jártak: ők Hunyadi Mátyás kemény uralma után az edzőbuktató magyar focistákra emlékeztető módon határozták el, hogy a lehető leggyengébb uralkodót választják ki maguknak a nemzetközi királykatalógusból. II. Ulászló teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen köztudottan minden követelésre csak annyi válasza volt két közbeszerzési szerződés lepecsételése között, hogy „dobzse", „dobzse", vagyis „jól van", „jól van". „Parancsolni nem szeretett, nem is értett hozzá", minek köszönhetően pillanatok alatt szétprivatizálták a később a Wallisnál elhelyezkedő üzletemberek Mátyás király háromévtizedes munkával felépített birodalmát. II. Ulászló amúgy az elődnek nem csak országát, nejét is megörökölte, és minden pénzünket föltennénk rá, hogyha ma élne, Nápolyi Beatrix lenne Vajna Timi legjobb barátnője. A puha királyról mi azt állítjuk: ideális alagsori hivatalnoka lett volna egy minisztériumnak, olyan, akit már tíz éve kirúgtak, csak azért kapja még a fizetését, mert túl jelentéktelen ahhoz, hogy megérjen egy iktatást, de óriási tévedés volt rábízni az országot. Ellenvetésül föl lehet vetni, hogy azért II. Ulászló mégse lehetett annyira rossz, hiszen uralma alatt csak béke honolt huszonöt évig, de könyörgünk, ez konkrétan a züllés békéje volt. Az ország szétlopását és a végvárrendszer lerohasztását fia, II. Lajos szívta meg: „Zuhanunk, zuhanunk, Szentatyám!" – írta egyik utolsó levelében a pápának, mikor egy nagyvolumenű IMF-hitelért könyörgött, de az ország akkori szellemi és erkölcsi állapotát ismerve a kapott pénzt is elbaszták volna olimpiarendezésre. Még akkor is díszes lovagi viadalokat rendeztek kakasoknak és sárkányoknak beöltöztetett páncélosokkal, mikor már nem volt cash a végvári vitézek fizetésére. A röhögőgépért kiáltó történet végül a mohácsi csatatéren ért véget, tíz évvel II. Ulászló jobb létre szenderülése után.


9. Torgyán József cseresznyét importálna Chiléből

„Honfitársaim, magyarok! Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat. És amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban továbbkurtított szerencsétlen nemzetünket, de mi nem engedjük!" Egyebek mellett ezt üvöltözte doktor Torgyán József, a szegény ember Donald Trumpja 1996-os kormánybuktató beszédében az egybegyűlteknek. A kisgazdák elnöke alighanem csak azért nem Alekosszal versenyzett a Való Világ 4 döntőjében, mert amikor kitalálta, hogy szerepelni akar, még nem mentek a kereskedelmi tévék. Pedig Torgyán éppúgy alkalmas lett volna Dragon Ball-szereplőnek, ahogyan faszhelikopterezés-esztétaként szakértőnek a VV késő esti kiadásába. Minthogy akkoriban még nem voltak ilyen lehetőségek, elment inkább politikusnak, és hát nyilván Németh Szilárd is úgy lett a Fidesz alelnöke, hogy amikor aktivizálódott, a pártba, és nem a Viasat Észbontók című műsorába volt felvételi.Mindenesetre Torgyánt a férges beszéde után Szájer József fegyelmezte a Fideszből, s ebből logikusan következett, hogy néhány év múlva koalíciót kötött a két párt. Ennek a megállapodásnak köszönhetően a magyar agrárium históriájának az a szakasza kezdődött el, amely tényleg csak ahhoz hasonlítható, mintha a Vatikán irányítását hirtelen Iggy Pop venné át. Az újpesti Torgyán Japánba küldött volna magyar dinnyét, tán nem hallott még a szállításról mint műfajról, aztán a legenda szerint a thaioknak üzente meg, hogy beszállnánk a krokodilbőr-feldolgozásba, és amikor már tényleg csak az volt hátra, hogy megegyezik Kheopsszal a karalábét-piramisért export-import program részleteiről, előállt a nagy ötlettel. Úgy találta ugyanis, hogy a dél-chilei cseresznyefák nem érik el a magyar fajtatársak színvonalát, s a két ország éghajlati adottságai közötti különbséget is felfedezte, minekután cseresznye-behozatalban és -kivitelben kezdett gondolkodni, ami annyira volt reális elképzelés, mint Győzike globális beckhamizációja. Az ügy súlyára jellemző, hogy a Heves Megyei Hírlap már arról kérdezte Szomolya polgármesterét, elképzelhető-e, hogy a híres „szomolyai rövidszárúból" is jut Dél-Amerikába. Nem a választ idéznénk, hanem Torgyánt, aki egy másik ügy kapcsán a hírek szerint kijelentette: ügyvédet perrel, szépasszonyt kemény szerszámmal megijeszteni nem lehet. Minket viszont azzal biztosan meglehet, hogy tudjuk: azóta még nála is rosszabbak jöttek. A részletekről kérdezzék Fazekas földművelésügyi minisztert.


8. Megjelenik a piacon a mojitós Arany Ászok

Vannak a történelemnek szerencsés és szerencsétlen árulói. Luis Figóhoz disznófejet vágtak a Barcelona drukkerei, miután a portugál futballklasszis a Real Madridhoz igazolt, Hegedűs hadnagyból Gárdonyi Géza csinált örökre megvetett szereplőt az Egri csillagokban, és akkor még sorolhatnánk napestig Brutustól Júdásig a neves hátat fordítókat, akik a szerencsétlenek közé tartoznak, mert úgy emlékszünk rájuk, mint csúcsárulókra. Aztán van a szerencsés, akinek neve örökre homályban marad, mint a hajnal négy körül küldött sms-ek motivációja. Például a mai napig nem tudjuk, ki találta ki, hogy a sör végleges elárulásával mojitós Arany Ászokat dobjanak piacra Magyarországon. Persze nincs min csodálkozni ott, ahol négydecis dobozra akarják szoktatni a szomjasakat, igaz, ezzel soha nem látott méretű ellenálló koalíciót létrehozva a mikszáthi dzsentrik legjobbjaitól a rendíthetetlen bányászokig, futballhuligánoktól a szerzetesekig. Jellemző a dekadenciára, hogy idehaza még az is előfordul, hogy „pálinkának" becéznek fehércsokis meg mogyorós likőrlöttyöket, amitől már tényleg csak egy lépés a túrórudis unikum, mintegy pendantjaként az italok Pozsgay Imréinek, a magukat egyszerre sörként, üdítőként és fröccsként kínáló gyümölcsös söröknek. Amikor a mojitós merényletet megkísérelték, arról szólt az indoklás, hogy a gyümölcsös sörök piacán korábban nem jelent meg koktélízesítés, és erre a hiányra próbáltak választ adni a fehér rumból, lime-ból, mentából, ásványvízből összeálló cucc bekeverésével. Ez aztán az indoklás, hiszen ha a nincs a tüzépen fahéjas-chilis paleotégla, akkor biszem-baszom tempóban piacra kell dobni azt, elvégre nem azért nincs, mert senki nem eszik téglát, hanem mert senki nem vette észre a tátongó piaci rést. Ezt a logikát mi már meg nem értjük, de a sörért küzdeni fogunk. Az nem lehet, hogy így megalázzák az egymillió alkoholista országát. Nem ezért vedeltük végig a históriát.


7. A Magyar Televízió bemutatja a Közjátékot

Platón kudarcos szirakuszai kalandjai óta elterjedt nézet szerint nincs rosszabb, mintha filozófusok jutnak hatalomhoz, hogy megvalósítsák ideáikat. Nos, az 1990-es évek elején, mikor itthon az MDF kormányzott, a Pa-Dö-Dő volt a sláger és az óceán túlpartján Steven Seagal csak nemrég esett hétévnyi kómába az Ölve vagy halva című opuszban, valahogy az Antall-Tölgyessy-paktum következményeként felhőkakukkvári garbós esztéták és a Balázs Béla Stúdió keményvonalasai kaptak lehetőséget, hogy megvalósítsák minden vágyukat: „videóesszé"-sorozatot indítottak főműsoridőben, a Magyar Televízióban. A magyar televíziózás történetének legnagyobb tévedése volt, amikor a Szabadság téri MTV-székházban azt gondolták, úgy lehet felemelni Kádár atlétás népét a foltos fotelból, ha kötelezően cicanadrágos mozgásművészeket, Bartók zenéjére készülő homokrajzokat és Thomas Mann-szavalatokat nézetünk velük a „Tiéd a divat: Studioline" műsorsávjában. Igaz, hogy a Képújságot és a nemzetiségi műsorokat jobban untuk, de azoknak legalább volt valami értelmük. A fellelhető felvételek közül a Paul Klee-közjáték a legrosszabb, percekig üres tekintettel bámultunk magunk elé, miután dokumentumok után kutakodva rátaláltunk. Annak a korszaknak a lenyomata, amikor Kis János Rousseau elemzésébe kezdett bele egy lakossági fórumon és még a populizmus netovábbjának számított, amikor a zongoratanárnak öltöztetett Darvas Iván azzal fegyelmezte a klimpírozó kislányt, hogy Nem D-F, SZDSZ! A Közjáték az, ami legitimálja még a Való Világ 6-ot is, noha tudjuk, hogy annak lakóihoz képest még Oki is Lukács György volt.


6. Gyapottal újítják meg a magyar mezőgazdaságot

Ha van a Rákosi-korszaknak twitterező Deutsch Tamása, akkor legalább akadt volna valaki, aki felteszi azt a kérdést: ezt meg mi a fasznak? Azt ugyanis reménytelen megérteni, mire gondolt a rendszer sok okosa, amikor a magyar narancs, gyapot és gumipitypang termesztésében látta a jövőt. Ezt ugyanis aligha olvashatták ki Karl Marx 100 vaddisznópörkölt-recept című könyvéből, minek tanításain Rákosiék építkeztek. Nyilván az volt a helyzet, hogy az imperialistáknak gyapottermesztésben is meg kellett mutatni a keleti autarchia jegyében, de valakinek feltűnhetett volna, hogy Magyarország Egyenlítőtől való távolsága például nem változik attól, ha nagyon akarjuk. Ám a hivatalos ideológia másképp tudta, így elindult a projekt: nekiálltak Csurgótól Paksig, Ceglédtől Szolnokig a termesztésnek, aminek tényleg annyi értelme volt, mint pingvineledel-boltot nyitni a dél-csongrádi tanyavilágban. Igaz, legalább a Gyapottermeltetési Nagyipari Vállalatot létrehozták, aminek élére a hasonló szervezet-szörnyeteg, Klik kitűnő ismerete okán Czunyiné Bertalan Juditot kellett volna kinevezni. Ez nem történt meg, de nélküle is hatalmas sikereket ért el a cég. A Szabad Nép 1951-ben örömmel számolt be a kezdeti gyapotsikerek nyomán arról: Gerő Ernő elvtárs államminiszter javaslatára a gyapot vetésterületét az 1949. évi 600 kat. holdról 1954-re az eredetileg előirányzott 100.000 kat. hold helyett 200.000 kat. holdra kell emelni. De az igazán jó cucc az extra mondás volt, hogy tudniillik „be kell vezetni a hamvas gumipitypang, a textilipari nyersanyagot biztosító kenáf, valamint az olaj és édesipari nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését". Példás visszafogottság, hogy a külföldi sikerek nyomán nem kezdtek el Adidast meg Coca-Colát vetni, az is hasonló sikerekkel kecsegtetett volna, mint a gumipitypang-termesztés, hiszen mondani se kell, nem ebből lett Turbó Rágónk. Mindenesetre, miközben a gyapottal bohóckodtak, 1952-ben a legbrutálisabb padlássöprések egyikét hajtották végre. Abban egészen biztosan jobbak voltak, mint bármiben, amiben szerepet kapott az emberi értelem.


5. Az Árpádok halicsi hadjáratai

A legtutibb tippünk történelemből érettségizőknek: ha bármelyik királyt kihúzod Szent László és II. András között, és fogalmad sincs, mit csinált, nyomd be, hogy hadjáratot vezetett Halicsba, a középkori Magyar Királyság Eldorádójába. A 11-13. században ugyanis, amikor még gyepűnek hívták a határt és minden udvarban volt egy faszkalap Konrád lovag, többször támadtunk rá az Istóczy Győző parlamenti beszédeinek és a Magyar Fórum vezércikkeinek köszönhetően Galíciaként elhíresült vidékre, mint ahányszor foci Eb-rendezéssel próbálkoztunk az elmúlt húsz évben. Mondanunk se kell, itt is, ott is számos nagy siker, számos nagy győzelem szegélyezte a magyar küldöttség útját. Talán ha minden magyar bekapott volna előtte egy Mentost, minden másképp alakul, de mit várunk egy olyan dinasztiától, amelynek már első trónörököse szüzességi fogadalmat tett? Nem tudjuk, mi szédítette meg Halicsban a magyar uralkodókat, hogy monomániás hódoltatási kísérletekre ragadtatta őket, hiszen nyilvánvalóan akkor sem élhettek a mai Ukrajna területén mások, mint cigarettacsempészek, benzinhamisítók meg zugfogorvosok. Szóval annyira érték meg ezek a kalandok, mint totál részegen kivenni százezerért az Intercontinental elnöki lakosztályát hajnal négykor baszodának. Leginkább arra gyanakszunk, hogy Szent László Habonya, valami félig szerzetes, félig piócás találhatta ki az első halicsi beavatkozást, hogy elterelje a figyelmet az udvar strukturális reformjairól, mikor a disznóételek helyett bevezették a szárnyasokat. Egy biztos: úrinő nem nyalja a kést, Halics pedig akkora zsákutcának bizonyult, mint amikor egyszer Dombóváron kötöttünk ki vasárnap este, ahol őrületbe kergetett minket egy apródfrizurás MÁV-alkalmazott. A halicsi hadjáratok helyett már kétszáz évvel korábban megalapíthatták volna az első magyar egyetemet, ezek a sehova se vezető kalandozások csak azért nem kerültek előrébb rangsorunkban, mert legalább munkát adtak a Bánk bán lézengő rittereinek.


4. Nagy Lajos első nápolyi hadjárata

Mel Gibsonnak kéne filmet rendezni Nagy Lajos életéről, hiszen a király képtelen volt felfogni: a vért nem arra találták ki, hogy a testen kívül folyjon. A Ridikülben ezt azzal magyaráznák, hogy nyilván Oroszlán jegyű, mi megelégszünk azzal, hogy egy pszichopata barom volt, hiszen köztudottan ezt takarja a „lovagkirály" eufemizmus. Nagy Lajos viselt dolgait Küküllei János és később a Kaliber Magazin szerkesztőjeként elhelyezett Névtelen Minorita örökítették meg, ellentmondás nélkül, hiszen senki se mert neki szólni azután, hogy egyszer kettévágott egy törpét a Sir Lancelot étteremben. Negyvenéves uralkodásának szinte nem volt olyan éve, amikor nem indított valamerre hadjáratot, ezekhez általában elég volt neki annyi indok, hogy elkiáltotta magát, „ez az ország támadni akar", aztán lerohanta. A nápolyi kalandnak kivételesen súlyosabb oka volt: öccsét a nápolyi király lányához, Johannához adták férjül, de mikor az após meghalt, a lány egyedül örökölte a trónt, a magyar herceget átejtették az olaszok. Felvilágosíthatták volna előre, hogy Nápolyban már az is nagy eredmény, ha elviszik a szemetet. Nagy Lajos először békés eszközökhöz folyamodott, és ihletett adva a Baumgartner Zsoltot a Forma-1-be bevásároló Medgyessy-kormánynak a Magyar Királyság teljes nemesfémkészletével sikerült legalább „társuralkodói" címet venni az öcsikének, aki azonban nem sokáig örülhetett: felesége és szeretői megfojtották. Nagy Lajos úgy döntött, fegyverrel szerez elégtételt, de az 1347-es nápolyi akció még a módszeresen elbaszott középkori hadjáratok közül is kiemelkedett kudarcával. A kötelező zsoldoslázadást a pestisjárvány kitörése is nehezítette, Nagy Lajos ugyan bevette a várost, de ott kifújt, mint a Guns N' Roses. Úgyhogy csak addig maradt Dél-Itáliában, amíg kikiáltotta magát Szicília és Jeruzsálem királyának – ilyet mi is szoktunk hajnal hat felé -, talán még egy vakondot is agyonbaszott, aztán hazatért megbolhásodott seregével és a középkor Európát megharmadoló pestis bacilussal, ami csak azért nem okozott nagyobb pusztítást Magyarországon, mert még nem volt tömegközlekedés. Hát nem az ilyen hadjáratokból szoktak klipet forgatni. Példaképe amúgy Szent László volt, kedvenc szórakozásai a diósgyőri lovagi tornák, a pankráció és a Monster Truck-futamok. De ne legyünk kegyetlenek: Bolgárölő Bazileoszhoz képest Nagy Lajos is csak egy a száját epres Labellóval kenő Vastag Csaba volt. Viszont, fájdalom, az is csak nagy tévedés, hogy uralma alatt „három tenger mosta Magyarország partjait". Persze, Nógrádi Györgynek meg 800 nője volt.


3. Árpádék megálltak a Kárpát-medencében

Ha Árpád nem elkötelezett lájkolója Petőfi Sándor official Facebook- és Instagram-oldalának, minden másként alakul. De a vezér rajongó volt, így amikor megérkezett a Kárpát-medencébe, azonnal elindult a Vereckei-hágó slammerversenyén, és Lehel kürtkíséretével elkezdte szavalni: „Lenn az alföld tengersík vidékin / Ott vagyok honn, ott az én világom / Börtönéből szabadult sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom." Amíg mondta a verset, a szoláriumlobbi képviselői már összeölelkeztek és Mészáros Lőrinc ostorgyárának igazgatója is a levegőbe csapott, mert már mind tudták: maradunk, mire nagyot dobbant a Pilisben a Föld Szíve.Pedig elcsattoghattunk volna a Riviéráig, ahol „őrült kékjét a tenger ontja", ahogy Ady írta, és lehet, hogy Petőfi se látta volna a világ legszebb tájának a poros Alföldet, ha egyszer elviszik Nizzába. De nem. Megálltunk itt egy európai kereszteződésben, amelyet konkrétan csúcsbirodalmak használták semleges pályának, ha le akarták játszani a meccseket. Itt megfordult mindenki, mint a Wichmann kocsmában rántott húsos szendvicsért. Persze ha erről az irracionális megállásról rendeznénk nemzetközi konferenciát Soros-pénzből, Bruce Willis nyilván benyögné, hogy akkor jó ötletnek tűnt. Akkor viszont elkerekedne a szeme, amikor megtudja, hogy a helyválasztás okozta frusztráció miatt a Balatont seanek hívjuk, a Mecseket hillnek, de ami a legdurvább: a Die Hard 5-öt filmnek. És akkor még nem is tudná, hogy van, ami végképp menthetetlenné teszi Árpádék fékezését: az, hogy annak nyomán így készülhetett el a Honfoglalás című film, „nemzeti nagylétünk nagy temetője". Amikor megnéztünk, akkor vágytunk vissza először az Urálba.


2. A törpeharcsák betelepítése

A hal, amely a KDNP országában érte el, hogy többen utálják a paptetűnél. Szervezett telepítés révén került Magyarországra a 20. század elején. Nyilván már akkor is meg voltunk húzatva rokoni alapon fölvett idiótákkal, akikkel még akkor járunk a legjobban, ha nem csinálnak semmit a milliós fizetésükért, de ezek lelkesek voltak és kidolgoztak egy Törpeharcsa Stratégiát. Az ötlet nagyszerűsége a Hungaroton Super Hits-vállalkozását idézi, hiszen minek hallgassuk az eredeti előadókat, ha a slágereket elénekelhetik sokkal rosszabbul magyar sztárok is. A diszkózenéhez hasonlóan a törpeharcsa is Észak-Amerikában őshonos és Németországon át került hozzánk, véresre szurkált horgászkezek kísérték útját. Mindenhol lehetetlenné teszik a horgászást, mivel mindenre kapnak: ahol törpeharcsák élnek, esélyed sincs, hogy kifogj más halat, ráadásul a kedélyesen besörözött bajszos horgászok körében csak „törpe zabagépnek" nevezett állat egyszerűen egy ikra- és ivadékevő geci. Buták, mint a naphalak, mohóságuk pedig meghaladja egy matekkorepről helyettes államtitkári pozícióba kerülő megyei Fidelitas-elnökét. Mégse híznak meg, a mi éghajlatunkon ugyanis törpék maradnak, ezt nem közölték a vállalkozóval, aki Európába hozta az első példányokat. Szóval tényleg az történt, mint amikor a pénztár előtti felhozatalból veszel egy Queen-cédét és csak otthon veszed észre, apró betűkkel rá van írva, „performed by", és Mercury helyett a Longstep énekese vernyákol rajta. Az egyetlen szerencsénk, hogy létezik egy speciális törpeharcsa-herpesz – az emberre veszélyes mutációjától óvjon meg a Jóisten! -, csak ezért nem vették át még minden édesvizünkben az uralmat. Nem feltétellenül etikus, hogy ebben a migránsellenes hangulatban elszabadítjuk a törpeharcsa elleni indulatokat, de mi az igazat írjuk, nem csak a valódit: vigyék őket az Aral-tóba.


1. Magyarország hadat üzen az Egyesült Államoknak

Aki valaha játszott egy fél órát a Rizikó társasjátékkal, az nem csinálja meg. Bárdossy László miniszterelnök viszont megtette. Azzal nyilván lehetne magyarázni a lépést, ha mondjuk előző este a szalagavatóján pumpáltak volna a fülébe konyakot, hogy ébredésnél az egyetlen emlékképe az legyen: már éjfél előtt Nespresso-kávékapszulát szopogatott a konyhában, mert mellbimbónak nézte. Ez az egyetlen ésszerű magyarázatunk arra, hogy a miniszterelnök a parlament előzetes hozzájárulása nélkül hadat üzent az Egyesült Államoknak. Az, mondjuk, nem kizárt, hogy konzultált az akció előtt Lányi Zsolt korábbi kisgazda, honvédelmi szakpolitikussal, akinek hadászati alapvetése szerint egyetlen magyar katona többet ér egy szuronnyal, mint egy amerikai ötezer rakétával, hiszen e magyar felsőbbrendűséget megannyiszor visszaigazolta a történelem Mohácstól az I. világháborúig. Akármi is vitte rá Bárdossyt tettére, tény, hogy 1941. december 12-én közölte üzenetét az amerikai nagykövettel, majd másnap megerősítette: Magyarország hadban áll az Egyesült Államokkal. Roosevelt elnök ettől hozzávetőleg annyira roggyant meg, mint Ferenc pápa Bayer Zsolt bírálatainak súlya alatt. Meglehet, a Gmail automatikusan spambe tette az üzenetet, mert annyira vette komolyan, mint azoknak a 25-34 éves afrikai nőknek a levelét, akik azzal a felütéssel kezdik: „Hi, guy! I like you!" Tán ezért került csak hónapokkal később a Kongresszus elé az ügy, és még akkor is Playstationt sorsoltak ki a szavazás előtt azok között a képviselők között, akik eltalálták melyik kontinensen van Magyarország. Jellemző, hogy 1943 októberéig nem volt konkrét harci kapcsolat a két ország között, és az amerikai bombázók akkor is csak ürítettek fölöttünk, hogy a bombázók terhük nélkül hazatérhessenek. Eskü olyan ez az egész, mintha a magyar politikai elit története arról szólna, melyik tagja nyeri meg a Borat-hasonmásversenyt. A II. világháborúval például sikerült belerohanni a doni katasztrófába, mocskos módon részt venni a holokausztban, hadat üzenni az USA-nak, elképzelhetetlen erkölcsi, anyagi károkat okozni a magyar társadalomnak. Hogy mindezért jutalmul még a trianoni határoknál is kisebb területtel fejezzük be a partit. Jó deal volt, mint Garancsi Istvánoknak privatizálni Magyarországot. Komolyan mondjuk, lehet, hogy mégsincs a magyar történelemnek tíz legnagyobb tévedése, mert a magyar történelem egyetlen tévedés. Aki kételkedik, kérdezze meg a gyerekét, van-e kréta az iskolában. Mert törpeharcsa viszont van a magyar tavakban.

Csunderlik Péter-Pető Péter

Ajánljuk még néhány korábbi top tenünk:

Top 10: 2015 közéleti csúcseseményei

Top 10: a magyar futball gazdasági bevándorlói

Top 10: A világtörténelem legnagyobb beszólásai

Top 10: A magyar történelem legnagyobb beszólásai

Top 10: 2014 közéleti csúcseseményei

Top 10: a 80-as évek emblematikus pillanatai

Top 10: a 2000-es évek emblematikus pillanatai

Top 10: a 90-es évek emblematikus pillanatai

Top 10: a vébétörténelem legnagyobb szemétségei

Top 10: emblematikus lovak a világtörténelemben

Top 10: bűnbakok a magyar történelemben

Top 10: 2013 közéleti csúcsteljesítményei

Top 10: a 20. század legszebb pillanatai

Top 10: a sporttörténelem legnagyobb szemétségei

2016.02.17 18:36

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.