Cigány, zsidó egyenlő?!

Sokunkat aggaszt a szélsőjobb és az erőszak terjedése, de azért a tisztánlátás kedvéért fontos leszögezni, hogy ma nem a magyarországi zsidóság az elsőszámú fizikai veszélyeztetettje ennek a folyamatnak. Nem mintha manapság nem lenne divat a zsidózás... NolBlog

Az a híres Cotignac ..!

A birsalma illatú időknek vége, karácsony előtt már nincs időm négy citromhéját lereszelni darabos cukron, savanyú magvas cseresznyét sem zúzok mozsárban (nincs is), ibolyaszirmokat sem forrázok momentán.

Édes nők!

A rossz nyelvek szerint minden másképpen történt mint ahogy azt a gasztronómia felkent tudorai állítják: a nőknek voltaképpen semmi közük az igazi cukrászati művészet születéséhez!.

Mit jelent a "roma" szó? Könnyen, gyorsan magyarul!

Napok, hetek, hónapok, évek óta bántja kedves olvasóim egy részét, hogy miért kell a roma szót használni a cigányok megnevezésére. Külön sérti őket, hogy miért jelenti a roma szó azt, hogy 'ember' - ezzel, úgymond, mindenkit megsértenek, aki nem roma* - akarom mondani nem cigány. Tegyük ezt végre helyre. NolBlog

Amerika nem dohányzik!

Ez valami olyan titokzatos kulturális propaganda eredménye lehet, mint annak idején a kínai verébirtási kampány, ami ugyan sikeres volt a verebeket illetően, de káros a rovarok szaporodására. Amerika nem dohányzik, viszont eszik - vagy inkább zabál.

 

Vakaró: a cigányok szégyellik, a magyarok irigylik

A Csereháton járva-kelve sokat ígérő illatokba botlottunk: serceg a szalonna, zubog a víz a héjas krumplira, pirul a frissen kelesztett tészta a sparhelton. Az a jó tészta, amit a gondos háziasszony frissen csakis a kedvünkért gyúr, hogy megmutassa, milyen is az az étel, amit a cigányok szégyellnek, a magyarok meg irigyelnek. Ez nem más, mint a cigánykenyér vagyis a vakaró.

Az asszonyok  generációkon keresztül adják át egymásnak a cigány specialitások elkészítésének fortélyait. Minket egy tomori asszony vezet be a vakarókészítés rejtelmeibe. Szilvi néni tizenhárom évesen készítette élete első cigánykenyerét, s mint mondja, minden cigány asszonynak tudnia kell a receptet. A vakarót eredetileg a tésztagyúrás utáni, a gyúrótáblán maradt tésztából készítették. Így vált a szegénység szimbólumává, és a családok szemérmessége miatt sem terjedt el a receptje. - Ha magyar, vagy nem ismerős cigány vendég érkezik, a vakarót azonnal eltüntetik az asztalról. Ne lássa senki, hogy éppen ezt eszik a háziak – mondja a ház asszonya.

Hogyan készül a vakaró

Hozzávalók: 1kg liszt, 2 csomag sütőpor, 1 evőkanál só,  ½ víz, tej

A lisztből alakítunk egy vulkánt, majd közepébe öntjük a sütőport, sót, a vizet és tejet. Összegyújuk, majd állni hagyjuk tíz percig. Ezután újra átgyúrjuk a tésztát, majd elsikáljuk(elnyújtjuk) kb.1cm vastagságúra, és négy részre vágjuk. A sparhet  tetején rakjuk és készre sütjük.

Vendéglátónk pörköltőkhöz, húsokhoz, szalonnához ajánlja, de ha nincs hozzávaló önállóan is megállja a helyét. Csapatunk ezúttal sült szalonnával és héjában főtt krumplival fogyasztotta a cigány kenyeret, egy morzsa sem maradt belőle.

forrás: cicsero.net

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.