A Digitális Világkönyvtár elindításán vesznek részt emberek az UNESCO párizsi székházában 2009. április 21-én. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 32 könyvtár és kutatási intézmény együttmûködésével hozta létre a Digitáli
MTI/AP - Jacques Brinon Az elmúlt években több internetes vállalat is nagyszabású könyvdigitalizálási programba kezdett. A Google Books projektjében évente 10 millió könyvet szkennelnek be, és tesznek részben vagy egészben hozzáférhetővé az interneten. A Microsoft is teljes könyvtárak anyagát digitalizálja, hogy a Windows operációs rendszeren belül lehetővé váljon a könyvek tartalmának keresése. Sorompóba állt a Yahoo! is.

A digitális könyvtárak rendkívüli segítséget nyújtanának az egyetemi képzésben, és rengeteg utánajárástól kímélnék meg a kutatókat és a hallgatókat. Sajnos azonban hiába áll rendelkezésre a megfelelő technológia, az internetes archívumok anyagának csak töredéke érhető el online. A beszkennelt könyvek a világhálón történő hozzáférhetővé tételét, illetve igény szerinti újrakiadását ugyanis jogi akadályok nehezítik.

A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében ma a szerzőnek semmit sem kell tennie, hogy tulajdonjogát biztosítsa. A felhasználó számára viszont nehéz, olykor megoldhatatlan feladat kideríteni, hogy kié jog. A jogtulajdonos mégis kártérítési igényt érvényesíthet a felhasználóval szemben. Ezért óriási kockázatot vállalnak még a körültekintően és jóhiszeműen eljárók is: ha beperelik őket, akár milliós kártérítéseket is fizethetnek.
Amikor a Google belekezdett a világ összes könyvének digitalizálásába, a projekt vezetői valószínűleg álmukban sem gondolták, hogy az ingyentartalom ennyi gondot okoz majd. Felhasználók és az információszabadság hívei tömegestől üdvözölték a Google Books tervét. A digitalizált könyvek kiadói és szerzői azonban nehezményezték, hogy a keresőóriás nem tartja tiszteletben szerzői jogaikat, és ingyen hozzáférhetővé teszi szellemi alkotásaikat. Előbb csak panaszkodtak, aztán bírósághoz fordultak, és kártérítést követeltek. A Google azzal érvelt, hogy a könyvek közzététele közérdekű célokat, és nem profitszerzést szolgál.

A többéves jogi procedúra végén a Google beadta a derekát, és beleegyezett, hogy 125 millió dollárt fizessen a kiadókat és szerzőket tömörítő nonprofit szervezetnek. A megállapodás bírósági jóváhagyása után a Google-nak lehetősége lesz rá, hogy a szerzői jogi védettséget élvező, ám már nem kapható kötetek teljes szövegét – külön felhasználói díj ellenében – hozzáférhetővé tegye. A megállapodással minden érintett jól jár. Az olvasóknak nem kellene távoli könyvtárakba utazniuk, a jogdíjak tulajdonosai pedig részesülnének a rövid könyvrészletek mellett megjelenő reklámok utáni hirdetési bevételből. Mivel a szerzői jogok a rövid idézeteket is védik, a Google egyszeri, maximum hatvan dolláros összeget fizetne az igényüket 2010 június 5-ig az igényüket bejelentő jogtulajdonosoknak a könyvek szkenneléséért és indexálásáért.

könyvtár
Népszabadság - Kurucz Árpád Európa hátrányban

A viták azonban továbbra sem csitulnak. Sokan azt kifogásolják, hogy aki a megadott határidő előtt nem jelentkezik (például azért, mert fogalma sincs róla, hogy a Google beszkennelte az általa írt kötetet), az utólag egy fillér jogdíjat sem kap.

Mások attól tartanak, hogy a precedensértékű megállapodás monopolhelyzetbe hozza az internetóriást. Ha a Google fizetett, akkor a szintén könyvek millióit digitalizáló Microsoft, a Yahoo és a többi hasonló kezdeményezés is kénytelen lesz fizetni. Ha nincs elég pénzük, akkor le kell állítaniuk a projekteket, és ezzel a Google egyeduralkodóvá válhat a digitális könyvek piacán.

Az Európai Unió több tagállama részben ebből a megfontolásból is ellenzi, hogy könyvtáraik lehetővé tegyék a Google számára állományuk digitalizálását. Hiába támogatja a kezdeményezést egyebek között Viviane Reding, az Unió információs társadalommal kapcsolatos ügyekért felelős biztosa, Angela Merkel nem tartja helyesnek, hogy egy magánvállalat ilyen óriási gyűjtemény fölött rendelkezzen. Európai könyvkiadók és szerzők pedig attól félnek, hogy a könyvpiac teljes ellehetetlenüléséhez vezethet a kiadványok ingyenes digitális közzététele, ezért újabb perekkel fenyegetőznek. Márpedig az európai könyvtárak anyaga nélkül a Google Books sokkal szegényebb lenne, hiszen az elmúlt évszázad szerzői jogi védettséget élvező, de már nem beszerezhető kiadványai mellett rengeteg egyedi, az Egyesült Államokban egyáltalán nem elérhető antikvár könyvet őriznek.

A dolog pikantériája, hogy a jogvédett, ám nem kapható digitalizált európai könyvtárak anyaga is kizárólag az Egyesült Államokban lenne hozzáférhető, hiszen a Google és a kiadók megállapodása csak az ország határain belül lesz érvényes. Az európai felhasználókhoz egyelőre így semmiképpen sem jutnának el a beszkennelt könyvek.
Európában ezért sokan inkább azt szeretnék, ha a könyvtárak az Unió 2008 végén indított önálló digitális archívumával működnének együtt. Csakhogy az EU által létrehozott és üzemeltetett Europeana digitális könyvtárban a megjelenő kötetek mindössze 5 százaléka érhető el. Ráadásul a hozzáférhető megoszlása is meglehetősen aránytalan: az állomány fele francia kiadvány. Olaszország, Nagy-Britannia és Görögország szinte egyáltalán nem járul hozzá a projekthez. Arról nem is beszélve, hogy az uniós digitális könyvtárban szép számmal akadnak olyan könyvek, amelyek kétséget kizáróan szerzői jogi védettséget élveznek – vagyis az Europeana még a Google-nél is kevésbé tartja tiszteletben a jogot.

Szakértők szerint ahhoz, hogy az európai könyvtárak szerzői jogok által nem védett gyűjteménye digitális formánban széles körben hozzáférhető legyen, az Uniónak egységes álláspontot kellene kialakítania. A legjobb az lenne, ha az amerikai kiadókhoz hasonló megállapodást kötne a Google-lal, és egyúttal felgyorsítaná az Europeana feltöltését. Ezek híján Európa ugyanis jelentős hátrányba kerül a könyvek digitalizálása és a tudástársadalom kiépítése terén.

Kapcsolódó cikkek: Internet és demokrácia | Ezt sem Orbán csinálta | Noller-rapid: Kupper vs. Pettkó | Netgarázdák, netterroristák | Letartóztatás