Több száz emberrel kommunikálhatunk a közösségi portálok segítségével, ismerősőkkel és ismeretlenekkel egyaránt.  Zömében triviális dolgokról esik szó, s noha akár a nap 24 órájában követhetjük barátaink, ismerőseink lépéseit. Mindennek azonban sok köze nincs a valódi barátságokhoz - figyelmeztet a kutató, így nem csoda, hogy sokan a nagy forgatag ellenére is magányosnak érzik magukat.

Emlékezzünk csak vissza, hogy noha a televíziót többek közt unaloműzésként találták ki eredetileg , ehelyett csak felerősítette azt. A szakember szerint ugyanígy működik az internet is, hiszen felerősíti a magány érzését. Minél inkább lehetőséget nyújt egy technika a modern élet félelmeinek legyőzésére, annál inkább nőnek. Mivel folyamatosan kapcsolatba léphetünk másokkal, egyre inkább félünk a magánytól és attól, hogy egyedül maradunk a gondolatainkkal.

Idill a Facebookon. Sokan mégis magányosnak érzik magukat.
Reuters - Jonathan Ernst Fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után minél jobban örül valaki a Facebook-üzeneteknek, annál kevésbé lesz öröme a valódi életben. Az illető így egyre inkább azt érezheti, hogy például a Facebookos digitális énjének érdekesebb élete van, mint neki. Deresiewicz véleménye szerint mindezek idővel komoly nyomot hagynak a társadalomban.

- Gyakran kérdezem, hogy vajon a Facebookon felnőtt generáció tagjai miként vezethetik majd a világot? Mindenekelőtt újra kell értelmeznünk a technikával való kapcsolatunkat és először azt kellene tanulmányoznunk, hogy a használatuk milyen következményekkel jár - mondja William Deresiewicz.

Kapcsolódó cikkek: Ezt sem Orbán csinálta | Noller-rapid: Kupper vs. Pettkó | 2009 tudományos felfedezései - New Yorkból nézve | Csak Bokrosnak van csőre, de ő sem csiripel | A résztvevők alakítják a web2-s konferencia programját