Ebben az egy apró momentumban érzékenyen megragadható a jelenvaló egyik kulcsproblémája, amely, vulgárkommancsok most figyeljenek máshová: mégsem az volna, hogy a srácok szeretnek dugni és nácik, ennyire azért nem pars pro toto a világ. Mert persze, szeretnek dugni. De a bölcsészlány valószínűleg nem kezd hangos zsidófarkincázásba, miután esetleg elolvas egy xeroxolt, nyögvenyelős Morvai-publicisztikát, és Vona Gábor sem csinál varázsütésre nácit senkiből, még egy kissé labilis műegyetemistából sem. De én a magyarországi pártok helyében azért beszarnék egy kicsit. Mert mi újság van?

Az van, hogy a Jobbikon kívül egyetlen pártnak, a Nemzeti Fecsegő Tipegő koalíció egyetlen erejének sem jutott eszébe, hogy kitelepüljön a kifejezetten a felsőoktatásban részt vevőknek szóló fesztiválra, ahol, mint látható, a szervezők szívesen fogadják a politikai szervezeteket is, és hát miért ne tennék. És éppen abban a pillanatban nem jutott ez senkinek eszébe, mikor a Fideszen és a Jobbikon kívül az összes párt legyalázódott az EP-választáson. Nem kell ezen olyan nagyon meglepődni egyébként, ha figyeltünk az elmúlt hónapokban-években, látható volt, hogy a többi pártnak hosszú ideje nem jut eszébe semmi, az apparatcsikok mással vannak elfoglalva.

Legalábbis érdekes, hogy például a hagyományosan liberális alapokon nyugvó újmédiát, az internetet és mondjuk a politikai gerillamarketinget a szélsőkonzervatívok uralják, s az sem mindennapi, hogy a szabadságjogok egy részének ellenségeiből a szélsőséges és a hagyományos média szabadságharcost faragjon. Igaz, ehhez azért kellettek a keresztül-kasul értetlen, és kissé hülye állami szervek is.

Szóval, míg megy a szélsőjobb agitprop, és a TV2 szavazásaiból szinte naponta kijön, hogy milyen egy népszerű fiú ez a Vona Gábor, az úgynevezett baloldalnak nem futja másra, mint vicces tüntetésre a Deák téren, a templom előtt, ahol a "szónok beszél, megtapsoljuk, nem kérünk a szélsőségekből" az uralkodó hangulat. Néha egy-egy MTI közlemény. Egy-egy aláírásgyűjtés. Nincs még egy rendes Elfriede Jelinekünk sem, aki méltó módon ragadná meg a szemét eszmék terjedésének veszélyeit, mondjuk.

A nagy kapkodásban nem is nagyon tűnik fel, hogy nincs fiatal liberális vagy milyen progresszió. Mert éppen azok nem használhatók semmire, akiktől pedig lehetne várni - épp a modernizmust hirdetők azok, akik nem foglalkoznak az új médiumokkal, nem találják a csatornákat a fiatalokhoz. És épp a konzervatívok azok, akik ezeket az új eszközöket kezelni tudják, ami ellentmondás, de attól még tény. Nincs válasz, még ma sincs válasz a Jobbikra. És ez baj.

Annyira nincs, és nem is volt válasz, de semmire, úgy értem: semmi ideológiaira és bőrön érezhetőre, hogy a kölyöknek eszébe sem jut már azt kérdezni egy fesztiválon (és egyáltalán), hogy mit üzen a liberál, meg hogy hé!, hol vannak a beígért "kurva jó könyvek a magyar baloldalról." Fontosabb, hogy csókolom, van-e még koton, meg hogy amúgy mikor gyön a Vona Gábor?

A szerző bolgja >>>>>>>