Bevándorlók a politika kereszttüzében - 1. rész
A gazdasági válság tavalyi kirobbanása óta világszerte nőtt a bevándorlásellenesség. Az állás nélkül maradtak gyakran a külföldieket okolják a munkanélküliség növekedéséért. Az Egyesült Államoktól Nagy-Britannián át Oroszországig egyre többen követelik (már a baloldalon is) a hazai munkaerő védelme érdekében a bevándorlás szigorúbb szabályozását és a külföldiek munkavállalásának korlátozását.
Pedig a vendégmunkásokat sem kíméli a recesszió: statisztikák szerint jellemző, hogy ők nagyobb arányban kerülnek utcára, mint a hazai dolgozók. Az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak körében már az is megesik, hogy az otthon maradt családtagok küldenek pénzt a munkanélkülivé vált rokonnak. Több fejlett ország (egyebek között Japán és Dánia) ráadásul jelentős összegeket hajlandó fizetni azoknak a külföldieknek, akik hajlandók örökre elhagyni az országot.
A recesszió idején érthető aggodalmak közgazdasági szempontból alaptalanok. Kutatások szerint nem igaz, hogy a bevándorlók érkezésével az „őslakosok” munka nélkül maradnak, sőt még az sem, hogy az olcsó munkaerő beáramlása lenyomja a béreket. A szakképzettséggel nem rendelkező bevándorlók ugyanis nem versenyeznek a helyiekkel, mert azokat a feladatokat végzik el, amelyeket az „őslakosok” amúgy sem szívesen vállalnak: a fizikai és az egyéb, kevésbé jövedelmező munkákat. Gyakran előfordul, hogy a diplomás bevándorlók sokszor nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni: az orosz agysebész Londonban taxisofőrként kénytelen dolgozni.
Statisztikák szerint a fejlettebb országokban az 1930-as évek világválsága óta most először fordul elő, hogy csökken a bevándorlók és a vendégmunkások száma, miközben a feltörekvő gazdaságok egyre vonzóbbak a vállalkozó kedvűek számára. Egy nemrég készített amerikai felmérés arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több kínai és indiai bevándorló tér haza az Egyesült Államokból Ázsiába: hazájukban ma már jobbak a munkalehetőségek, mint az Egyesült Államokban.
Sőt, a legfrissebb közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy a recesszió miatt jelentősen megnövekedett munkanélküliség miatt egyre több amerikai lenne hajlandó külföldre költözni, ha így állást kaphatna. Erre leginkább a fejlődő országokban – Kínában, Indiában, Brazíliában, Dubajban vagy Szingapúrban – van esélyük.
Pedig történelmi példák sora azt is igazolja, hogy gazdasági válság idején van csak igazán nagy szükség a tehetségre – hazaira és külföldire egyaránt: a migránsok segíthetnek a gazdaság talpra állításában és új munkahelyek teremtésében. A diplomás bevándorlók és vendégmunkások távozásával a kutatás-fejlesztés visszaeshet. Bevándorlók hozták létre egyebek között a Yahoot, a Google-t és az eBayt. A szilikon-völgyi vállalkozások több mint felét bevándorlók alapítják, és az Amerikában bejegyzett szabadalmak 40 százaléka is hozzájuk kötődik, ezáltal nagyban hozzájárulnak az új munkahelyek teremtéséhez.
A migrációs folyamatok lassulásának vagy visszafordulásának súlyos demográfiai következményei lehetnek. A magasan képzett vendégmunkások jövedelemadója hiányozni fog a költségvetésből, a bevándorlók gyerekei nélkül számos országban kiürülnek az oktatási intézmények. A bevándorlók kivonulásával az ingatlanárak is visszaeshetnek.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának néhány hete nyilvánosságra hozott idei jelentése is kiemeli, hogy, ellentétben a közkeletű felfogásokkal, a befogadó államok számára is előnyös a bevándorlás: a migránsok ugyanis nem hogy elvennék a munkahelyeket, hanem épp ellenkezőleg, új munkahelyeket teremtenek megjelenésükkel. Közben pedig munkavállalóként adókat fizetnek, így közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak a befogadó gazdaság felvirágoztatásához. Ráadásul – jegyzi meg a jelentés – az egyre csökkenő népszaporulat miatt Európa államait csak a bevándorlók menthetik meg az elöregedés okozta súlyos gazdasági és szociális problémáktól. A fejlett országoknak ezért nem csak erkölcsi kötelessége, de elemi érdeke is a bevándorlók jogainak védelme.
A munkaadók már kezdik felismerni, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a külföldiek letelepedésének megnehezítése. Az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb brit munkáltatói érdekvédelmi szervezet néhány hónapja arra figyelmeztette a kormányt, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása miatt brit vállalatok kénytelenek lesznek külföldre települni. Ha az olcsó és szakképzett munkaerő nem jöhet be az országba, akkor a vállalatok mennek utánuk, és így a hazai munkahelyek száma tovább csökkenhet.
A vendégmunkásokra vonatkozó szigorú szabályok az amerikai cégek életét is megnehezítik. A hazai munkaerő védelme érdekében hozott törvények miatt sok tehetséges – gyakran az Egyesült Államokban diplomát szerzett – fiatal kénytelen máshol munkát vállalni. Például Kanadában, ahol tárt karokkal várják a magasan képzett munkaerőt. A képzett munkaerő távozása egyre inkább aggasztja a kanadai határ mentén található térségeket és a nagyvárosokat. Nemrég Bill Gates, a Microsoft alapítója és Michael Bloomberg, New York polgármestere is a munkavállalási vízumok kvótájának emelésére szólította fel a kormányt annak érdekében, hogy a tehetséges külföldiek az országban maradhassanak, és az amerikai gazdaságot erősíthessék.
A politikusok meggyőzése azonban még hátravan. És ez a feladat egyáltalán nem lesz könnyű, hiszen a nacionalisták (karöltve a hazai munkahelyeket féltő szakszervezetekkel) mindent elkövetnek a bevándorlás korlátozása és a vendégmunkások számának visszaszorítása érdekében. A széles körben elfogadott demagóg nézetekkel szembeszálló politikusok népszerűségüket kockáztatnák és az idegenellenes jobboldal malmára hajtanák.
