Az internetet nehéz határok közé szorítani

REUTERS - Heino Kalis

Az elmúlt hónapokban Európában és azon kívül is megindultak a különféle törekvések az internet szabályozására, amellyel harc vette kezdetét a 'cyberspace' szabadságát és annak korlátozását hirdetők között.

Kína leállította, de majd újrakezdi

Legutóbb a tervezett kínai internet-cenzúrától volt hangos a média. A kínai kormány július elsejére tervezett 'zöld gát' nevű programját csupán néhány órával a bevezetés előtt halasztotta el. A korábbi tervezet szerint csak olyan számítógépeket lehetett volna július elsejétől árusítani Kínában, amelyekre telepítettek egy, a honlapok blokkolására alkalmas szoftvert, a Green Dam Youth Escort-ot. Ezzel a kormány eredetileg a pornográf, és egyéb, veszélyesnek ítélt oldalakat kívánta megszűrni, hogy megvédje a kiskorú felhasználókat. De a szerver alkalmas lehet a kínai rezsim számára nemkívánatos, politikai tartalmú oldalak blokkolására is. A szűrő bevezetését nemzetközi szinten is több oldalról bírálták, jogvédelmi, kereskedelmi, és gyakorlati szempontból egyaránt. Bár a kínai kormány most leállította a szűrő szoftver bevezetését, azt mégsem állítja, hogy a későbbiekben, amikor a heves tiltakozások lecsillapodtak, nem próbálkozik meg vele újra.

A német miniszter asszony kezébe vette az ügyet

Németországban szintén viták eredője lett a német családügyi miniszter, Ursula von der Leyens azóta megvalósult próbálkozása, miszerint szabályozhatóvá kell tenni az internetet. Az elfogadott indítvány az internet korlátozását szorgalmazza, hogy kiszűrje és büntesse a gyermek-pornográfiát. A törvénytervezetet a Bundesrat egyhangúan elfogadta, Németországban augusztus elsejétől bevezetik az új internet-szabályozási törvényt: aki gyerek-pornográfiát tartalmazó oldalt kíván megnyitni, egy óriási piros stoptábla figyelmezteti: az oldalt blokkolták. Amennyiben mégis megpróbálja megkerülni a blokkolást és megnyitja az oldalt, azzal törvénysértést követ el. Viszont azon felhasználók adatait, akik véletlenül stop táblába ütköznek, nem tárolja a rendszer.

A törvénytervezet heves vitát indított el többek között a Die Zeit lapjain. A vita középpontjában az internet szabadsága és korlátozása áll. Az újság szerint ez rég esedékes kérdéseket és kételyeket vetett fel a világhálóval kapcsolatban. Az egyik oldalon állnak a hevesen tiltakozók, akik a törvénytervezet hallatán rögtön aláírásgyűjtésbe kezdtek, a másikon a gyerekeket, fiatalokat, a szerzői jogokat védők. Az internet átláthatatlansága, és az ebből eredő szabálysértések ellen való fellépés küzd meg az államhatalom túlzott korlátozásával, az internet szabadságának elvesztésétől való félelemmel. A középkorú, 'régi' média hívei állnak szemben az új médiát otthonosan használó huszonévesekkel. Ám sokak úgy vélik, a világháló nem légüres térben mozog, nem vonható ki a jogi szabályozás alól. Ugyanolyan vétket követ el valaki, ha neten szerzői jog által védett zenét, filmet vagy gyermekpornót tölt le, vagy emberi jogokat sértő megjegyzéseket ír valakiről, mintha mindezt offline tenné. Büntethetősége mégis problémákba ütközik.

Kínai internetezők. Cenzúrázva szörfölhetnek
Jianan Yu Az ICANN internetes közösség egésze előtt feleljen

Eközben az Európai Bizottság nemrég közétette „Az internet szabályozása: a következő lépések" című bizottsági közleményét, amelyben az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) többoldalú elszámoltathatóságát és a rendszer átláthatóbbá tételét nevezte meg fő célkitűzésként. Az ICANN, amely egy, az Egyesült Államok területén működő magánszervezet, az internet főbb elemeinek koordinálásáért felel. Az amerikai Kereskedelmi Minisztériummal kötött egyezmény miatt csupán az amerikai kormány gyakorolhat felette formálisan felügyeletet. Éppen ezt a státuszt szeretné az EU megváltoztatni, hogy az ICANN-nek a továbbiakban az egész világ előtt, azaz ne csak egyetlen kormány előtt, hanem az internetet használó közösség egésze előtt kelljen elszámolnia tevékenységéről. Az ICANN és az amerikai kormány között létrejött kétoldalú megállapodás 2009 szeptemberében lejár, akkor alkalma nyílhat az Európai Bizottságnak tárgyalásokat kezdeményezni a jövőbeni internet-szabályozásokról.

A magyar szabályozás is kérdéses

Magyarországon is egyre többször kerül szóba ez a probléma. Az 1996-os első, és azóta is érvényben lévő magyar médiatörvény a rádiózás és a televíziózás szabályozásával foglalkozik, de nem vonatkozik az internetre. Tehát ma Magyarországon nincs az online sajtóra vonatkozó törvény.

A jogiforum.hu szerint a legnagyobb gondot a jog és az internet alapvető különbsége jelenti: az internet annyira új, hogy a jogrendszerben nem alakult ki fogalomkészlet a tartalmak kereskedelmére, kezelésére, nincs rá kész megoldás, hogyan szabályozzanak egy egészen más alapokon működő médiumot. Ez persze azt is jelenti, hogy a jog tehetetlenül áll a nyilvánvaló törvénysértések előtt. Az illegális letöltő programoknál sorban állnak a leendő tagok meghívóra várva, a kuruc.info pedig egyszerűen csak szervert cserélt, és ott folytatta működését, ahol abbahagyta. A jog, amely a világhálóval ellentétben államhoz kötött, tanácstalan.

Kapcsolódó cikkek: Jön az első nemzetközi online-filmfesztivál | 'Pornót nézni és pénzt keresni' | Már csak interneten olvasható a Pester Lloyd | Az internetes magyar nyelvről | Mit ér két nagy lyuk a törvényben?