Amikor a kéz beszél
Siketek az iskolában
Az országban hét speciális általános iskola fogadja a siket tanulókat. Ennek megfelelően hét nyelvjárás (budapesti, váci, egri, debreceni, szegedi, kaposvári és soproni) él egymás mellett. Az eltérések nem nagyok, de jellemző a „szleng", ami két siket között is félreértést okozhat.
Valaki vagy siketen születik, vagy valami miatt azzá válik. Aki siketen születik, annak a jelnyelv lesz az anyanyelve, ezt mégsem használhatja tanulmányai során, beszéddel kell kifejeznie magát. Képzeljük magunkat ebbe a helyzetbe! Magyar az anyanyelvünk, de az óvodában, iskolában csak jelekkel engednek kommunikálni minket, amiről tudjuk, hogy „bénák vagyunk benne". Hiába ért minden tanuló magyarul, és lenne evidens, hogy ezt használjuk, tilos ezt tennünk, jelelnünk kell! A tanáraink nagy része nem is ért magyarul, amitől sokat szenvedünk... Ezt élik át a siket fiatalok nap mint nap. Egyetlen középiskola indít csak hallássérült osztályt az országban, oda vegyesen járnak nagyothallók és siketek. Természetesen a jelnyelv itt sem használható. A szakemberek szerint az orális képzés azért fontos, hogy a siketek integrálódni tudjanak a társadalomba. A siketek szerint így se tudnak, akkor meg minek?
Legyen önálló nyelv!
A tervezet, amely szerint a Parlament - ha elfogadja - önálló nyelvként definiálná a jelnyelvet, az erkölcsi győzelmen túl számos lehetőséget biztosítana azoknak, akik nem hallanak. Például hivatalosan is jogosultak lennének a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél arra, hogy saját anyanyelvükön szólaljanak meg - az orvosi rendelőben, a polgármesteri hivatalban, vagy egyéb hivatalos ügyet intézve. Hogy ezt miként lehet megvalósítani, azt senki nem tudja. A jelenlegi rendszerben a siket kérhet jeltolmácsot, aki fordít neki, de ezt három nappal az esemény előtt jeleznie kell, illetve sürgős esetben két órán belül tudnak fordítót biztosítani. 2016-tól tervezik a jelnyelvet használó iskolák elindítását.
A siketeken kívül a halló diákok is örülhetnek. Nem csak a lovári lesz sláger, hanem a jelenleg még sokkal olcsóbban és gyorsabban elsajátítható jelbeszéd is. Sokan pont emiatt támadják a törvényjavaslatot, hiszen egy önkormányzati ügyintéző a jelnyelvvel jobban járna, mint a nehezen megszerzett angol tudásával, amit a munkája során valószínűsíthetően sose használ majd.
Interjú M.-mel
„M"-mel e cikk írása kapcsán kezdtem el levelezni. Néhány éve vesztette el a hallását, de érdekes módon, amit ő mond, azt hallja. Nyelvészetet tanul, és blogot ír az életéről. Megkértem, meséljen a jelnyelvről. Megtudtam, hogy végtelen számú jel létezik, hisz a jelnyelv is folyamatosan változik, mint bármelyik hangzó nyelv. Mindent el lehet mondani vele, jó példa erre a parlamenti közvetítés jeltolmácsolása, hisz az ott elhangzó szakszöveget is le tudják fordítani. A jelnyelv önállóan, organikusan fejlődik, eredete a hangzó nyelv kialakulásával egy időre esik. Ennek ellenére találhatunk mesterségesen kialakított jelnyelveket is.
Minden országban saját jelnyelvet beszélnek, és általában annyi található belőlük az adott országban, mint ahány hangzó nyelvet beszélnek. Belgiumban például külön flamand és vallon jelnyelv alakult ki. A flamand mint hangzó nyelv hivatalosan egyenlő a hollanddal, de a flamand siketek által használt jelnyelv nyelvészetileg mégis különálló nyelv a holland jelnyelvtől. "M" sok hasznos tudnivalót megosztott velem.
- Mit szólsz a közhiedelemhez, miszerint az eltérő kommunikáció miatt kevésbé intelligensnek a siketeket?
- A jelnyelv is azonos értékű bármilyen hangzó nyelvvel, nyelvészetileg nem létezik olyan, hogy "alacsonyabb vagy felsőbb rendű" nyelv. Sokáig az indiánok, különféle őslakosok nyelveit is lenézték a hódítók, holott rendszerük ugyanolyan bonyolult, csak más kulturális közeggel rendelkeznek. Tény, hogy kevesebben végeznek a siketek közül magasabb iskolát, de ennek oka nem az intelligenciahiány. Az ok abban keresendő, hogy nekik a jelnyelv az anyanyelvük, és e helyzetből adódóan kevesebb információ jut el hozzájuk. Az iskolákban ráadásul egy órát sem tartanak jelnyelven, így a szájról olvasással is kevesebb információ jut el a gyerekekhez. de a siketek érzelmi intelligenciája például kiemelkedő, de közöttük ugyanannyi intelligens embert találunk, mint a hallóknál, csak nincs annyi lehetőségük továbbfejleszteni a tudásukat, mert nincs megfelelő mennyiségű jelnyelven elérhető tudásanyag.
- Miként tanulnak meg a gyerekek jelelni?
- A gyerekek babakoruktól úgy sajátítják el a jelnyelvet siket szüleiktől, ahogy egy halló baba a nyelvet, természetes úton. Van arra is példa, hogy halló szülők a halló gyereket tanítják jelelni, ez most talán divatos is. De mostanában a halló szülők gyakran „meginplantáltatják" a gyereküket. Inkább a siket szülők hagyják meg siketnek a babát. (A cochleáris implantáció (CI) a belső fülben elvégzett műtét, amellyel a nagyothallók és siketek nagy részénél hallásjavulás érhető el egy behelyezett elektróda segítségével - a szerk.)
- Hogyan használod a telefont, ébresztőórát, és amit még hallani kell?
- Telefonálni nem tudok, mindent sms-ben intézek. Sok siketnek olyan telefonja van, amivel lehet videotelefonálni, így jelelve beszélgetnek. Vannak speciális fülhallgatók nagyothallóknak, amit csatlakoztatnak a hallókészülékre. A telefonnal ébresztem magam, mert rezeg ébresztéskor, és ha beteszem a párnám alá, felébredek rá. De vannak speciális órák, amik villogva ébresztenek. Csengőt ugye nem hallom, általában megcsörget, ha jön hozzám valaki, érzem a rezgést és kinyitom a kaput.
- Siket gyerekeknél nehezebben megy a betűtanulás, olvasás?
- Erre van egy történetem. Családi ebédnél ültünk, előtte nemrég vesztettem el a hallásom. Tanultam az abc-t jelelni, mutogattam anyukámnak, hogy kell, erre nagymamám elmutogatta az egész abc-t. Mint kiderült, ő az 1920-as években járt általános iskolába, és akkor ezekkel a jelekkel tanították írni a gyerekeket annak ellenére, hogy hallássérült nem volt köztük. Akkoriban ez volt az elfogadott módszer.
- Mi okozza a siketek jellegzetes beszédhangját?
- Fontos tudni, nem létezik olyan, hogy süketnéma. Minden siket gyereket megtanítanak beszélni, az más kérdés, mennyire megy neki. Sok siket inkább nem szólal meg, mert fél, hogy kinevetik. A némaság egy teljesen más fogyatékosság, nem függ össze a siketséggel. A siketek szokatlanul beszélnek, mert még sosem hallottak beszédet, nem tudják úgy koordinálni a hangképzést, mint egy halló. Ha valaki siketen születik, attól függ a kommunikációja, milyen körülmények közé kerül. Siket családban nem kényszerülnek beszédre, hisz jelnyelven is megértik egymást, így kevésbé beszélnek jól. Aki később veszti el a hallását, annak is romlik a beszéde, egy idő után csak abban különbözik a siketen születettektől, hogy jól használja a nyelvet (ragozás, szórend). Én valami csoda folytán hallom a hangom, ezért nem romlik a beszédem. Siketen tartottam például előadást, és nem vették észre, hogy nem hallok.
Jelelj!
Közismert színészek és közéleti személyiségek részvételével mozgalom indul a jelnyelv megismertetésére. A kezdeményezés célja, hogy segítsék a siketek és nagyothallók visszaillesztését a társadalomba. Hamarosan elkészül az az ötven rövid videoklip, amely egy-egy jelet mutat be. A filmeken feltűnik többek között Kulka János, Schell Judit, Szervét Tibor, Bozsik Ivett és Novák Péter. A mozgalom klipjei az Árnyszínház honlapján és a hazai tévékben láthatók majd.
