A gyerekhez vezető rögös út (II. rész)

Majdnem minden doki a hülyébbekből fel fogja tenni a kérdést, hogy miért szedte megszakítás nélkül a fogamzásgátlót majd 10 évig, és ugyanezen orvosok ezzel le is tudják majd a terápiát ("Bealudt a petefészek, tessék várni").

A gyerekhez vezető rögös út (III. rész)

A legrosszabb az egész "gyerek, vagy nem gyerek" témában: a bizonytalanság. Mennyivel másabb ugye azt mondani, hogy "még nem akarok gyereket" mint azt, hogy "még nem lehet gyerekem". A mai célorientált társadalomban az utóbbi valahogy kimondott kudarc -lám-lám, nem sikerült, lám-lám nem az érintett szabja meg, mi lesz.

A gyerekhez vezető rögös út (IV. rész)

Bemutatkozik, ő a prof. Te nagy ég. Bemutatkozik, ő a prof. Te nagy ég. A doki nem kedves, sőt nagyon mufurc, viszont Althea tíz perc elteltével jobban bízik benne, mint az addigiakban összesen. Miért? Mert ilyen külsővel nem lehet haszonleső. Viszont érti a dolgát.

A mesés tejesdoboz

1975. óta a svéd tejtermékek csomagolása elképzelhetetlen a hátlapon olvasható szöveg nélkül. Eleinte tanítónénisre vették a tónust, majd tejtermékekről informáltak, mostanában ilyen is-olyan is. Egy biztos: mindig megtudunk valami érdekeset.

TÁGRA ZÁRT FÜLEK

Elsején Matyika betölti tizedik életévét, újabb szakasz zárul le az életünkben. Nem tudom, milyen indokkal, és melyik kormány szociális érzéketlensége nyomán, de a halmozottan sérült gyerekeket tíz éves koruktól egészségesnek nyilvánítja a törvény.

 

A gyermekjogok határozzák meg jövőnket

Gyermekjogi hónappal emlékezteti Magyarországot az UNICEF az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 20. évfordulójára. Az októbertől novemberig tartó, "20 év - 20 nap" című rendezvénysorozat nemcsak az elért eredményekről számol be, hanem a közös feladatokról is, amelyeket az egyezmény szövegének megvalósításához még meg kell oldani. Az események egy része nyilvános és mindenkinek elérhető, akit érdekel a gyermekek jogainak kérdése.

A gyermekjogi egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosításáért, továbbá összefogja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat. Az egyezmény kidolgozását Lengyelország 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából kezdeményezte, s a munka 10 évig tartott. A kormányok mellett, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek is aktívan részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 1989. november 20-án, harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat után, az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990. január 26-án megnyitottak aláírásra. Rekordidő, kevesebb, mint egy év alatt összegyűlt a hatályba lépéshez szükséges mennyiségű ratifikáció. Ma ez a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, rendelkezéseit két kivétellel (USA és Szomália) a világ összes országa magára nézve kötelezőnek ismerte el. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, amelyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.

Megváltozott gyermeki státusz

Az egyezmény megváltoztatta a társadalomban a gyermek és a gyermekkor státuszát. Elvei és rendelkezései az eltelt két évtizedben gyakori hivatkozási alappá váltak a különböző társadalmi és politikai vitákban. Az egyezmény ösztönzőleg hatott új, a gyermekellátásra és a gyermekvédelemre vonatkozó szabályok és standardok megalkotására, a régi gyakorlatok újragondolására. Számos ország alkotmánya először erősítette meg, hogy a gyerekeknek is vannak jogai. Máig sokat vitatják az egyezmény egyik "forradalmi" alapelvét, miszerint a gyermekek véleményét a rájuk vonatkozó döntéseknél ki kell kérni.

A gyermekek jogainak érvényesítése érdekében történő összefogás számszerűsíthető eredményeket is hozott: az elmúlt években először csökkent 10 millió alá az öt év alatti gyermekek éves halandósági rátája.

Az egyenlőtlenségek csökkentése fontos cél

Ugyanakkor a világban körbenézve, még ma is számtalan módon sérülnek a gyerekek jogai. Látva az egyenlőtlenségeket a jogok érvényesülésében, a kiterjedt gyermekszegénységet a világban, az oktatás és nevelés gyakori kudarcait, világos, hogy további nehéz feladatok várnak a felnőttek társadalmára.

A tennivalók közül az UNICEF fontosnak tartaná, hogy csökkenjenek az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek a gyermekek helyzetében és a különböző ellátásokhoz való hozzájutásban, a gyerekjogok jelenjenek meg a központi és a helyi költségvetésekben és a szociális programokban. Szükséges lenne az iskolákat és a településeket gyermekbaráttá tenni. Fokozni kellene az együttműködést a világméretű járványos betegségek, köztük az AIDS elleni küzdelemben és szükséges lenne az új technológiákat a gyermekek és jogaik védelme érdekében felhasználni. A gyermekek jogai érvényesülésének egyik kulcsa a felnőttek szemléletváltása, melyre a két évtized nem bizonyult elegendőnek, és világossá vált, hogy az egyezmény fényében szükséges társadalmi és kulturális értékeinket is felülvizsgálni.

'A gyermekkor az élet egyik legküzdelmesebb időszaka'

Az évforduló alkalmából induló gyermekjogi hónap programjairól szóló UNICEF sajtótájékoztatón jelen volt Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár és Ranschburg Jenő pszichológus is.

Rauh Edit szerint a gyermekek jogainak érvényesüléséhez mind az államnak és szervezeteinek, mind pedig a társadalomnak, a családoknak és egyéneknek is vannak kötelezettségei. Jelenleg még hiányoznak annak feltételei, hogy minden egyes gyermekből boldog állampolgár lehessen. Hangsúlyozta, hogy a gyermekjogok biztosításához a különböző szakpolitikákon túl esélyegyenlőségi politikára is szükség van, hiszen a gyermeki jogok speciálisak abból a szempontból, hogy a gyermekek nem tudják kellően képviselni saját jogaikat.

Ranschburg Jenő arról beszélt, hogy a gyermekkor az élet egyik legküzdelmesebb időszaka, s minden gyermek kiszolgáltatott, amíg meg nem nő, a boldog gyermekkor csak a felnőttek nosztalgiája. Elmondta, az elmúlt időkben drámaian csökkent a gyermekekhez köthető szakmák presztízse Magyarországon, ami egyúttal azt is jelzi, hogy valami zavar van a gyerekjogok értelmezésével kapcsolatban. „Az elmúlt húsz évben nagyon sok rossz dolog történt a magyar gyerekekkel, ők is áldozatai az átalakulásnak és a gazdasági, társadalmi válságnak" - fűzte hozzá a professzor. Alapvető problémának tartja továbbá, hogy gyakorlatilag megszűntek a gyerekközösségek, ami a gyerekek boldogságának egyik záloga. Ranschburg Jenő szerint a gyerekek csak gyerekszerető országban érzik jól magukat, Magyarország pedig nem az.

A gyermekjogok alakítják jövőnket is

A most induló, "20 év - 20 nap" programsorozattal az UNICEF Magyar Bizottsága szeretné elérni, hogy a közvélemény minél többféle és színesebb formában találkozzon a gyermekek jogaival.

"Számunkra a hónap sikerét az jelentené, ha ezentúl nem csak évfordulós események alkalmából jutna kiemelt figyelem a gyerekek jogaira, hanem mindannyian belátnánk, hogy többek között a gyermekjogok valóra váltása határozza meg azt is, milyen világban élünk majd pár év múlva." - mondta Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Bizottság igazgatója.

A program egy dokumentumfilm sorozattal indul, amelynek keretében 4 este során a világ gyermekeinek helyzetéről forgatott angol nyelvű filmeket vetítenek a Vista Rendezvényközpontban. Később a gyermekek online tanácskozás keretében vitatják meg, ők hogyan látják jogaik és kötelességeik viszonyát. A döntéshozók felelősségére az UNICEF rongybaba programjának magyarországi adaptálásával hívják fel a figyelmet a szervezők. Számos szakmai rendezvényre is lesz, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Magyar Pszichológusok Egyesületével illetve az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel együttműködésben. Az eseménysorozat egyik érdekessége lesz a világ gyermekeinek helyzetéről szóló UNICEF jelentés különkiadása, amelynek bemutatására november 19-én, a jelentés nemzetközi premierjével egyidejűleg kerül sor Budapesten is.

Az UNICEF Magyar Bizottsága, akárcsak a nemzetközi szervezet, külön microsite-ot létesített a gyermekjogi hónap alkalmából. A program bemutatásán túl a látogatók megismerhetik, miért tartják kiemelten fontosnak a gyermekjogok biztosítását az UNICEF szószólói, többek között Mia Farrow, Ewan McGregor, Youssou N'dour és Claudia Schiffer és megtudhatják azt is, kik az UNICEF nemzetközi filmpályázatának győztesei. A gyermekek helyzetének megismerését gazdag képanyag segíti és itt olvashatók a legfontosabb gyermekjogi dokumentumok is.

(forrás: UNICEF Magyar Bizottság)

Dézsában fürdő gyerekek
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.