Hammada Fleet | 2009. március 24. | 11:09:20

Kedves lawinen,
Késve válaszolok, de mivel a kérdés fontos, válaszolni kell.
Maradjunk Iraknál. A kérdés úgy is feltehető, hogy akkor dobjuk oda Irakot az iszlám fundamentalizmusnak?
Nekem sem a Cheney sem a Bush nem a szívem csücske, de amikor döntéseket hoznak, akkor - Veled ellentétben - nekik erre is válaszolniuk kell.
Az amiknak már van ebben némi gyakorlatuk. Afganisztánban addig csesztették az oroszokat, míg sikerült a tálibokat hatalomra juttatni. Nagyon megérte, azóta már Al-Kaidánk is van.
Ad absurdum, tételezzük fel, hogy győztök, és feloszlatják a világ összes hadseregét. Kivéve mondjuk egyet, amiről elfelejtkeznek. Van neked fogalmad arról, hogy mi lenne itt?? Vállalnád érte a felelősséget?
A szabadversenyes kapitalizmus megjelenése a világban azért volt nagyon nagy jelentőségú, mert a történelem során először kínált alternatívát arra, hogy az erőforrásokat azok között összák fel, akik azokat a leghatékonyabban képesek felhasználni. Még mielőtt megvádolnál azzal, hogy most meg a gyermekmunka és az ember ember általi kizsákmányolásának az apológiáját szerkesztem, sietek megjegyezni, hogy a kizsákmányolás nem jó dolog, de - mondjuk azzal összevetve, hogy esetleg kaphatok egy kőbaltát a koponyámba - kifejezetten vonzó alternatívának tartom.
A globalizációt egy még fontosabb lépésnek tartom a háborúk megakadályozásának az irányában. Elsősorban azért, mert a rengeteg kultúrális, pénzügyi, gazdasági kapcsolat, amely keresztül-kasul behálózza a világot, a gazdasági és politikai hatalommal rendelkező multik jelenléte mindenhol egy olyan gazdasági-politikai környezetet eredményez, amelyben a kölcsönös (!!!) függések következtében egy nagyobb háborús konfliktus kirobbantása gazdaságilag nem éri meg és egyben technikailag is rendkívül körülményessé válik (képzeld el, milyen kellemetlen, ha a tankokba éppen az ellenfél gyártja a speciális - egyébként nagyon kiváló minőségű - lőszert). Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben jóformán csak helyi háborúk és a terrorizmus a valós veszély.
Úgy gondolom, hogy a háborúkat végül kemény, háborút megjárt katonák fogják felszámolni. Nem véletlen, hogy a német-francia békét De Gaulle és Adenauer (aki ugyan nem katona, hanem emlékezetem szerint diplomata volt) hozta létre, nem utolsó sorban a személyes példamutatásukkal. A békéhez még egy ideig jól kiképzett és felszerelt hadseregekre van szükség, akikben feltétel nélkül megbízhatunk. Amihez pedig jól működő, demokratikus kontroll szukséges.
És itt van a mi közös feladatunk.

lawinen | 2009. március 18. | 21:24:45

Hammada Fleethez pár kérdés:

az iraki háború, melynek a évfordulóján szervezzük a békejeleket, meglehetősen széles konszenzus szerint valóban az erőforrások birtoklásáért zajlott. Ebben egyetértünk?

Ha igen: akkor ezt a háborút támogatod, jó ötletnek tartod? Mert a hozzászólásodat ambivalensnek érzem: "nem vagy háborúpárti", de elfogadod, hogy a háborúk szükségesek, mert "kell a nyersanyag" (és tegyük hozzá: az újjáépítés sem rossz üzlet)

Ha azt mondod, szükségszerűek a háborúk, akkor Dick Cheney és a Halliburton, Condoleeza Rice és a Chevron összefonódását üdvösnek tartod-e, mert az visz előre, és a háborúba, mondhatjuk-e, hogy Donald Rumsfeld az emberi szellem és kultúra kiteljesedése? Ilyen értelemben jónak tartanád-e, hogy a magyar politikában is olyan politikusok jussanak előre, akiknek szorosabb a kapcsolata a hadiiparral?

Mi a véleményed arról, hogy az USA-nak kevésbé héja elnöke van? Úgy érzed fennál az a veszély, hogy Barack Obama kevésbé látja be az emberiség általad vázolt kultúráját, és kevésbé látja át a történelemkönyveket, mint George W. Bush?

Ami a történelem-leckét illeti: úgy érzed-e hogy a Milosevic-ellen békemozgalmak, a Vietnámi háború elleni békemozgalmak, az Abu Ghraib és Guantanamo elleni felháborodás is hasztalan és felesleges volt?

És ha már leckék, akkor egyet én is ajánlok: a "Békeszerető virággyerekek" nem utasítják el a globalizációt, csak annak irányait szeretnék módosítani. Egyetértesz-e azzal, hogy a globalizáció mint olyan nem csak egy természetes folyamat, mint az apály és a dagály, hanem politikai döntések sorozata, és mint ilyen, vita tárgya, és módosítható? (Hozzáteszem, nem is csak a békeszerető-mainstream szinten, hanem akár ezeken belül is vannak azért variációk és döntési pontok)

Huba | 2009. március 18. | 12:54:31

Gyerekek, Borsodban is akciózhatnátok. (Bár abba belétörne a bicskátok...)

Hammada Fleet | 2009. március 18. | 12:30:16

Minden tiszteletem azoke a naiv almodozoke, akik ilyesmire pocsekoljak az energiaikat. A legkevesebb, amit el lehet mondani roluk az, hogy nagyon rossz tortenelemtanaruk volt. Nem vagyok haboru-parti, de ha valaki elemi szinten ismeri az emberiseg kulturajat, az konnyen belathatja, hogy haborukra bizony szukseg volt. A fold veges - nagyon is veges - erofossasainak a birtoklasaert mentek mindig is a haboruk. Ha tortenetesen nem lettek volna, akkor az minden bizonnyal olyan okologiai katasztrofaba torkollott volna, hogy lehet, hogy mi se vagyunk.
A haboruk ellen a legtobbet a modernizmus es a szabadversenyes kapitalizmus tette, mert elsokent kinalt alternativat az eroforrasok igazsagosabb elosztasa iranyaban (az igaszsagos alatt azt ertem, hogy azike lesz, akik hatekonyabban birtokoljak, mukodtetik - bar sokaknak ez a definicio sem fog tetszeni).
A haboru ellen ma aglobalizacioval lehetne leghatekonyabban kuzdeni, erdekes, hogy a bekeszereto virag-gyerekek megis mennyire utaljak a globalizaciot.
Talan mert ok sem tanultak meg rendesen a tortenelmi lecket.