alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Közép-Európa legnagyobb reménysége

Sztár, celeb, sokak által ismert ember valószínűleg sohasem lesz Szabó Attilából, pedig annyi esze van a pécsi középiskolásnak, hogy azt egy átlagos ember felfogni sem képes. De hát hogyan is lehetne ő híres: azokat a problémákat, amiken Attila őrlődik, a világ népességének jóval több mint 99 százaléka soha nem értheti meg.

Ungár Tamás| Népszabadság| 2011. június 27. |25 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

LOLLer | 2011. július 4. | 19:04:39

Szia !
Játszom egy nagyszerű böngészős játékkal ami tényleg nagyon jó. Saját csapatodat irányíthatod a világ minden részéből érkezett játékosok ellen. Csatlakozz Te is, nem fogod megbánni !
http://www.powerplaymanager.com/r31173/

Egri Károly | 2011. június 28. | 07:17:16

Javaslom ne szedjük ízekre a cikket,inkább örüljünk annak,hogy megíródott és informált bennünket egy okos,értelmes srácról. Nagy szó ez az Alekoszok, Majkák, Fekete Pákók és egyéb celebek "tündöklése" idején!

nablaquadrat | 2011. június 28. | 07:14:05

"... mert a hozzá hasonlókat mesebeli fizetésekkel magukhoz csábítják a multinacionális cégek"

Egy színvonalas kutatási hely a T. Szerző szerint már szóba sem jöhet, az már "nem menő", a jövő ugye kizárólag a multiké?

budspencer | 2011. június 28. | 05:04:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

budspencer | 2011. június 28. | 04:36:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Benito Juarez | 2011. június 28. | 01:36:05

Amúgy már 43 éves lennél?? :))

Benito Juarez | 2011. június 28. | 01:32:22

Fain,én is leőweysta voltam! Attila máris jókor van jó helyen,mert Simon Péternél lelkiismeretesebb és kreatívabb tanárhoz aligha kerülhetett volna,de sztem ezt ő is biztos tudja. Én lusta voltam,de a fizika szakkörre még én is örömmel bejártam :) Bár az amúgy erősen ajánlott volt, csak azok kaptak felmentést,akik épp csajozni voltak...
Tanár Úr! Szívből örülök,hogy pályafutásod során nemcsak a magunkdajta pudingoknak kell taníts, hanem jóeszű és szorgos diákjaid is akadnak!

Üdvözlettel
egy "lustatrógertrehánydisznó"

legbelül | 2011. június 28. | 00:00:43

A tehetséget gondozni kell. A felnőttek felelőssége az, hogy a fiatalokat felkészítsék a feladatokra, hogy támogassák őket abban, hogy képesek legyenek továbblépni és főleg segítsék legyőzni a félelmeiket a jövőt illetően.
Szülők és pedagógusok nehezen mondanak le a nekik kedves gyermekekről, tanítványokról, de nem szabad őket magukhoz kötniük, mert a valódi tehetségnek tér kell és lehetőség ahhoz, hogy ki tudjanak bontakozni.

masterroofs | 2011. június 27. | 23:31:37

"akár holnap felvennék egy neves amerikai vagy cambridge-i egyetemre"

Tamás drága, ha valamit nem tudsz pontosan, nem baj, csak nézz utána, mielőtt megírod a cikket. Cambridge-ben (Egyesült Királyság) egy (1) egyetem van, az igaz, hogy fenemód neves. De van ám egy másik Cambridge is, az meg Boston mellett, azaz Amerikában, ottan vagyon a MIT meg (részben) a Harvard is.

"és a diploma után kapna állást valamelyik tőkeerős cégnél, hogy kutasson, mert hát ez a célja (főleg a félvezetők, a nanotechnika és a magfizika területén)"

ez ám olyan volt, mintha aszondtad volna, hogy kutasson a tengeralattjárók, repülőgépek és motorbiciklik területén. Van átfedés közöttük, sőt, még azonos alkatrészek is lehetnek bennük, de egyszerre mindennel foglalkozni senki sem tud, nyilván szerencsétlen kölök mondott valamit, te meg hozzátettél még egy csomót saját kútfőből, hogy minél több legyen a sor.

Ördög | 2011. június 27. | 23:13:06

Meg mi az hogy "legnagyobb reménység"? Mintha legalábbis valami rettenetes apokaliptikus körülmények között sínylődne közép -Európa ,amiből valakinek ki kell rántania...Na, erre most biztos beindul az orbánozás.

Ördög | 2011. június 27. | 23:08:49

Jobb lenne ha békén hagynák, ha sokat szekálják zsenialitással, meg világmegváltással, elege lesz az egészből.

Almás | 2011. június 27. | 22:59:59

Na most az okos kommentelő egyike másika okosabb akar lenni mint a cikk szerzője meg a riportalany. Mé ne!.. mondaná Hofi!Ez a fiatalember már most látszik, nem akarja megváltani a világot,de nagyon sokat tehet ha ilyen marad azért, hogy pozitív irányba változzon.Nem akar kortársai elébe menni ami abszolut szimpatikussá teszi.Végtére is miért mondana le a fiatalkori még gondatalan évekről és szórakozásokról stb.Szerintem nagyon helyesen - maradjon meg ilyennek sokáig és akkor sokat tehet a haza hasznára.

marani | 2011. június 27. | 22:48:20

catoo | 2011. június 27. | 22:38:14
"Negativ szambol nem lehet negyzetgyokot vonni, meg akkor sem, ha az komplex szam!"

Ez hihetetlen. Tudod mik azok a komplex számok?
Ezek egyike az 'i'.
És csodák csodája négyzetgyök(-1)=i.

marani | 2011. június 27. | 22:40:21

Füli | 2011. június 27. | 22:19:50

Azon túl hogy a lényeggel egyetértek, ez mindig így volt.
(Lásd a Newton-Leibnitz elsőbbségi vita. Euler vándorlása a királyi udvarok között, attól függően, hogy az aktuális uralkodó mire becsülte. Teller-Oppenheimer konfliktus.)

Amit mellesleg kihagytál, az a szerencse. Jó időben, jó helyen, jó problémával találkozmi.

catoo | 2011. június 27. | 22:38:14

A cikk nagyon laikus altal irott.
Fejen allva szavakat olvasni... azt talan egy cirkuszi majom is tud...

Negativ szambol nem lehet negyzetgyokot vonni, meg akkor sem, ha az komplex szam!

16eves, 180cm, 80kilo... valahol sajnalom ezeket a gyerekeket. Mert a korosztalya peremere kerul. Nincs igazi elete.
Valamelyik e miatt aggressziv lesz, valamelyik depresszios.
Egy keves kozuluk ertelmes dologra forditja energiajat.

Nyilvan kell neki a tamogatas egy ilyen cikkel is.
De soha sem lehet boritekolni egy karriert elore! Lattam en mar karon varjut!

Füli | 2011. június 27. | 22:19:50

Egy dolog az iskola, és egy másik az élet. Egy tehetséges 17 éves fiatalember még nem kész, ebben a mai nem éppen értéktisztelő világban tudható, hogy pusztán tehetséggel semmire nem megy az ember. Ki kell fejleszteni az évek során egyfajta alkalmazkodási képességet, valamint kommunikatívnak is kell lenni, no meg harcolni kell, időnként nem a legsportszerűbb módon, mert egyébként el lesz taposva. ÉS ami a legfontosabb: a boldogságot kell megtalálni.

papirszobrasz | 2011. június 27. | 21:10:43

A 80-as években - de talán előtte és utána is - számos diákolimpiáról tértek haza aranyéremmel diákjaink. Nem lett belőlük megváltó. Kétlem, hogy ebből a fiatalemberből lesz. Ahhoz másfajta tudás szükséges.

genji | 2011. június 27. | 21:00:18

szonuska | 2011. június 27. | 20:51:42

En nem veletlenul tudom, hanem a cikkbol, hogy a szerzo nincs tisztaban a komplex szamokkal. Eleg csak a kovetkezo mondatat idezni:

"a komplex számokkal bíbelődött (tudják, azokkal a negatív számokkal, amelyekből lehet négyzetgyököt vonni"

Aki tisztaban van a komplex szamokkal, az tudja, hogy ez mekkora szamarsag.

szonuska | 2011. június 27. | 20:51:42

Véletlenül tudom, hogy a szerző matematika-fizika tanárnak készült, azaz tisztában van a komplex számokkal és azzal is, hogy az emberek "fáznak" a matematika ilyen szintjétől.

ahonfia | 2011. június 27. | 19:28:40

Az a "brrr" minösíti a szerzöt.
Bár a zsenik a fontosak, azért nem ártana, ha egy magát gondolom müvelt emberként számontartó újságíró nem lenne büszke arra, hogy a komplex számok neki magasak.
A butaságra büszkének lenni nem igazán dícséretes.

vitriol | 2011. június 27. | 19:18:56

Moderálási alapelvek- komment törölve -

dorozsnaja | 2011. június 27. | 18:39:21

az nem visszataszito, h MO-n nincs tere egy ekkora tudományos igenynek. Csak teny.

Táváris Lejtánánt | 2011. június 27. | 18:38:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Táváris Lejtánánt | 2011. június 27. | 18:37:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mantel | 2011. június 27. | 17:43:10

Lenyűgöznek ezek a koponyák, remélem megmarad ilyennek a fiú és beváltja a tehetségét.

Azt viszont nem értem, hogy miért kell győzködni, hogy ő innen el fog menni. Számomra ez visszataszító.

Fotó: Teknős Miklós

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja ugyanis matematikában, fizikában és informatikában „utazik”. Mellesleg Attila minden tantárgyból többet tud az ötösnél, ám az említett háromban már rég nem középiskolás fokon gondolkodik. A gimnazisták országos matematika- és fizikaversenyét mind az első, mind a második osztályban megnyerte, és ő volt a győztes a másodikosok informatikabajnokságán is.

Bár még csak a második gimit járta ki, benne van abban a középiskolás matematika-, illetve fizikacsapatban, amely júliusban hazánkat képviseli a diákolimpián. Márpedig a magyar fiatalok olimpiai csapata mindig nagyon erős és szinte tuti éremesélyes az említett két tárgyban, ezért aztán másodikosként bekerülni az öttagú, címeres teambe egészen különleges teljesítmény.

A 180 centi magas, 80 kilós fiatalember gyermeki büszkeséggel mutatja versenyeken kiérdemelt aranyérmeit. Attila arra nem emlékszik, hogy pontosan mikor és hogyan ébredt rá önnön szellemi erejére. Azt mondja, valamikor az oviban. Elektrotechnikusként dolgozó apjától és védőnőként szolgáló anyjától négyévesen kezdte kérdezgetni a betűket, ám olvasni már magától megtanult. Ez másokkal is előfordul, Attila viszont a fejre állított szöveget is folyamatosan olvasta ötévesen. Holott nem törekedett ő a fordítva olvasás készségének fejlesztésére, mindössze annyi történt, hogy a tótágast álló szöveg valahogy értelmes tartalommá állt össze az agyában.

Fotó: Teknős Miklós A számokkal is hamar kialakult a jó viszonya. Az iskolai matekórákon kevés újat hallott, és tanárai inkább abban segítették, hogy ő előre tanuljon. Ötödikben már a komplex számokkal bíbelődött (tudják, azokkal a negatív számokkal, amelyekből lehet négyzetgyököt vonni – brrr!). Hetediktől kezdve tanárai matekból és fizikából nem feleltették, és nem írattak vele dolgozatot. Ő mindig sok évfolyammal a többiek előtt járt, és az órákon a saját magára mért feladatokkal és levezetésekkel kötötte le magát.

– Közép-Európa legnagyobb reménysége – állítja Attiláról gimnáziumi fizikatanára, Simon Péter.

A 43 éves pedagógus elmondja, hogy az indonéz fizikai társaság az év elején versenyre hívta a világ középiskolás fizikusait. A társaság tíz, angolul megfogalmazott feladvány megoldását várta a jelentkezőktől. A legjobb száz versenyző a nyáron megmérkőzik egymással Indonéziában. Attila nem egész három hónap alatt maradéktalanul megoldotta a tíz feladatot. Simon Péter átnézte, megértette és megcsodálta Attila megfejtéseit, azonban bevallja, hogy pedagógus létére egyedül talán a feladatok felével boldogult volna. Mindamellett Attila azért szorgosan jár Simon tanár úr fizikaszakkörére, és vele konzultál magántanulmányairól, hisz neki is kell valaki, aki megerősíti őt, vagy aki figyelmezteti tévedéseire.

Adódik a kérdés: ha Attila ennyire előre tart a középiskolában, akkor miért nem teszi le a jövő héten az érettségit, s folytatja tanulmányait az egyetemen. Miért lopja saját idejét a gimiben?

Ül a szobájában, és kezével zavartan gyűrögeti térdnadrágja szárát, amikor ezt szóba hozom. A gesztus beszédes, de azért szavakba is önti válaszát, aminek lényege az, hogy ő még tulajdonképpen gyerek, s nem kér a felnőttek világából. Az tele van bizonytalansággal, felelősségvállalással, harccal. Persze tudja, hogy neki nem kell aggódni a jövőtől, mert akár holnap felvennék egy neves amerikai vagy cambridge-i egyetemre, ott is bizonyítana, és a diploma után kapna állást valamelyik tőkeerős cégnél, hogy kutasson, mert hát ez a célja (főleg a félvezetők, a nanotechnika és a magfizika területén). Szóval tudja ő jól, hogy neki felnőttként sem lesznek megélhetési gondjai, mégis ragaszkodik ahhoz, hogy együtt maradjon a korosztályával.

Nem mintha korábban nem érte volna kellemetlenség a kortársaitól: mindig is „elvontabb”, no és fizikálisan gyengébb volt a társainál, az ostobák és irigyek számára egy ilyen fiú ideális céltábla. Ez a gimiben megszűnt, és a tanáraitól tudom, hogy most már a velekorúak is tisztelik és bámulják elképesztő talentumát. Igaz, nincs sok ideje a többiekre, hisz naponta 10-12 órát birkózik a tudománnyal, de azért hét végén eljár velük dumálni. Csajozni még nem szokott – vallja be –, a diszkó és a meccs viszont néha belefér a programba. Bárhol van és bármit csinál, minden percben azt érzi, hogy ő egy tini srác, és élvezi ezt a felhőtlen állapotot.

Egyébként meg eszébe sem jut, hogy gimisként pazarolná az időt, mondja ő, hisz a tudósokat sokáig életben tartja az egészséges kíváncsiság, és gyakran a nyolcvanat elhagyva is frissek, aktívak, produktívak. Aki használja az agyát, azé nem is öregszik.

Hogy Attila hol dolgozik majd, itthon-e vagy külföldön, azzal egyelőre nem foglalkozik. Amikor szóba hozom neki, hogy ő biztosan elkerül külföldre, és ott csinál karriert,mert a hozzá hasonlókat mesebeli fizetésekkel magukhoz csábítják a multinacionális cégek, akkor azt feleli, ezzel még felesleges foglalkozni. Ő egyelőre itthon van, és eszi az anyu főztjét és sütijeit. Most épp a meggyes piskótáját. Meg is kínál vele. Tényleg finom.

Névjegy

SZABÓ ATTILA 1994-ben született Pécsen. Idén, a középiskola 2. osztályában országos matematika-, fizika- és informatikabajnokságot nyert. Valószínűleg már most felvennék a világ bármelyik egyetemére, de ő nem él ezzel, mert szeretne még gyerek maradni.