A nyomozás befejezése után a megyei főügyészség 132 emberrel szemben emelt vádat, ők összességében ötmilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak az államnak. A bűnszervezet tagjai között vannak az egész országra kiterjedő, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó emberek, illetve a bűnszervezet adó- és járulékelkerülésre irányuló szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások képviselői.

A hazai kriminalisztika történetében sok tekintetben kivételesnek számító bűnügyben elkészült, mintegy 800 oldalas vádirat 151 tényállást tartalmaz. A 2009-ben kezdődött bűncselekmény-sorozat elkövetése során a "megrendelő vállalkozások" – többségében őrző-védő, takarító, illetve fuvarozó cégek – a munkavállalóikat papíron a bűnszervezet által létrehozott, többnyire ukrán állampolgárok nevén lévő, utóbb gyakran már utolérhetetlen cégekbe jelentették be, ahonnan a dolgozóikat formálisan visszakölcsönözték. Az ezzel kapcsolatos bérszámfejtést a bűnszervezet külön irodái végezték Budapesten, illetve Egerben, ami azzal járt, hogy a munkavállalók utáni közterheket végül senki nem fizette be. Az így nyert összeget a bűnszervezet a saját hasznának levonása után készpénzben visszafizette a megrendelő cégek vezetőinek, akik ráadásul a színlelt munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra eső általános forgalmi adót is visszaigényelték.

A Heves Megyei Főügyészség a bűnszervezet tagjaival – köztük a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő két vezetőjével – szemben fegyházbüntetés kiszabására, valamint a közügyektől való eltiltásukra és vagyonelkobzásra tett indítványt. A megrendelő cégek vezetőinek többségével szemben börtönben végrehajtandó szabadságvesztés az ügyészi indítvány, míg 11 olyan vádlottal szemben, akik az okozott vagyoni hátrányt vagy annak jelentős részét még a nyomozás során megtérítették, az ügyészség – a tárgyalásról lemondás jogintézményét alkalmazva – felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozza. A vádemelés időszakában 125 millió forint adóhiányt fizettek meg utólagosan.