Nagy Árpád azt vallotta: a végzetes lövés leadásakor egy vaddisznó hátát látta a 2011. május 8-án, általa vezetett vadhajtáson, de a lövedékét valami eltéríthette, így következhetett be a baleset. Szólt arról is, hogy bár több mint két évtizede van vadászvizsgája, kezdő vadásznak számít.

Az ügyészség a nyugdíjas férfit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel és magánokirat-hamisítással vádolja. Utóbbival azért, mert a társas vadászatot egyéni vadászatként tüntette fel a vadásznaplóban. Tettéért halmazati büntetésként a férfi akár hat év szabadságvesztéssel is sújtható.

A vád szerint Nagy Árpádot azzal bízta meg a baranyai Teklafaluhoz közeli terület gazdája, hogy szervezzen vadászatot, megelőzve a nagyobb vadkárt a vaddisznók által gyakran látogatott közeli kukoricaültetvényben.

A férfi a hajtás során véletlenül lelőtte a későbbi sértett vizsláját, de a vadászatot ennek ellenére folytatták. A baleset akkor következett be, amikor Nagy Árpád és a sértett is elhagyta azt a helyet, amelyet előzetesen megbeszéltek, s ezt nem tudatták egymással. A szervező vaddisznónak vélte vadásztársát és rálőtt. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe, életét orvosi beavatkozás sem menthette volna meg.

Az ügyészség szerint Nagy Árpád többszörösen megszegte a vadászatra vonatkozó szabályokat. Nem volt képesítése társas vadászatok szervezésére, annak időpontját előre nem jelentette be. A résztvevők nem viseltek láthatósági mellényt, nem részesültek balesetvédelmi oktatásban a vadászat előtt. A vádlott nem készített hajtástérképet számukra, és nem történt meg a lőirányok, tilos lőállások kijelölése sem. Nagy Árpád az eseményt előzetesen egyéni vadászatként tüntette fel a vadásznaplóban.

Az ügyész a tárgyaláson megjegyezte: a vadászat olyan bokros területen történt, ahol célzott lövést nem lehetett biztonságosan leadni, a foglalkozásra vonatkozó szabályok pedig egyértelműen rögzítik, hogy lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismeri.