Újra divatba jönnek a Katalinok és a Jánosok?
Vackor, Karakán, Kopsz, Szöcske, Négyőke, Felhőcske – csak néhány név, melyet az utóbbi időkben próbáltak anyakönyveztetni Magyarországon, sikertelenül. Ám az efféle szülői találékonyság és a különlegesség utáni vágy csak egy szűk rétegre jellemző, a túlnyomó többség megtalálja a neki tetsző babanevet a majd négyezres, hivatalos névjegyzékből.
Tavaly a toplista élén a lánynevek közül a Hanna, Anna, Jázmin, Nóra, Boglárka, Zsófia, Lili, Réka, Dóra, Luca álltak, míg a kisfiúk leggyakrabban a Bence, Máté, Levente, Ádám, Dávid, Balázs, Dominik, Péter, Gergő és a Milán neveket kapták. (A teljes lista letölthető a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának honlapjáról).
Lazák a szabályok, de mindent azért nem lehet
Bár a XX. század második felétől a magyar keresztnévkincs változását többféle jogi szabályozással is próbálták központilag befolyásolni, az mégis inkább az egyéni ízlés és az igények alakították.
Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által 1997-ben összeállított, több ezer utónévből álló lista a mérvadó, ez tartalmazza az anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített neveket. A törvény szerint legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet választani az MTA, utoljára 2010-ben felülvizsgált listájából. Aki ebben a majd 4000-es listában nem talál megfelelőt, annak hivatalos eljárás keretében kell kérvényeznie a név bejegyzését.
Ezt követően az MTA Nyelvtudományi Intézetének szakmai bizottsága több szempontot megvizsgálva javaslatot tesz az adott név anyakönyvezhetőségét illetően, ám a végső döntést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hozza meg, amely viszont maximálisan figyelembe veszi az akadémiai ajánlást.
Valamilyen központi szabályozás a legtöbb országban létezik, ahogy nálunk, úgy Nyugat-Európában is leginkább az adott nyelv helyesírási szabályai jelentik a legfőbb korlátozást. Helyi sajátosságok persze mindenütt akadnak: Németországban például ügyelnek arra is, hogy a keresztnév és a családnév együttese ne bélyegezze meg negatívan a gyermeket, míg Magyarországon semmi nem védi meg az újszülötteket attól, hogy egy egész életen keresztül a Száraz Virág, a Vég Béla vagy a Karácsonyi Ajándék nevet kelljen viselniük.
– A Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport a legtöbb esetben nem is tudja, hogy az adott keresztnevet milyen családnévvel kívánják társítani – mondta Raátz Judit az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, akinek nyelvészként a névtan a szakterülete.
Eleve, a tanácsadó csoport nehéz helyzetben van, mivel a szülőknek nem kell indokolniuk, hogy miért kívánják éppen az adott nevet adni gyermeküknek, ami főleg akkor jelent gondot, ha idegen származású, de önkényesen magyarosított névre esik a választás, melyről nehéz megállapítani az eredetét.
– Ha nem találunk meg egy nevet a hivatalos névjegyzékekben, írunk a szülőknek, hogy kiderítsük, ők vajon hol olvasták vagy hallották azt. Mivel ezekre a levelekre az esetek csupán 20%-ban kapunk választ, feltételezem, a szülők is valahol az interneten találhatták, ami nem számít hiteles forrásnak – magyarázza a nyelvész.
Divatnevek és „tucat nevek”
Az utóbbi években két nagyobb trend figyelhető meg: egyrészt még mindig divatja van az idegen hangzású, nemzetközinek számító neveknek, másrészt az ősmagyar, vagy annak vélt nevek iránti érdeklődés is megnőtt. Utóbbival az a gond - mondja Raátz Judit - , hogy az interneten sok olyan névváltozat található meg, melyek valójában nem ősiek és nem is magyarok. Ilyen volt például a Gimely, vagy a Büvellő, amit az anyakönyvezhető Szüvellő példájára hivatkozva akartak bejegyeztetni a szülők – sikertelenül.
Igazi divatnevekről ma már nem igen lehet beszélni, mert ha a számokat is figyelembe vesszük, a top-listás neveket is csupán az újszülöttek 1-2%-a kapja, míg a 70-es, 80-as évekig a babáknak majd a fele kapta meg a lista élén álló neveket. Ám ezek közül is csak azok tekinthetők divatnévnek, melyek újonnan jelentek meg a lista tetején, mint például a 70-es években a Zsolt, az Erika, az Attila és az Andrea.
A trendekben eltérés figyelhető meg a lány és a fiú nevek között. Míg a kislányoknak mindig szívesebben adtak idegen (francia, német, angolszász), illetve becéző jellegű neveket (Dorottyából Dóri, Júliából Juli, vagy egyszerűen csak Babóca, melyet nem engedélyeztek), addig a fiús szülők szívesebben választanak a tradicionális magyar vagy bibliai névkincsből.
A nagyon aktuális divatirányzatok, mint például az éppen futó szappanoperákból kölcsönzött nevek magyarba ültetése mindig csak egy kis százalékot érintenek, hisz ha megnézzük a népszerűségi listát, kitűnik, hogy a legtöbb szülő kedves, jó hangzású névvel ajándékozza meg gyermekét – hívja fel a figyelmet Raátz Judit, aki újabb két nagyobb divathullámra figyelt fel. Egyes szülők, annak ellenére, hogy tudhatják, az idegen eredetű neveket is a magyar helyesírás szabályainak megfelelően lehet csak anyakönyvezni, azzal az indokkal, hogy gyermekük úgy is külföldön él majd, megpróbálják mégis az angolszász vagy német formájában bejegyeztetni az újszülöttnek szánt nevet (Hannah, Betty, John, Sophie). Emellett még nem tisztázott okokból a kisfiúknak gyakrabban választanak szüleik arab eredetű neveket.
Hogy az egyedi névválasztás nem új keletű igény, azt jól mutatja, hogy már az 1970-es és 80-as években is évi átlag 120-130, az utóbbi években pedig 350-450 kérvény érkezezett papíron, ám e-mailben is hetente 10-15 tanácskérés fut be– az erre adott válaszok persze nem számítanak hivatalos döntésnek.
Máriák és Lászlók országa vagyunk
A leggyakoribb nevek listájában egyébként még alig látszanak meg az utóbbi tíz év divathullámai. A tíz leggyakoribb női név Magyarországon a Mária, az Erzsébet, a Katalin, az Ilona, az Éva, az Anna, a Zsuzsanna, a Margit, a Julianna és a Judit, míg a férfinevek listájában a László, az István, a József, a János, a Zoltán, a Sándor, a Ferenc, a Gábor, az Attila és a Péter állnak az élen.
Raátz Judit szerint ezek közül a nevek közül is akad néhány, amely újra kezd divatba jönni a mai szülők körében, mert egyre több kisbabát neveznek el Jánosnak vagy Katalinnak, de a Mária különböző névváltozatai is újra népszerűbbek.
