A doktornő szerint a háziorvosok nem ismerik fel elég gyorsan a tüdőrák tüneteit és más, korántsem ilyen veszélyes betegséget állapítanak meg, így a beteg nem kapja meg időben a megfelelő kezelést, ami javítaná a túlélési esélyeket. Dr. O'Dowd nem győzte hangsúlyozni, hogy nem áll szándékukban a háziorvosokat hibáztatni, helyette inkább megoldást szeretnének találni a problémára.
Dr. Richard Roope, a brit Királyi Háziorvosi Társaság vezető rákkutatója szerint az alapellátásban meglehetősen nehézkes a tüdőrák diagnosztizálása, ugyanis a legtöbb betegnél eleinte csak köhögés jelentkezik.
„Egy teljes állásban dolgozó háziorvos áltagosan egy tüdőrákos esetet vesz észre azonnal, ám ez nem azért van, mert nem jól végeznék a munkájukat” - mondta el a professzor.
A tüdőrák tünetei a legtöbb esetben nem specifikusak - krónikus köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, nehéz nyelés, esetleg vérköpés -, éppen ezért egyáltalán nem egyszerű a kórkép felállítása. Biztosat csak a mellkasröntgen, majd felmerült gyanú esetén a hörgőtükrözés (bronchoscopia) és a szövetmintavétellel kombinált CT mutat.
|
Nem csak azokat diagnosztizálják túl későn, akik nem jártak rendszeres háziorvosi vizsgálatra
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Fő ludas a dohányzás
A betegség leggyakrabban 55-65 éves korban jelentkezik, jellemzően inkább férfiakon, de manapság egyre magasabb a női tüdőrákosok száma is.
Kiváltó okok között első helyen szerepel a dohányzás. A fejlett világban a halálos tüdődaganatok 90%-áért a cigaretta tehető felelőssé. Dohányzó férfiak esetében a tüdőrák kockázata 17,2%, nőknél 11,6%, míg ugyanez a nem dohányzóknál alig 1,3% és 1,4%.
Ritkább esetben, de a radon gáz és az azbeszt is okozhat türőrákot, valamint egyes vírusok, például a humán papillómavírus (HPV), a JC vírus, a SV40, a BK és a citomegalovírus is.
A kezelést a rák típusa határozza meg, sebészeti beavatkozást döntően abban az esetben alkalmaznak, ha a daganat nem-kissejtes (NSLCL), csak az egyik tüdőfelet érinti és stádiuma maximum harmadfokú. Ebben a stádiumban a daganat már átterjed a nyirokcsomókra, a gátorrüregre, rekeszizomra, mellkasra, szívburokra, esetleg azokon túlterjedve beszűri a szívet, nagy ereket, csontokat. A műtét során - melyek 4,4%-a halálozással végződik - eltávolíthatják egy lebeny bizonyos részét illetve részeit, a teljes lebenyt vagy az egyik tüdőt. A kissejtes tüdőrák sebészileg egyáltalán nem kezelhető, kizárólag kemo- illetve sugárterápiával kísérelhető meg a gyógyítás.
Toronymagasan vezetünk
A tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, évi 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. A járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2006-os statisztikái szerint a tüdőrák az Egyesült Államokban több halálesetért volt felelős, mint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák együttvéve.
2011-ben 207 ezer amerikait diagnosztizáltak tüdőrákkal, közülük 156 ezer meg is halt. Ugyanebben az évben a 64 millió lakosú Nagy-Britanniában 43 ezer tüdőrákos esetet jegyeztek fel, 35 ezren egy év múlva már nem voltak életben.
A magyar adatok sem jobbak sajnos, sőt! Nincs még egy ország, ahol ilyen magas lenne a tüdőrák aránya, mindkét nem esetében. 1945 és 2008 között a tízszeresére nőtt a megbetegedések aránya, míg 1970-ben százezer lakosból mindössze 24,5 volt hörgőrákos, 2005-ben ez a szám már 65.
A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as jelentése szerint a légcső-, tüdő- és hörgőrák összesen 8330 embert (majdnem kétszer annyi férfit, mint nőt) érintett. Nemzetközi viszonylatban a betegek 10-15%-ka él öt évvel a diagnózis után is, hazánkban viszont ez az arány mindössze 8-10%, vagyis a magyar tüdőrákosok 90%- a belehal a betegségbe.
