A vörös és lila hagyma héja pirosas-lilás barna színt ad a tojáshéjnak, ám aki élénkebb bordót szeretne, az próbálkozzon inkább céklával. A lilakáposztától és a bodzabogyótól lilás-kékes árnyalatú lesz a tojás, ragyogó sárgát pedig kurkumával (nagyon gyorsan megfogja!) és orbáncfű virágával lehet elérni.

A csipkebogyó és a hibiszkusz virág főzetétől a meszes héj szép rózsaszíntű lesz, míg a spenót, csalán vagy nyírfalevél zöldre festi a tojásokat. A sötétbarna a jó erős fekete teával kivitelezhető, ezen nagyon szépen mutat a fehér vonalfestés.

Mivel a természetes, növényi színezékek is megfoghatják a műanyag és fém edényeket (és a kezünket is), jobb a tojásokat külön, tiszta vízben megfőzni, s csak az után elmeríteni a kevésbé sajnál, hőálló edényben lévő színes lébe, melyben aztán teljes hűlésig állni lehet hagyni. Ha a festékes vízhez egy kevés ecetet is adunk, a szín élénkebb, erőteljesebb lesz, s jobban beleeszi magát a héjba.

Azzal azonban számolni kell, hogy a növényi színezékekben a tojásnak tovább kell állnia, s a fűszernövények meg is ízesíthetik a tojást, ha a héj megreped.