Portikot 2012 nyarán őrizetbe vették, akkor már csak a Prisztás 1996-os meggyilkolásában játszott szerepéért. Később azzal vádolták meg, hogy tettestársa és a per elsőrendű vádlottja, Hatvani István az ő utasítására lőtte le Prisztás Józsefet, míg a per harmadrendű vádlottja, Fazekas Ferenc volt az, aki Prisztást a tetthelyre csalta, majd a kivégzéséről telefonon értesítette Portikot.
Bár az állam, azaz a Nemzeti Nyomozó Iroda koronatanúja – egy állítólagos alvilági leszámolás előkészítése miatt 12 év fegyházra ítélt Radnai László – a bíróság előtt azt vallotta, hogy az Aranykéz utcai robbantással és Fenyő János kivégzésével is megvádolt Jozef Rohác lőtte le Prisztást, a bíróság végül mégis az eredeti vádirat szerint állapította meg a vádlottak bűnösségét. Bűnösnek mondta ki és tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást, míg Hatvani tíz évet kapott.
Fazekast ugyanakkor bizonyítottság hiányában felmentette. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Portik azért ölette meg Prisztás Józsefet, mert – noha mindketten közel 100-100 millió forintot adtak az alvilág bankárjaként elhíresült Lakatos Andrásnak, alias Kis Bandinak egy bank (az alvilág bankjának) megalapítására, aki a pénz fejében mindkettőjüknek ugyanazokat az ingatlanokat ajánlotta fel fedezetként – Kis Bandi eltűnése után Prisztás hallani sem akart arról, hogy osztozzanak az ingatlanokból befolyó pénzen.
Prisztás nem tekintette partnernek a nála fiatalabb, az éjszakában akkor még ismeretlen Portikot – a vádhatóság szerint ez lett a veszte. A Fővárosi Főügyészség a vádiratban jelezte a bíróságnak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda más életellenes ügyekben is nyomoz Portik ellen. A bíróság ennek ellenére végigtárgyalta a pert, és a végén kihirdette az elsőfokú ítéletét. Nem kellett volna – ezt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla.
A Kúria 2013 nyarán közzétett jogegységi határozata értelmében ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésért el lehessen ítélni Portikot, az kell ugyanis, hogy a neki tulajdonított gyilkosságokat egy eljárásban tárgyalják. Ha az ítélőtábla másodfokon elbírálta és jogerősen lezárta volna a Prisztás-ügyet, az időközben a Fenyő-gyilkossághoz egyesített Aranykéz utcai robbantás ügyében Portikkal szemben meg sem indulhatott volna az eljárás.
Az első fokon eljáró bírónak fel kellett volna függesztenie a Prisztás-ügy tárgyalását, és bevárnia, amíg vádat emel az ügyészség Portik ellen az Aranykéz utcai robbantás miatt is. Legalábbis ez következik az ítélőtábla döntéséből. Más kérdés, hogy nem a véletlen műve, hogy már a rendőrség sem kezelte egy ügyként a két különböző időpontban és helyen összesen öt ember halálát okozó bűncselekményeket. S nem csak azért, mert közel két év telt el a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai között: régi hagyománya van az egyazon gyanúsítottnak tulajdonított bűncselekmények elkülönítésének.
Így voltak tarthatók a korábbi eljárási szabályok szerint leghosszabb ideig előzetesben, és így kaphatták összességében a leghosszabb ítéletet. Ám részben éppen az efféle szalámitaktika ellen szól a szabály, amelyet a Kúria követendőnek mondott ki. Ez leegyszerűsítve úgy szól, hogy ha már az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt tudható, hogy a vádlottal szemben egy másik gyilkossági ügyben is nyomoznak, a két ügyet együtt kell letárgyalni.
Bár a Fővárosi Főügyészség információink szerint nem osztja az ítélőtábla álláspontját, jó esély van arra, hogy Prisztás József feltételezett gyilkosainak ügyét a Fenyő-gyilkossággal és az Aranykéz utcai robbantással együtt tárgyalja majd újra a Fővárosi Törvényszék.
