Az eltűnés árnyékában báloznak a csángók

Moldvai babalátogatóba invitálják a közönséget a február 7-én, szombaton megrendezésre kerülő XIX. Csángó Bál szervezői, akik fontosnak tartják, hogy minél többen megismerjék a gyimesi, moldvai és pusztinai magyarság kultúráját és hagyományait.

A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség szombaton tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a csángó bált, a budapesti Petőfi Csarnokban. Az eseményt Áder János köztársasági elnök nyitja meg este hét órakor.

A szervezők a tavalyi rendezvényen a gyimesi és moldvai vendégek közreműködésével lakodalmast mutattak be. Idén ezt a vonalat szeretnék továbbvinni, ezért egy pusztinai-gyimesfelsőfoki pár „radinájára" invitálják a nézőket.

  –A „radina", vagy „babalátó" egy olyan alkalom, amikor az újszülött babát meglátogatják az ifjú pár rokonai és ismerősei. A vendégek ilyenkor ételeket és terményt visznek a fiataloknak, hogy azok a baba táplálására tudjanak összpontosítani – magyarázza Diószegi László. Majd a bál egyik szervezője és a műsor színpadi rendezője azzal folytatta, hogy a babalátogatáson a ház ura általában pálinkával és kaláccsal köszönti az érkezőket. Az esemény a hagyomány szerint tánccal és énekléssel zárul.

A bálra érkező gyimesi és moldvai csángók bemutatják azokat az ételkülönlegességeket, amelyek még talán ismeretlenek a magyarországi közönség számára. A bálozók fogadásakor, az előtérben csángó asszonyok készítenek olyan fogásokat, amelyeket majd később átadhatnak a színpadon az ifjú párnak. A csángó gasztronómia iránt érdeklődők megkóstolhatják az ételeket, és elleshetik vagy kipróbálhatják elkészítésüket.

A szervezők a fiatalokra is gondolnak. Diószegi László elmondása szerint ezúttal is lesz délutáni gyermektáncház, ahol az ifjúság megismerheti a gyimesi serketánc lépéseit, és csángó énekeket is tanulhatnak.

A rendezvény szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét. A csángók, leginkább a moldvai csángók a XX. században nagyon erős asszimilációnak voltak kitéve. Ez manapság is veszélyezteti őket az erőltetett románosítás miatt, a politika vagy az egyház részéről. A moldvai csángók soha nem tartoztak Magyarországhoz, a XIII. századtól azonban bizonyított jelenlétük Moldvában.

Diószegi szerint az asszimiláción kívül a globalizáció és a technika gyors fejlődése is veszélyt jelent a csángó hagyományokra és kultúrára. A szervező megjegyzi, hogy egy ilyen kulturális esemény, mint a csángó bál, felhívja a figyelmet az értékekre, a rendezvény egyben segít a csángó közösségen is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.