Nem igazán tettarányos és visszatartó erővel sem bír a Veszprém Megyei Bíróság első fokú ítélete, ám miután az ügyészség tudomásul vette, súlyosbítani nem lehet - mondta határozata indoklásában Kovács Tamás bíró kedden a Győri Ítélőtáblán, ahol a vádlott fellebbezése nyomán tárgyaltak egy emberölést.

A bíróság előtt álló 58 éves pápa férfi, Horváth Ferenc László italozás miatt költözött külön a feleségétől. Az asszony rakta ki a szűrét.

- Pedig korábban huszonkét évig éltünk együtt, és akkor soha nem civakodtunk, veszekedtünk - idézi fel az elmúlt évtizedeket a tárgyalás előtt, a bíróság folyosóján a vádlott felesége. Az asszony ma már nyugdíjas, a pápai textilgyárban dolgozott, a férje villanyszerelőként kereste a kenyerét. Egyetlen fiuk már maga is apa. Ő nem jött el az apja tárgyalására, az anya szerint rendkívül megviselték a történtek.

- Az ital miatt szétmentünk az urammal, de nem váltunk el - mondja az asszony. - A férjem a pápai Öreghegyen ismerte meg az élettársát, úgy tudom együtt ittak, sajnos ez a tragédia lett a vége.

- Elválik a férjétől? - kérdezem.

- Nem tudom még. Egyelőre levelezünk. Fáj, hogy így alakul az életünk. Ha valóban embert ölt, akkor nekem már nem kell többé.

Állítja: halottnak hitte, amikor felgyújtotta

A három évvel ezelőti bűncselekmény részleteit az előadó bíró, Zólyomi Csilla idézi fel az iratok alapján. E szerint Horváth Ferenc László az élettársa házához tartozó, szalmával  teleszórt  épületrészben civakodni kezdett az élettársával. Mindketten részegek voltak, a férfi különösen sokat ivott. A veszekedés során a falnak lökte élettársát, aki ettől a szalmára rogyott.

A férfi ekkor olajos benzinnel lelocsolta a nőt, s meggyújtotta alatta a szalmát, majd magára hagyta. Élettársa a szakértők véleménye szerint a belélegzett koromtól és szén-dioxidtól egy percen belül életét vesztette.

Az orvosszakértő úgy foglalt állást: a vádlott antiszociális, diszharmonikus személyiség, ám olyan pszichiátriai betegtségben nem szenved, mely belátási képességét korlátozta volna.

Horváth Ferenc László először tagadott, aztán részben beismerte tettét. Azt mondta: valóban meggyújtotta élettársát, de azt hitte, hogy a falnak lökés következtében már életét vesztette.

A Fellebviteli Főügyészséget képviselő ügyész ezzel kapcsolatban a rendőrségi eljárásban alkalmazott hazugságvizsgálat eredményeit idézte. E szerint ebben a kérdésben az enyhítésért fellebbező vádlott nem mondott igazat.

Enyhítő körülményeket látott a védő

Védője enyhítő körülményként a vádlott bűntetlen előítéletét említette, s azt, hogy eredeti szándéka csak a testi sértésre irányult. Miután falnak lökte élettársát megijedt, s azért gyújtotta fel őt. Az ügyvéd utalt arra is, hogy - bár az ilyen emberölés szerinte is "szörnyű és embertelen bűncselekmény" - a test felgyújtása rövid ideig járt kínokkal, mert a sértett hamar elhunyt.

Az ügyész azt sajnálta, hogy kollégája Veszprémben nem fellebbezte meg az első fokú ítéletet súlyosbítás végett. Neki ezek után az ítélőtáblán erre már nem volt lehetősége, ezért a határozat helyben hagyását indítványozta.

Az ügyész azt is elmondta: a vádlott mindvégig közömbös volt saját tette megítélésében. Amikor az első fokú bíróságon az elkövetés módjáról faggatták, visszakérdezett: miért, tud jobbat?

Az ítélethirdetés előtt Kovács Tamás bíró, az eljáró tanács elnöke megkérdezte Horváthot, hogy személyi körülményeiben van-e valamilyen változás.

- Az egészségem megromlott, a fogaim hullanak - felelte.

A Győri Ítélőtábla végülis helyben hagyta az első fokú ítéletet. Kovács Tamás bíró az indoklásban úgy fogalmazott: a Veszprém Megyei Bíróság ítélete nem tettarányos és nem is igazán visszatarató, ám az ügyészségi tudomásulvétel miatt súlyosbítani nem lehet.