Génekbe kódolt halálos ítélet
Szeptember elején kóbor kutyák martak halálra egy négyéves kisfiút Bukarestben, hatéves testvérét pedig megsebesítették. Az eset hatására a román parlament nagy többséggel – 266 igen, 23 nem és 20 tartózkodással – megszavazta a kóbor kutyák elaltatásáról szóló törvényt, eszerint a hatóságok elaltathatják azok az ebeket, amelyeket a befogásuktól számított tizennegyedik napig nem fogadnak örökbe. Csak Bukarest utcáin több tízezer kutya kóborol, nagy részük nincs is ivartalanítva.
A törvény elfogadása nagy felháborodást váltott ki egész Európában; két közismert állatvédő, Brigitte Bardot és Pamela Anderson az Európai Tanács elnökének közbenjárását kéri az ügyben. A francia színésznő közleményében felháborítónak és szégyenletesnek nevezte a román törvényt, és egyben arra kérte Herman Van Rompuy-t, gyakoroljon nyomást Traian Băsescu román elnökre az állat-genocídium elkerülése érdekében.
Sokan talán nem is tudják, de a román szigor nem példa nélküli Európában, Dániában ugyanis még 2010-ben vezették be a világ egyik legkíméletlenebb, kutyafajták tartására vonatkozó tilalmát. Eddig tizenhárom fajta szerepelt a tiltott ebek listáján, a hatóságok azonban újabb tizenkét fajtát szándékoznak hozzávetetni a közeljövőben. (A pit bull terrier és a tosza inu japán harcikutya már 1991 óta tiltott az országban.)
A fajtatilalom a gazdákat kötelezi fordított bizonyításra, nekik kell önköltséges DNS-vizsgálattal vagy esetleg a kutya hivatalos törzskönyvével igazolniuk, hogy kedvencük nem tartozik egyik veszélyesnek és ezért tiltottnak ítélt fajtába se. Az intézkedés ráadásul nemcsak a fajtatiszta ebeket érinti, hanem keverékeiket is.
Ezzel egyidőben a rendőrség köteles azoknak az ebeknek az elaltatásáról intézkedni, legyen szó bármilyen fajtáról is, amelyik másik állatot vagy embert sebesített meg.
A törvény több mint négyszázezer kutyát veszélyeztet, ha csak a Dániában élő ebeket számoljuk, és a gazdáikkal az országba nyaralni vagy más okból utazókat nem. A tilalom egyetlen esetben nem érinti a Dániába érkező ebeket, amennyiben gazdáik csak átutaznak az országon, és a kutya nem, vagy csak rövid időre hagyja el a szállítóeszközét.
Kutyák végveszélyben
Az American Humane Association (AHA) állatvédő szervezet szerint bár támogatói azzal érvelnek, hogy a fajtatilalom az egyetlen módja a kutyaharapások és -támadások csökkentésének, több szakértő igazolta, hogy ez nem működőképes. Épp ellenkezőleg: több kutatás kimutatta, hogy nem maguk a fajták veszélyesek eredendően, hanem azok a helyzetek, amikor kimondottan veszélyessé, agresszívvé nevelnek egy állatot.
Dán és német állatvédők létrehoztak egy honlapot, a Hunde in Dänemark a dán helyzetről tájékoztatja a világot, valamint elindítottak egy online petíciót is az eddigi és a módosításra váró törvény ellen.
A három évvel ezelőtti listán az alábbi fajták szerepelnek: amerikai bulldog, amerikai staffordshire terrier, argentin dog, dél-amerikai masztiff, dél-orosz juhász, fila brasileiro, kangal, kaukázusi juhász, közép-ázsiai juhász, pit bull terrier, sarplaninai juhász, tosza inu, tornjak. Ez pedig az az újabb tizenkét kutyafajta, amit nem szeretnének az országban látni: abruzzói juhász, Azori-szigeteki kutya, anatóliai juhász, bullmasztiff, cane corso, iberian dogge, kanári-szigeteki kutya, nápolyi masztiff, spanyol masztiff, rottweiler, staffordshire bull terrier, tátrai juhász.
A nevelés a mérvadó
– Mélységesen lesújtó a helyzet Dániában, elmondani is nehéz, mennyire nem értünk egyet a fajtaalapú veszélyes eb minősítésel – kezdi Gágyor Ramóna, a Dogó Mentés - Argentin dog mentés munkatársa. — Egy kutya, tartozzon bármelyik fajtába is, nem születik veszélyesnek, a bajt inkább a nevelésben elkövetett hibák okozzák.
Az argentin dogokat pumavadászatra tenyésztették ki, de elsődlegesen nem a vad megölésére, feladatuk inkább az állat lefogása és helyben tartása volt, amíg a gazda oda nem ért. A vágott fülek és erős testfelépítés emlékeztetnek ugyan a harci kutyákra, ráadásul két kan többnyire nem jön ki egymással, és a szukák között is előfordul domináns viselkedés, Ramóna szerint sokan ezért ítélik meg helytelenül ezt a fajtát. Pedig határozott és következetes neveléssel az argentin dogból békés óriás válik, aki akár az élete árán is megvédi a családját.
– Egy biztos, akinek valaha is volt argentin dogja, az soha többet nem tud szabadulni a fajtától – teszi hozzá Ramóna.
Békés óriások kontra harcias apróságok
Korom Gábor, a Tükör-módszer alapítója szintén felháborítónak tartja a fajtatilalmat. – Vizsgáljuk, mi zajlik pontosan, átnézzük a rendelkezésre álló adatokat és kértünk információkat Dániából is. A magyar állatvédelmi törvényhez képest a dán felfogás még elmaradottabb, egyszerűen felfoghatatlan, hogy ilyen előfordulhat. A fajták korlátozása szempontjából Dánia most Európa egyik sötét szegletének számít – mondja a szakember.
A Népszigeti Kutyaiskola megalapítója és a Neked ugatok! című sikerkönyv szerzője úgy véli, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az intellektuális én mellett a kutyának része az ösztönlény is, az agresszió tehát benne van mindegyikükben a legkisebbtől a legnagyobbig. A módszer az agresszió negligálása vagy elrejtése helyett felszínre hozza azt és megtanítja a gazdának kontorállni, így a kutya magas ösztönszinten és motivációs állapotban is kézben tartható. Ez persze nem menne a megfelelő szocializáció nélkül, vagyis a kutyának kölyökkortól kezdve találkoznia kell felnőttekkel és gyerekekkel, más állatokkal és úgy egyáltalán a minket körülvevő világgal. A kutyának félnie kell, hogy esetleg elveszítheti a gazdáját, a gazdának pedig meg kell tanulnia gátolni kutyáját már egészen kis korban is.
– Vannak agresszóra hajlamos kutyák és olyanok is, amelyek méretükből adódóan veszélyesebbek, mint a többi, ez nem kérdés, de jellemzően nem az agresszióra való hajlam miatt bélyegeznek veszélyesnek egy fajtát, hanem inkább a romboló ereje miatt. Sokszor a kisebb testű kutyák hajlamosabbak az agresszióra méretükből adódó frusztrációjuk miatt, és akár egy pit bull terrier is lehet "családbarátabb", mint egy tacskó. Az, hogy egy kutya miként viselkedik, minden esetben a gazdától és az ő nevelésétől függ.
Korom Gábor hozzáteszi, sokkal inkább a gazdák tájékoztatására kéne hangsúlyt helyezni, mint egy ilyen morálisan megfoghatatlan és erkölcsileg is kifogásolható tiltást bevezetni.
A Tükör-módszer arról híresült el, hogy nevelési technikáival máshol kezelhetetlen kutyáknál tudták elérni a harmonikus együttélést emberrel és állattal. Az egyik ilyen sikersztori Taráé, az amerikai staffordshire terrier szukáé, aki a Neveletlenek, avagy az állatok nyelvén című műsor egyik szereplője is volt. Tara nagyon rossz szocializációval került Boronyák Szandrához és Józsa Viktorhoz, a győri Ebulo kutyaiskola vezetőihez, előző gazdáját egyszer meg is harapta és agresszióval reagált az általa ijesztőnek vélt helyzetekre, legyen az ember, kocsi vagy csak egy hirtelen zaj. Hosszú és kitartó munka hatására Tarából mára kiegyensúlyozott, terápiás kutya lett.
Bernáth Zsóka és Süti nevű, szintén staffordshire kutyája vizsgázott terápiás páros, ők viszont nem más kutyákon, hanem embereken segítenek, sérült gyerekeket és időseket látogatnak rendszeresen. A terápiás kutyáknak a váratlan hanghatásokon kívül jól kell tűrniük a fizikai ingereket is, sérült gyerekeknél ugyanis előfordulhat, hogy meghúzzák a kutya szőrét, fülét vagy farkát.
