A bűzös testszagot árasztó munka- és iskolatársakat a legtöbben elkerülik, noha jelenlétük fokozhatja az áldozatkészséget. Egy friss kutatás szerint ugyanis a hatás aggodalmat és szánakozást vált ki. Ez azt jelenti, hogy együttműködőbbek vagyunk az érintettekkel szemben, mert sajnáljuk őket – írja a Medipress.

„A szagok folyamatosan jelen vannak a mindennapi életünkben, és a munkakörnyezetünkben található parfümök, illetve egyéb illatszerek óriási hatást gyakorolnak” – mondta a vizsgálatot vezető Jeroen Camps, a belga Leuveni Egyetem szakértője.

„Bár amellett is lehet érvelni, hogy a rossz szag negatív ítélkezéshez vezethet, eredményeink alapján inkább szánakozást és együttműködési hajlandóságot kelt” – tette hozzá a szakértő, akinek több kísérleten alapuló tanulmánya a Journal of Applied Social Psychology című szakfolyóirat internetes kiadásában jelent meg.

Az első kísérlet során 36 résztvevőt osztottak véletlenszerűen két csoportra. Egyik felüknek egy rossz szagú pólót kellett szimatolnia, mely emberi verejtéket szívott magába, emellett pedig sörrel és további kellemetlen aromákkal is lelocsolták. A többiek egy semlegesebb szagú pólót szagoltak. Az összes ruhadarab ugyanolyan szabású és mintájú volt. Az alanyokat arra kérték, hogy képzeljék el: egyik munkatársuké a holmi.

A kutatók egytől ötig terjedő skálán értékelendő állítások segítségével felmérték, mit éreztek a résztvevők az adott munkatárs iránt. Az állítások között olyanok szerepeltek, mint például „Sajnálom őt” vagy „Szerintem szánalmas”. Kiderült, hogy a rossz szagú pólók sokkal több szánalmat keltenek közvetlen módon, mint a semlegesek.

Korábbi eredmények is arról tanúskodnak, hogy az emberek hajlamosabb a rossz szagot árasztó társuknak megadni az ártatlanság vélelmét.