A Margit hídon komoly rendőri erők vigyázták a rendet, meccs előtt és azután is. Ez alkalommal azonban más volt a helyzet, mint mondjuk egy demonstráció alkalmával. A rend őrei, bár szigorú arccal, de osztoztak a sokadalom örömében, s fogadták a pacsikat, kézfogásokat azoktól, akik közel merészkedtek hozzájuk. (V. G. G.)
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Infosztráda
A futballisták a 88. perc körül jártak, mi pedig a Blaha Lujza térnél. Már épp fordultunk volna a körútra, amikor a bevásárlóközpont bejáratánál átizzadt ingű, izgatott biztonsági őr tűnt fel.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
– Mondjátok már, hogy mi van! Mi történt? – harsogta indulatosan a kezében szorongatott szolgálati rádióba, aztán ő maga és a mellette álló kollégája is megbabonázva figyelte a készüléket, mikor jön végre válasz. Látszott rajtuk, örökkévalóságnak érzik azt a néhány másodpercet, amíg végre megreccsen a készülék:
– Egy-egy!– érkezett végre az üzenet a kiváltságos kollégától, aki a tévével is felszerelt ügyeleti szobából követhette a meccset.
– Bent van! Berúgták! – szakadt ki az boldogság az őrből, és óriásit csapott előbb a levegőbe, aztán munkatársa hátára.
Gólöröme az út túloldalán trécselő taxisoknak is feltűnt:
– Egyenlítettünk?
– Egyenlítettünk bizony! Megcsinálták! Megcsinálták a fiúk – válaszolta sugárzó arccal az őr, aztán izgatottan újra felemelte rádióját, és forgalmazni kezdett: – Te, és hogy volt? Ki lőtte? Nagy gól volt? (B. A.)
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Ásó, kapa, öngól
Szombaton fél hatkor kezdődött az esküvő. A vőlegény futballrajongó, de elkövette azt a hibát, hogy nem nézte meg tavasszal az Eb menetrendjét. Öngól. A visszatérő kérdésre az ifjak – látszólag a legnagyobb egyetértésben – közölték a leendő násznéppel, hogy nem, nem lesz tv és kivetítő, és kérik, hogy ez az egy nap róluk szóljon, ne a futballról. Pontosan tudniuk kellett, hogy erre nincs esély.
A szertartás utáni csoportos fotókészítés során már az a kérdés sziszegett végig kígyóként a sorokon, ami önmagától értetődő olyan emberek között is, akik akkor látták egymást először: „Mennyi?” A vacsora közben spontán tapsvihar és üvöltözés tört ki, amelyből nyilvánvaló volt: egyenlítettünk. Amikor pedig a vőfély szólt, hogy valami fontos dolgot kell bejelentenie, szegény menyasszony lemondó beletörődéssel volt kénytelen hallgatni, ahogy felhangzik: „Jelentem, Magyarország győzött 1-1-re!...”
Szép dolog az ifjú pártól, hogy mostantól évente megünneplik Saevarsson öngólját... (B. Z.)
Gól a ritmikus gimnasztika versenyen
Szombaton rendezték ritmikus gimnasztikából a korosztályos országos bajnoki döntőt. A 10 éves kislányok versenye egész nap zajlott, így a Magyarország–Izland Eb-meccs alatt is éppen gyakorlataikat mutatták be a versenyzők. A bajnokságra érkező nézők közül persze sokan fél szemmel a focimeccset figyelték: voltak, akik a sportcsarnok portásának picike tévékészülékén nézték a franciaországi eseményeket, többen tableteken a nézőtérről követték a meccset, mások a szomszédos étterem kivetítőjén figyelték a magyar és az izlandi csapat összecsapását.
A kislányok versenye a labdarúgó-mérkőzés második félidejének elején ért véget, ezt követte az eredményhirdetés. Mialatt a sportcsarnokban a hangosbemondó az országos bajnoki eredményeket harsogta – ilyenkor minden versenyző pontszámát ismertetik, nem csak a dobogósokat szólítják – a magyar csapat egyenlített. Az eredményhirdetés közepén az egyik apuka bekiabált: 1-1, gólt rúgtunk! A tornacsarnokban erre hatalmas ováció tört ki. A kislányok néhány pillanatig nem is értették, miért pont a középmezőnyben végzettek kapták a legnagyobb tapsot, persze hamar leesett mindenkinek, hogy miért örült ennyire a tömeg a tizenvalahanyadik helyezett pontszámainak. (K. G.)
Képgalériánkat a budapesti örömünnepről itt nézheti meg!
